A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-01 / 14. szám
Következő számunk tartalmából: Gál Sándor: KÖNYV ÉS FORGALMAZÁS Mács József: A NYOLCVANADIK Miklósi Péter: A SLOVKONCERT 25. ÉVFORDULÓJA Tóth László: „ÉN VAGYOK BÁNK...!" Pomichal Richárd: BARANGOLÁS ’ NORVÉGIÁBAN A HÉT GALÉRIÁJA Címlapunkon M. Halóin felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686. főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krát Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gork^ha 13, VI. poschodie, tel.: 522-72;-815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. A HEP SZ0L6ÁLATABAH 1974 — művészek találkozója a párt és a kormány képviselőivel a prágai várban; Gustáv Husák és Jozef Lenárt Pavol Horov nemzeti művésszel beszélget Jozef Lenárt elvtárs 60 éves Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára április 3-án ünnepli születésének 60. évfordulóját. A tátraalji Liptovská Porubka községben született 1923. április 3-án. A nyomort, szülőföldje lakóinak nehéz életét, a kapitalista társadalom igazságtalanságait gyerekként ismerte meg. Már fiatalon kapcsolatba került a forradalmi munkásmozgalommal, a kommunista párttal. A népiskola elvégzése után az egykori Bafa cipőgyár sviti, majd zlíni (Gottwaldov) üzemében kezdett munkásként dolgozni. Szülőfalujának kommunistái körében, valamint az említett üzemekben szerzett élmények alakították jellemét és politikai magatartását. Az akkor illegalitásban dolgozó kommunista pártba húszéves korában, 1943-ban lépett be. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A felszabadulás után előbb a sviti pártszervezet titkára, majd a poprádi körzeti pártbizottság vezető titkára. Az SZLKP KB titkárságára 1947-ben került. Később kinevezték a partizánskej Augusztus 29 Cipőgyár igazgatójává, majd könnyűipari miniszterhelyettessé. A munkáját mindenütt példásan végző kommunistái a párt 1953-ban Moszkvába küldte tanulni- Az SZKP KB Pártfőiskolájának elvégzése után Jozef Lenárt elvtárs 1956-tól az SZLKP Bratislava! Kerületi Bizottságának vezető titkáraként, 1958-tól 1962-ig az SZLKP KB titkáraként, 1962 októberétől 1963 szeptemberéig a Szlovák Nemzeti Tanács elnökeként dolgozott. A CSKP KB-nak 1958-tól, a CSKP KB Elnökségének 1962-től tagja. Az 1963 és 1968 közötti években a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, 1970-től az SZLKP első titkára. Jozef Lenárt elvtárs a népszerűséget és a dolgozók szeretetét azzal vívta ki, hogy mint a szlovák proletariátus fia a magas párt- és állami tisztségekben nemcsak védi és szolgálja osztályának, népének az érdekét, hanem magatartásával és munkamódszereivel egykori tanítóinak — szülőföldje legjobb munkásainak — példáját követi: szerény, nyílt, igazságos. A szocialista hazafi és a proletár internacionalista azon kívül, hogy különösen erős szálakkal kötődik az élete alakulását döntően meghatározó szlovák proletariátushoz, a dolgozó szlovák nephez, erős szálakkal kötődik a cseh munkásosztály és az országban élő nemzetiségekhez is. Beszédeiben és nyilatkozataiban, amikor arról van szó, hogy az egykor elmaradt Szlovákia a felszabadulást követően milyen hatalmas mértékben fejlődött, gyakran hivatkozik a cseh munkásosztály által Szlovákiának nyújtott segítségre és arra, hogy a szocialista építésben az ország nemzeteivel együtt az országban élő nemzetiségek — köztük a csehszlovákiai magyarok — is példásan helytállnak. Egyik 1978 decemberében született cikkében például igy írt: „Szlovákia, a szocialista Csehszlovákiában korszerű iparral, fejlett mezőgazdasággal, virágzó, kultúrával, tudománnyal és művelődéssel rendelkező országrész lett. Szlovákiának — fejlődése szerves részeként — gyorsan és sokoldalúan fellendültek olyan területei, amilyen Árva és Kysuca, a keleti országrészek, valamint Dél-Szlovákia, ahol magyar polgártársaink élnek... A CSKP vezetésével egységes sorokba tömörültek a cseh, a szlovák, a magyar, az ukrán és a más nemzetiségű dolgozók ... A CSEMADOK szervezetei segítséget nyújtanak abban, hogy a dolgozókkal ismertessék a CSKP politikáját, ösztönzőleg hatnak elkötelezettségükre a munkában és a közéleti tevékenységben, lehetővé teszik különféle kulturális szükségleteiknek és érdekeiknek kielégítését. .. Dél-Szlovákia ma az állam fejlett és egyenértékű része, amely mind nagyobb mértékben hozzájárul Csehszlovákia felvirágzásához. A közös célok, a vállvetett építés, a baráti egységben végzett munka alapján — leszűrve a közösen vívott 2
