A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-18 / 12. szám
Hallottukolvastukláttuk KIÁLLÍTÁS A művész igaza Prágában, a Hradzsin harmadik várudvarával szomszédos, egykori apácakolostorban, a Nemzeti Galéria cseh középkori művészeti gyűjteményéből válogatva rendezték ezt a kiállítást. Jan difi Benői (1620—1683) szobrász 23 alkotását bemutatva. Köztük II. Endre magyar király lánya, Lajos türingiai örgróf felesége, a szentként tisztelt Árpád-házi Erzsébet szobrát is. Neves, megbecsült művész volt a maga korában ez a szobrász Prágában, a reneszánszot követő barokk képzőművészét igazi mestere. Ő készítette a Károly-híddal szembeni Szalvátor-templom külső díszítésére szolgáló, ma is látható, tizenkét szobrot. Okmányokkal bizonyítható, hogy egyenként húsz aranyat fizettek érte neki a jezsuiták annak idején. A múlt század elején egyesek, építészek és hírlapírók, bírálni kezdték munkásságát: „Csupa groteszk amit művelt, töpörödött alakokat faragott." Sőt, meggyanúsították: „Nem is maga készítette a szobrokat, hiszen műhelyében sok idegent foglalkoztatott." így egyre általánosabbá vált a hamis értékítélet, hogy nem volt igazán művészi a munkássága. Az utóbbi tizenöt évben Dr. Ota Btažíček kandidátus, a Nemzeti Galéria munkatársa azonban fáradságot nem ismerve gyűjtötte az adatokat, hogy bizonyíthassa : nem a bírálóknak, a művésznek volt és van igaza. Rengeteg bizonyítékot összegyűjtött, és a galéria gyűjteményéből is ő válogatta ki a neves művész alkotásait, amelyeket a kiállításon bemutattak. Mai szóhasználat szerint tehát halálának 300. évfordulóján rehabilitálták a művészt. Ami Árpád-házi Erzsébet szobrára vonatkozik, egyetérthetünk az érveléssel: a kassai főoltár ismeretlen mesterének műve, Murillo, Holbein festménye, Reimenschneider szobra sem mondható groteszknek csupán azért mert rendelésre és műhelyben készítették, a kiállításon látható pedig ékesen bizonyítja a neves, cseh szobrász sajátos művészetét, igazát. Egyébként a kiállítás a hétfői napok kivételével március 27-ig bármikor megtekinthető. Hajdú András KÖNYV A Dunamenti Múzeum Értesítője Mintegy két évvel az első szám megjelenése után a közelmúltban vehették kézbe az érdeklődők a komáromi Dunamenti Múzeum Értesítőjének második számát. Az első számhoz viszonyítva duplájára nőtt a kiadvány terjedelme, s mivel az előzőnél jóval finomabb minőségű papírra nyomtatták a benne található képanyag is szinte tökéletes. Színvonalasak és érdekesek az Értesítőben közzétett tanulmányok is. Trugly Sándor régész egy terjedelmes munkában ismerteti a komáromi Munkásnegyedben végzett feltáró munkálatok eredményeit. A feltárás során 33 avarkori sír leletanyaga került napvilágra. Tok Béla a komáromi céhek egyikének — az 1718-as évtől kezdődően nyomonkövethető ács céh nek — a történetét dolgozta fel „Adatok a komáromi építőácsok történetéhez" című tanulmányában. A komáromi görögkeleti templom elsősorban értékes ikonjai révén vált ismertté. Farkas Veronika művészettörténész „A komáromi görögkeleti templom stallumai" című dolgozata most a templomban található művészeti alkotások egy másik fajtájával is megismertet bennünket, mégpedig a templomi lócák borító- és hátlapjainak reliefjeivel, stallumaival, amelyek Franz Xaver Seegen (Seegner) alkotásai a 18. század második feléből, s amelyek a barokk szobrászat és reliefművészet remekműveihez sorolhatók. A faragott stallumokat a majki Kamalduli szerzetesrend feloszlatása után árverésen vette meg a komáromi görögkeleti egyházközség. Šťastná Ida: „A Komárom környéki hímzőipar" című tanulmányában a népi hímzés két fajtájának (azsúr, toledó) meghonosodását, elterjedését és iparszerűvé válását követi nyomon Hetényben és a járás néhány további községében. Virágh József pedig a járásban működő állami gazdaságok 1945—1980 közötti fejlődésének főbb jellemzőit ismerteti. Az utolsó lapokon közzétett anyagból a múzeum 1980-as tevékenységével ismerkedhet meg az érdeklődő. Örvendetes, és mindenképpen előrelépés az előző számhoz viszonyítva (amelynek anyaga szlovák nyelven jelent meg rövid magyar összefoglalókkal), hogy ez a második szám már teljes egészében kétnyelvű, mégpedig olyan módon, hogy a tanulmányok egy része (Tok Béla és Farkas Veronika munkái) magyar nyelven jelent meg szlovák összefoglalókkal, a másik része pedig szlovákul, magyar összefoglalókkal. Németh Gyula Orbán Balázs: A Székelyföld Az utóbbi években-évtizedekben nemcsak a helytörténeti és néprajzi kutatások élik reneszánszukat, de az ezekkel kapcsolatos régebbi irodalom felkutatása és kiadása is. Ennek kapcsán olyan, nem egy esetben könyvészeti ritkaságszámba menő publikáció, szakmunka kerül kiadásra, amely eddig esetleg csak az antikváriumok nagypénzű vásárlóit boldogíthatta. így volt ez Orbán Balázs hatkötetes művével, A Székelyföld leírása-val is [néhány éve egy dedikált példánya 40 000 (negyvenezer) forintért kelt el], A könyv a Székelység történetének, szellemi és tárgyi néprajzának, őstörténetének és földrajzi-természeti környezetének olyan adattára, amely méltán nevezhető egyedülállónak és főleg egyedinek idevonatkozó irodalmunkban. A mű, eredeti címén: „A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból" 1868- ban jelent meg. Anyagát Orbán Balázs, Lengyelfalva szülötte 1862—1868 között, — ahogy ő írja: „nemzetünk elnyomatásának gyászos korszakában" — gyűjtötte. Ez a meghatározás nemcsak a szerző érzelmi és politikai hovatartozásáról ad számot, de fényt vet a mű előkészítésének és kiadásának erkölcsi és szakmai indítékaira is. Orbán Balázst, romantikus fordulatokban bővelkedő életútja és közéleti valamint tudományos ténykedése szinte predesztinálta e hatalmas és sokoldalú, szellemében forradalmi vállalkozás és romantikus történetszemléletű munka megírására. A hat kötet nemcsak sokoldalú honismereti vállalkozás volt, ennél küldetésében tovább megy: nemzeti önismeret kíván lenni:........mert a múlt iránytűje a jelennek, mert a népeknek szükség visszapillantaniok múltjokra, hogy jövőjökkel tisztában lehessenek, s főként nekünk, hogy a jelen bizonytalanságának ködében tájékoztassuk magunkat; szükség a múlt nagyság feltételezte hatalom és önbizalom érzetével felvérteznünk magunkat, hogy az átalakulás e nagy korszakában, hogy a szabad országok születésének bekövetkezendő népzűrjében hivatásunk jelölte kötelmeinkkel számolhassunk, ..." — írja könyve előszavában. Ennek tudatában válik igazán világossá Orbán Balázs müvének egyedi nagysága és máig gyűrűző aktuális tudományos és eszmei hatása. A mű öt kötete a székelyekkel (Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék), hatodik kötete pedig a Barnasággal foglalkozik. E vidékek tényanyagát a szerző több mint ötszáz helységet bejárva gyűjtötte össze. Eltökéltsége, munkabírása és elhivatottsága tette öt képessé e gigászi munka elvégzésére. Jelenkori „újrafelfedezése" elsősorban az újabbkori néprajzi, helytörténeti és könyvészeti kutatások eredménye, amelyhez természetesen a hasonlóan széleskörű érdeklődés is hozzájárult. Mostani kettős kiadása — egy teljes hasonmás és egy válogatásos kiadás (utóbbi az Európa Könyvkiadó „Pro memoria" sorozatában) — több mint száz év után is jelentős hozzájárulás nemzeti önismeretünkhöz. Himmler György HANGLEMEZ Wagner-átiratok Richard Wagner a német nemzeti opera megteremtője, aki műveiben a német mon davilágra támaszkodott, működésével, egész életművével igen nagy befolyást gyakorolt a múlt század zenei életének alakulására. A „forradalmár Wagner"-nak sok követője akadt pályatársai körében, akiket lenyügö zött forradalmian új vezérmotívum technikája, hangszerelése és harmóniavilága. Ismere tes, hogy Wagnert igaz barátság fűzte a kor másik nagy zenei géniuszához, Liszt Ferenchez, akinek leányát, Cosimát vette feleségül rosszul sikerült első házassága után. Liszt Ferenc nagyra becsülte Wagner műveit, amit tanúsít az a tény is, hogy belőlük több zongora-átiratot készített. Ezeket számos hangversenyen maga is előadta és bebizonyította, hogy az előadói apparátus méretének igen kicsi a jelentősége, ha egy virtuóz művész egyetlen szólóhangszeren is hűen tolmácsolja egy-egy nagy mű lényegét, szellemét. Napjainkban a szöveghűséghez és a zene szerzői kottaképhez való merev ragaszkodás divatjának vagyunk tanúi, s ezért a hangver senyprogramokból szinte teljesen hiányoznak az átiratok. A kiváló magyar zongoraművész, Kocsis Zoltán most életre keltette e műfajt és maga is egyre újabb átiratok készí tésével gazdagítja ezt a repertoárt. így jött létre ez a Hungaroton hanglemez is, amely Wagner-átiratokat tartalmaz Kocsis Zoltán briliáns előadásában. A lemezről három Liszt által készített Wagner-átiratot és két újabb átiratot hallhatunk, ez utóbbiak Kocsis Zoltán munkái. A fiatal zongorista nagyszerű technikával, a tőle megszokott magas színvonalon tolmá ' csolja a műveket és játéka azt tanúsítja, hogy egyetlen muzsikus virtuóz előadása is jól visszaadhatja a nagyzenekarra komponált darabok minden színét, hangulatát. Sági Tóth Tibor Innen'onnan Húsz kilométeres távolságból is látható éjszaka annak az újfajta angol navigációs bójának a fénye, amelynek öntöltő világító rendszerét szélgenerátor — vagy a trópusi vizeken napelem — táplálja. Az 51 éves Monica Vitti és élettársa Roberto, az olasz fotós, szabad idejében szívesen sakkoznak. Roland Baladi a Fiat-kocsik szerelmese. Mivel egy 1953-as évjáratú Topolinót sehogyan sem tudott megszerezni, elhatározta, hogy legalább életnagyságú márványszobrát állítja be a garázsba. A felvételen a modell és a műalkotás látható. 8
