A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-08 / 15. szám

Újra egy Eiffel-torony! Készült már cukorból, csokoládéból, gyufaszálakból stb. A legújabb modell szerzője Gilles Chambou, aki 3850 gyufaszálat használt fel erre a „nemes" célra.

— Nem értem, hogy miért éppen tejet innál!?

alatt húzódó tengeri nemzeti parkot szándékoznak létesíteni. Képünkön partra kisodródott dugongot látunk. Ha nem segítik vissza a vízbe az ilyen bajba jutott állatot, elpusztul, mert magától nem tud visszatérni a tengerbe.

Raffaello Santi íü)

Raffaello Santi az itáliai reneszánsz művészet egyik legjelentősebb és legismertebb mestere. S bár pályafutása idő előtt megszakadt, művészete mégis a reneszánsz festészet tanulságainak összegezéseként maradt az utókorra.

Az urbinoi születésű festő tanulmányait kezdetben szülővárosában végezte, majd Perugino mester tanítványa lett. Az észak-olasz iskola lágy, harmonikus kifejezésmódja korai műveinek jellemző vonásává vált. Tanulmányai befejezése után Firenzébe költözött (1505) és saját műhelyt rendezett be.

A korabeli Firenze, a reneszánsz művészet fellegvára, nagy hatással volt Raffaello Santi művészetének teljes kibontakozására is. Itt készült alkotásai közé sorolhatjuk a Lovag álma és a Három grácia című festményeket, amelyeknél a pSetikus hangvétel került előtérbe.

Firenzei tartózkodása idejére esik Urai hangulatú Madonnáinak keletkezése, amelyeken az anya és a gyermek kapcsolatának motívumát variálja a festő. A témát rendszerint természeti környezetben jeleníti meg, enyhítve ezzel a kompozíció zártságát, mindamellett kiemelve a képen szereplő figurák báját.

Rómába 1508-ban költözik, ahol aztán 1520-ban bekövetkezett haláláig él. Utazásának célja a Vatikán, három termének, a Stanzáknak kifestése volt. Raffaello allegorikus freskókkal díszítette a termeket. Az első teremben a filozófia és a teológia mozzanatait dolgozza fel. A nagyméretű Disputa és az Athéni iskola mellett egy-egy kisebb mezőn a Parnasszust és az Erényeket mutatja be. A második terem sokalakos kompozíciói közül kiemelkedik az Attila seregeinek visszafordulása című kompozíció. A harmadik terem képeinek megfestését már nagyobbrészt tanítványaira bízta.

Raffaello freskói a történelmi festészet művelői számára évszázadokon át például szolgáltak, igaz csak kevesen tudták a mester művészetét alkotó módon továbbgondolni.

Piktúrájának másik jelentős részét a portréfestészet alkotja. Arcképei a korabeli Itália reprezentatív személyiségeinek egész galériáját vonultatják fel, utánozhatatlan művészi eszközökkel és mély pszichológiai átéléssel örökítve meg a modelleket. Korai munkái közül kiemelkedő szépségű az Ifjú arcképe, a Női képmás, a Doni házaspár portréja. Később, festészetének római szakaszában emberábrázoló művészetének kicsúcsosodását azok a portréi jelentik, amelyeknél a klasszikus elrendezés mellett a térhatások kiemelésére is gondot fordít a festő.

Raffaello munkásságában a festészet mellett nagy szerepet játszott az építészet, de foglalkozott a felszínre került ókori régiségek megmentésével is.

Születésének 500. évfordulója alkalmából néhány maradandó műve bemutatásával tisztelgünk a művész emléke előtt.

NAGY KORNÉLIA

1. Athéni iskola (1508— 1511)

2. Tűz Borgában (1514-1517)

3. Galathea győzelme (1511)

4. A Loggia di Psyche mennyezete (1517— 1518)

9