A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-18 / 12. szám

A Csemadok életéből BESENYŐK UTÓDAI Azt olvasom a besenyőkről, hogy kihalt no­mád török nép. A szomszéd népekkel folyta­tott harcban vereséget vereségre szenvedett és kényszerűen szétszóródott. Sokan közü­lük Magyarországon találtak menedéket. Ha­tárőrökként telepítették le őket az ország nyugati és déli részein. Utódaik ma is megta­lálhatók főleg azokban a falvakban, amelyek­nek a nevében a besenyő név előfordul. Zsitvabesenyő (Bešeňov) is ilyen község Újvár közelében. Jóval több mint kétezer lakosával besenyő utód mindenképpen. Ha­tárában gyakran találnak vizsgálásra érde­mes tárgyakat. Török dombja valósággal fel­kínálja a lehetőséget a régészeknek. Nemré­gen a letűnt időket, sejtető görbe kard került elő a földből. Nyitrára vitték, ott vizsgálják meg tüzetesen. Földművelő nép lakta mindig is Besenyőt. Ma is szövetkezetben dolgozik a falu dolgos embereinek jó része. A kultúra sem idegen számára. A CSEMADOK helyi szervezetének megközelítőleg 300 tagja van, s klubjában eleven kulturális élet zajlik. Szövetségünk újvári járási bizottsága titkárának. Őszi Irmá­nak a véleménye: „Egyik legjobb helyi szervezetünk a zsitva­­besenyői. Mindig történik ott valami..." Erről győződtünk meg mi is Lacza Tihamér kollégámmal, hiszen Hét-ankétra voltunk hi­vatalosak. A fehér téli estében izgalommal vártuk, mi lesz, összejönnek-e a zsitvabese­­nyöiek, lesz-e kérdésük a szerkesztés felelős munkájáról. Azt már korábban tudtuk, majd­nem minden családhoz jár a Hét, ez viszont még nem jelenti azt, hogy az ankét iránt is lesz érdeklődés. Fölösleges volt az aggodalmunk. Elég szép számban megjelentek az ankéton fiatalok és idősebbek, s aminek külön örültünk, hogy a fiatalok voltak többen, ők voltak a hangadók. A falu közepén, megüresedett parasztház első szobájában rendezkedett be a CSEMA­­DOK-klub. Hátsó szobája régi viseletek, munkaeszközök kiállítási terme. Grosch Ist­ván pedagógus, a helyi szervezet titkára üdvözölte a megjelenteket. Azt hallottuk róla, hogy igen tevékeny ember, nagy része van abban, hogy a zsitvabesenyői kulturális élet eleven. Helyben tanít, a magyar oktatási nyelvű általános iskolában, de nem helybeli lakos. Érsekújvárról (Nové Zámky) utazik na­ponta a munkahelyére, s Érsekújvárra utazik haza. Ha a CSEMADOK-klubban történik valami, mint most is, a legkésőbbi busszal indul Újvárba. Már legalább húsz esztendeje a zsitvabe­­senyöi színjátszó csoport vezetője. Rendsze­res munkát végeznek, minden évben bemu­tatnak legalább egy színdarabot. Tavaly de­cemberben tartották évzáró taggyűlésüket, s titkári beszámolójában összegezte az elért eredményeket, vázolta az idei teendőket.­­Néhány gondolatot ragadok ki beszámolójá­ból: „Az itt élő magyarság derekasan kiveszi részét az ország építéséből, társadalmi és gazdasági életünk formálásából. A magyar nemzetiségű dolgozók is becsülettel meg­állják helyüket a szövetkezeti földeken, az Grosch István Torna Ferenc, a helyi szervezet elnöke A Hét-ankét résztvevői üzemekben és a hivatalokban stb. A mi érdemünk is. hogy ez az ország építi fejlett társadalmát, gazdasági életét. Mindennapi munkánkkal mi magyarok is hozzájárulunk a szocialista jelen és a kommunista jövő épí­téséhez." Grosch Istvánné pedagógus néptáncot tanít be alkalmanként. A pedagógusnak abból a fajtájából való. aki munkája elvég­zése után sem ül ölhetett kézzel. Az eleven életet akarja maga körül. Alkalomszerűen irodalmi színpad is tevékenykedik Zsitvabe­­senyőn. Halász Kálmánné közgazdász a ve­zetője. Legutóbb, januárban nagysikerű Pe­tőfi-estet rendeztek. A halhatatlan költő legszebb verseit szedték csokorba, s az iro­dalmi színpad tagjai egymást felülmúló lel­kesedéssel szavalták Petőfi Sándor verseit. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnék a Veszprémi Ferenc pedagógus vezette hu­szonnyolc tagú női énekkarról, amelynek a munkája a legállandóbb jellegű. Már mega­lakulásuk esztendejében elismerő oklevelet kaptak a járási versenyen. Gyakran fellépnek helyben, a járási versenyen is jelen vannak, s lelkűk mélyén dédelgetett álmuk : eljutni a Kodály-napokra. Szívós, fegyelmezett mun­kával akarják elérni ezt a céljukat. Egyik kiváló hangú énekesük Mrúz Jánosné ápo­lónő, a járási kórház dolgozója. Hogy mi minden történik még a CSEMA­DOK helyi szervezetében és a klubban? Ízelítőül felsorolok néhányat az évzáró taggyűlésen ismertetett munkatervből. Elő­adás a polgárjogi törvényről, az öröklési jogról és a csillagok világáról; vidám est a Magyar Területi Színház színészeivel, még egy vidám est ez az elmaradhatatlan őszi borkóstoló, valamint író-olvasó találkozó. Végezetül még a citerazenekar is megér­demli, hogy szóljunk róla. Vezetője szintén Veszprémi Ferenc. Népi hagyományokat ápoló csoport. Egyre-másra érte el sikereit de a Tavaszi szél... járási versenyén nem szerepeltek a várakozásnak megfelelően s ez lehangolta őket. A zsitvabesenyőiek nagy gondot fordíta­nak a tagtoborzásra. Tavaly huszonhét új CSEMADOK-tagot szereztek. Nyaranta ki­ránduláson vesznek részt. Évente két alka­lommal árusítással egybekötött könyvkiálli­­tást rendeznek. A Hét-ankéton számos kérdés felmerült, ezekre fontosságuk sorrendjében válaszol­tunk. Jól eltöltöttük az estét. Kint hideg, hó és égig érő csend, bent mindenre fogékony, meleget sugárzó kíváncsiság, kérdések és megint kérdések közös dolgainkról, gondja­inkról ___ MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A bratislavai Népművelési Intézet hazai szerzők alkotásaival szeretné bővíteni színjátszó együtteseink mű­sorát, ezért pályázatot hirdet ma­gyar nyelven írt egész estét betöltő drámai művekre. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK : 1. A pályázatra csak nyomtatásban még meg nem jelent és nyilvánosan be nem mutatott művekkel lehet benevezni. 2. A pályázatra benevezhet minden csehszlovák állampolgár. 3. A verseny nyilvános, a benevezett művet 3 gépelt példányban a követ­kező címre kérjük: Osvetový ústav, divadelné oddelenie, nám. SNP č. 12, 812 34 Bratislava (Nyitott borítékban mellékelje a mű címét, alkotója nevét és pontos cí­mét. A bíráló bizottság előtt isme­retlen szerzők szerepelnek. A sor­rend megállapítása után derül ki a szerzők neve.) 4. Beküldési határidő 1983. október 1. 5. A pályázat eredményeit 1983. november 30-ig közöljük a sajtóban és a rádióban. 6. A díjnyertes pályaműveket a Nép­művelési Intézet kiadásra javasolja a LITA irodalmi ügynökségnek. ÉRTÉKELÉS ÉS DÍJAK: A pályaműveket a Népművelési In­tézet igazgatója által kinevezett öt­tagú szakemberekből álló bizottság értékeli. A bíráló bizottság minden tagja írásban is benyújtja a pálya­művek értékelését. A Népművelési Intézet a bíráló bizottság javaslatára a pályaművek szerzőit a következő díjakkal jutal­mazza : I. díj.................6000,— korona, II. díj.................4000,— korona, III. díj.................2000,— korona. A bíráló bizottságnak jogában áll javasolni valamelyik díjat nem kiadni és ezt az összeget a pályázók között külön megosztani. 6

Next

/
Thumbnails
Contents