A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-18 / 12. szám

Hallottukolvastukláttuk KIÁLLÍTÁS A művész igaza Prágában, a Hradzsin harmadik várudvarával szomszédos, egykori apácakolostorban, a Nemzeti Galéria cseh középkori művészeti gyűjteményéből válogatva rendezték ezt a kiállítást. Jan difi Benői (1620—1683) szob­rász 23 alkotását bemutatva. Köztük II. End­re magyar király lánya, Lajos türingiai örgróf felesége, a szentként tisztelt Árpád-házi Er­zsébet szobrát is. Neves, megbecsült művész volt a maga korában ez a szobrász Prágában, a reneszán­szot követő barokk képzőművészét igazi mestere. Ő készítette a Károly-híddal szem­beni Szalvátor-templom külső díszítésére szolgáló, ma is látható, tizenkét szobrot. Okmányokkal bizonyítható, hogy egyenként húsz aranyat fizettek érte neki a jezsuiták annak idején. A múlt század elején egyesek, építészek és hírlapírók, bírálni kezdték mun­kásságát: „Csupa groteszk amit művelt, tö­pörödött alakokat faragott." Sőt, meggyanú­sították: „Nem is maga készítette a szobro­kat, hiszen műhelyében sok idegent foglal­koztatott." így egyre általánosabbá vált a hamis értékítélet, hogy nem volt igazán mű­vészi a munkássága. Az utóbbi tizenöt évben Dr. Ota Btažíček kandidátus, a Nemzeti Galé­ria munkatársa azonban fáradságot nem is­merve gyűjtötte az adatokat, hogy bizonyít­hassa : nem a bírálóknak, a művésznek volt és van igaza. Rengeteg bizonyítékot össze­gyűjtött, és a galéria gyűjteményéből is ő válogatta ki a neves művész alkotásait, ame­lyeket a kiállításon bemutattak. Mai szóhasz­nálat szerint tehát halálának 300. évforduló­ján rehabilitálták a művészt. Ami Árpád-házi Erzsébet szobrára vonatkozik, egyetérthetünk az érveléssel: a kassai főoltár ismeretlen mesterének műve, Murillo, Holbein festmé­nye, Reimenschneider szobra sem mondha­tó groteszknek csupán azért mert rendelésre és műhelyben készítették, a kiállításon látha­tó pedig ékesen bizonyítja a neves, cseh szobrász sajátos művészetét, igazát. Egyébként a kiállítás a hétfői napok kivéte­lével március 27-ig bármikor megtekinthető. Hajdú András KÖNYV A Dunamenti Múzeum Értesítője Mintegy két évvel az első szám megjelenése után a közelmúltban vehették kézbe az ér­deklődők a komáromi Dunamenti Múzeum Értesítőjének második számát. Az első számhoz viszonyítva duplájára nőtt a kiad­vány terjedelme, s mivel az előzőnél jóval finomabb minőségű papírra nyomtatták a benne található képanyag is szinte tökéletes. Színvonalasak és érdekesek az Értesítőben közzétett tanulmányok is. Trugly Sándor régész egy terjedelmes munkában ismerteti a komáromi Munkásne­gyedben végzett feltáró munkálatok ered­ményeit. A feltárás során 33 avarkori sír leletanyaga került napvilágra. Tok Béla a komáromi céhek egyikének — az 1718-as évtől kezdődően nyomonkövethető ács céh nek — a történetét dolgozta fel „Adatok a komáromi építőácsok történetéhez" című tanulmányában. A komáromi görögkeleti templom elsősorban értékes ikonjai révén vált ismertté. Farkas Veronika művészettör­ténész „A komáromi görögkeleti templom stallumai" című dolgozata most a templom­ban található művészeti alkotások egy másik fajtájával is megismertet bennünket, mégpe­dig a templomi lócák borító- és hátlapjainak reliefjeivel, stallumaival, amelyek Franz Xaver Seegen (Seegner) alkotásai a 18. század második feléből, s amelyek a barokk szobrá­szat és reliefművészet remekműveihez sorol­hatók. A faragott stallumokat a majki Kamal­­duli szerzetesrend feloszlatása után árveré­sen vette meg a komáromi görögkeleti egy­házközség. Šťastná Ida: „A Komárom kör­nyéki hímzőipar" című tanulmányában a népi hímzés két fajtájának (azsúr, toledó) meghonosodását, elterjedését és iparszerű­vé válását követi nyomon Hetényben és a járás néhány további községében. Virágh József pedig a járásban működő állami gaz­daságok 1945—1980 közötti fejlődésének főbb jellemzőit ismerteti. Az utolsó lapokon közzétett anyagból a múzeum 1980-as te­vékenységével ismerkedhet meg az érdeklő­dő. Örvendetes, és mindenképpen előrelépés az előző számhoz viszonyítva (amelynek anyaga szlovák nyelven jelent meg rövid magyar összefoglalókkal), hogy ez a második szám már teljes egészében kétnyelvű, még­pedig olyan módon, hogy a tanulmányok egy része (Tok Béla és Farkas Veronika munkái) magyar nyelven jelent meg szlovák összefog­lalókkal, a másik része pedig szlovákul, ma­gyar összefoglalókkal. Németh Gyula Orbán Balázs: A Székelyföld Az utóbbi években-évtizedekben nemcsak a helytörténeti és néprajzi kutatások élik rene­szánszukat, de az ezekkel kapcsolatos ré­gebbi irodalom felkutatása és kiadása is. Ennek kapcsán olyan, nem egy esetben könyvészeti ritkaságszámba menő publiká­ció, szakmunka kerül kiadásra, amely eddig esetleg csak az antikváriumok nagypénzű vásárlóit boldogíthatta. így volt ez Orbán Balázs hatkötetes művével, A Székelyföld leírása-val is [néhány éve egy dedikált példá­nya 40 000 (negyvenezer) forintért kelt el], A könyv a Székelység történetének, szellemi és tárgyi néprajzának, őstörténetének és föld­rajzi-természeti környezetének olyan adattá­ra, amely méltán nevezhető egyedülállónak és főleg egyedinek idevonatkozó irodal­munkban. A mű, eredeti címén: „A Székely­föld leírása történelmi, régészeti, természet­­rajzi és népismereti szempontból" 1868- ban jelent meg. Anyagát Orbán Balázs, Len­gyelfalva szülötte 1862—1868 között, — ahogy ő írja: „nemzetünk elnyomatásának gyászos korszakában" — gyűjtötte. Ez a meghatározás nemcsak a szerző érzelmi és politikai hovatartozásáról ad számot, de fényt vet a mű előkészítésének és kiadásá­nak erkölcsi és szakmai indítékaira is. Orbán Balázst, romantikus fordulatokban bővelke­dő életútja és közéleti valamint tudományos ténykedése szinte predesztinálta e hatalmas és sokoldalú, szellemében forradalmi vállal­kozás és romantikus történetszemléletű munka megírására. A hat kötet nemcsak sokoldalú honismereti vállalkozás volt, ennél küldetésében tovább megy: nemzeti önis­meret kíván lenni:........mert a múlt iránytű­je a jelennek, mert a népeknek szükség visszapillantaniok múltjokra, hogy jövőjökkel tisztában lehessenek, s főként nekünk, hogy a jelen bizonytalanságának ködében tájékoz­tassuk magunkat; szükség a múlt nagyság feltételezte hatalom és önbizalom érzetével felvérteznünk magunkat, hogy az átalakulás e nagy korszakában, hogy a szabad országok születésének bekövetkezendő népzűrjében hivatásunk jelölte kötelmeinkkel számolhas­sunk, ..." — írja könyve előszavában. Ennek tudatában válik igazán világossá Orbán Ba­lázs müvének egyedi nagysága és máig gyű­rűző aktuális tudományos és eszmei hatása. A mű öt kötete a székelyekkel (Udvar­­helyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék), hatodik kötete pedig a Barna­sággal foglalkozik. E vidékek tényanyagát a szerző több mint ötszáz helységet bejárva gyűjtötte össze. Eltökéltsége, munkabírása és elhivatottsága tette öt képessé e gigászi munka elvégzésére. Jelenkori „újrafelfedezé­se" elsősorban az újabbkori néprajzi, hely­­történeti és könyvészeti kutatások eredmé­nye, amelyhez természetesen a hasonlóan széleskörű érdeklődés is hozzájárult. Mos­tani kettős kiadása — egy teljes hasonmás és egy válogatásos kiadás (utóbbi az Európa Könyvkiadó „Pro memoria" sorozatában) — több mint száz év után is jelentős hozzá­járulás nemzeti önismeretünkhöz. Himmler György HANGLEMEZ Wagner-átiratok Richard Wagner a német nemzeti opera megteremtője, aki műveiben a német mon davilágra támaszkodott, működésével, egész életművével igen nagy befolyást gyakorolt a múlt század zenei életének alakulására. A „forradalmár Wagner"-nak sok követője akadt pályatársai körében, akiket lenyügö zött forradalmian új vezérmotívum techniká­ja, hangszerelése és harmóniavilága. Ismere tes, hogy Wagnert igaz barátság fűzte a kor másik nagy zenei géniuszához, Liszt Ferenc­hez, akinek leányát, Cosimát vette feleségül rosszul sikerült első házassága után. Liszt Ferenc nagyra becsülte Wagner műveit, amit tanúsít az a tény is, hogy belőlük több zongora-átiratot készített. Ezeket számos hangversenyen maga is előadta és bebizo­nyította, hogy az előadói apparátus méreté­nek igen kicsi a jelentősége, ha egy virtuóz művész egyetlen szólóhangszeren is hűen tolmácsolja egy-egy nagy mű lényegét, szel­lemét. Napjainkban a szöveghűséghez és a zene szerzői kottaképhez való merev ragaszkodás divatjának vagyunk tanúi, s ezért a hangver senyprogramokból szinte teljesen hiányoz­nak az átiratok. A kiváló magyar zongoramű­vész, Kocsis Zoltán most életre keltette e műfajt és maga is egyre újabb átiratok készí tésével gazdagítja ezt a repertoárt. így jött létre ez a Hungaroton hanglemez is, amely Wagner-átiratokat tartalmaz Kocsis Zoltán briliáns előadásában. A lemezről három Liszt által készített Wagner-átiratot és két újabb átiratot hallhatunk, ez utóbbiak Kocsis Zoltán munkái. A fiatal zongorista nagyszerű technikával, a tőle megszokott magas színvonalon tolmá ' csolja a műveket és játéka azt tanúsítja, hogy egyetlen muzsikus virtuóz előadása is jól visszaadhatja a nagyzenekarra komponált darabok minden színét, hangulatát. Sági Tóth Tibor Innen'onnan Húsz kilométeres távolságból is látható éjszaka annak az újfajta angol navigációs bójának a fénye, amelynek öntöltő világí­tó rendszerét szélgenerátor — vagy a tró­pusi vizeken napelem — táplálja. Az 51 éves Monica Vitti és élettársa Roberto, az olasz fotós, szabad idejében szívesen sakkoznak. Roland Baladi a Fiat-kocsik szerelmese. Mivel egy 1953-as évjáratú Topolinót se­hogyan sem tudott megszerezni, elhatá­rozta, hogy legalább életnagyságú már­ványszobrát állítja be a garázsba. A felvé­telen a modell és a műalkotás látható. 8

Next

/
Thumbnails
Contents