A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-11 / 11. szám

Hősünk másnap elmegy a vaskereskedés­be, hogy osztrák gyártású biztonsági zár­­szerkezetet vegyen. Az első pofont a kirakat előtt kapja, ahol a zárszerkezetek felárcédu­­lázva reklámoztatnak, mely cédulákból ki­derül, hogy a legolcsóbb zár háromszáz, a legdrágább kétezer, írd és mondd: kettő­ezer korona. Nem hisz a szemének, bemegy az üzletbe, ahol az eladó az árakat megerő­sítve eloszlatja hősünk kételyeit, aki azt kérdezi még: vajon az olcsóbb zárak a kisstílűbb tolvajok ellen védenek-e, míg a kettőezer koronásak a nagystílű betörők ellen ? Hazaindul, de ismét elvéti a saját a lakás­címét és vesztére ugyanoda téved, ahonnét tegnapelőtt elvitték őt a rendőrök. Sebaj, ha már itt vagyok, engedjék meg, hogy bo­csánatot kérjek, igazán nem szándékos ... ekkor kapja a második pofont, de ez a pofon már nem szimbolikus. Ez a pofon már fáj is, hiszen annak a fiatalasszonynak a bicep­­szes férje adta, aki hősünket minap alva találta egy esti lap alatt... De hiszen tud­juk. Ezekután nagynehezen mégiscsak haza­­talál. Most már a saját lakásában, a saját feleségének adja elő saját felháborodását. — Képzeld I Olvasom az újságban, hogy osztrák importból származó biztonsági zá­rakkal bővült kereskedelmünk piaci kínála­ta. No, mondom, ezt nekem találták ki, megyek, és veszek egyet, méghozzá a leg­biztonságosabbat. És mit gondolsz, meny­nyibe kerül ez a zár? No mit gondolsz? Kettőezer korona, pontosabban: ezerki­­lencszázhatvan. Hallottál már ilyet. Hihetet­len, de sajnos, igaz. Amikor ezt az árcédulát megláttam, elfelejtettem a saját nevemet. de eszembe jutott a saját fizetésem. Egy becsületes dolgozó ezt az árat csak akkor tudja megfizetni, ha eladja a családi ezüs­töt. Igenám, de hol van az a becsületes dolgozó, aki családi ezüsttel rendelkezik? De akkor ki veszi meg ezeket a kétezer koronás zárakat? Nyilván az. akinek futja rá. Mert akinek futja rá, annak biztosan van is mit féltenie a betörőktől. Ilyen zárra csak a tolvajnak futja, de minek neki, ha egyszer a tolvaj a tolvajt nem lopja meg. Mert nem mondom, ha kölcsönre, részletfizetésre is árusítanák ezeket a zárakat, akkor előbb­­utóbb néhány becsületes, magamfajta dol­gozó is hozzájuthatna. Persze csak azért, hogy megkímélje magát attól, ami velem is történt. Mert nem a tolvajok ellen kéne nekem ez a szerkezet. Mit visznek el, no mit vihetnek el? A bútor nehéz, a tévét vihetik, a könyv nem kell nekik, — akkor meg minek tőlük tartani, hiszen készpénz sosincs annyi a háznál, hogy egy ilyen zárra elég legyen. Ekkor szólal meg a feleség. — Szörnyűség, hogy te milyen rosszindu­latú ember vagy. Hát hogy lehet vadidegen, ismeretlen emberekről feltételezni, hogy azok tolvajok?! Rettenetes alak vagy. Vedd tudomásul, hogy nem élek veled tovább! Elválok. Egy hónap múlva lezajlott a bontóper és hősünk felesége elköltözött ahhoz a férfi­hoz, aki történetünkben mezítelenül suhant át az előszobán, kinek villáján bezzeg volt osztrák importból származó biztonsági zár­­szerkezet — potom kettőezerért. KESZEU FERENC maradna idő a szép könyveknek írására, vagy azoknak csak olvasására is. "Tehát: fontos a külszín, ám ennél jóval fontosabb a belbecs. A „festett dámákat" teszi nevetségessé az 1790. május 26-án megjelent gunyoros hangú epigramma szerzője: „Éjjel, hogy lár­ma lett: tűz! tűz! — ijedtében / Kifutott egy dáma csak alsó ingében; / S házánál azt jobban sajnálta, hogy haját / Benn hagyta és fogait, fél szemét, orcáját, / így hogy haja nem volt és színe sem volt festve; / Nem esmérték, akik majd imádták estve." A Mindenes Gyűjtemény számos érde­kessége mellett is ki kell emelni azt a rendszerességet, amellyel Péczeli — szinte a mozgalomindítás, mozgalomszervezés hi­tével — számról számra helyet biztosított a különféle elmét élesítő, nyelvkészséget fej­lesztő találós kérdéseknek (enigmáknak) és szórejtvényeknek (logogrifeknek). Ezek írá­sában elsősorban is az ifjúságra és a nőkre gondolt: „Nagy reménységünk vagyon . .. afelől, hogy minden poézist szerető érdemes uraink, főképpen pedig asszonyságaink... ilyen találós mesékkel, rejtett szókkal gyakor­ta fogják ezen gyűjteményünket ékesíteni, vidámítani." A felhívásnak megvolt a foga­natja, s az 1790. január 9-i számban a következő levelet olvashatjuk a soproni K.I.P. tollából: „Örömmel jelentem az Urak­nak, hogy már az első nyomtatvány (a folyóirat első száma — T.L. megj.) is annyira felébresztette az itt való szépeknek elméjü­ket, hogy már egymással vetekedve csinál­ják a meséket, logogryfokat." A nem különösebben eredeti tehetségű, ám minden erejét és egészségét néhány évi szorgalmas és áldozatos munkában felőrlő Péczeli „a virtusnak a gyenge szívekben lehető bécsepegtetésében", „a könyvekben még kevéssé gyönyörködő köznépnek az olvasásra való szoktatásában" találta meg élete értelmét. A Mindenes Gyűjtemény közleményeinek nagyrészét a népfelvilágo­­sitó, népnevelő anyagok tették ki, s ezen belül is jelentős helyet foglaltak el az asszo­nyok családfenntartási és háztartási mun­káját segítő tanácsok, írások. Hogyan kell a „ténta-motskot" eltávolítani a ruhából, tojás helyett friss hóval tésztát készíteni, nyáron italt hűteni, „földi almából" (krumpliból) kenyeret sütni; mik a tünetei különböző betegségeknek, mely házilag elkészíthető gyógyszernek mi a receptje, melyek az első­segélynyújtás alapkövetelményei, a beteg­ápolás feltételei, miért van nagy fontossága a „ferdésnek" — Csupán találomra emeltünk ki itt néhányat a címek közül. S mutatóul közöljünk legalább egyet a hasznos taná­csok közül is arról, „hogy kell a sárgarépából szüropot készíteni": „A sárgarépát tisztítsd meg, vagdald apróra és főzd meg, míg egé­szen megpuhul. Azután töltsd tiszta zacskó­ba, nyomtasd meg kővel, hogy a nedvessége valamely edénybe lassanként kicsepegjen. Ezt a levét főzd meg a tűznél mindaddig, míg mézforma sűrűségű nem lesz! Ha jól gondját viseled, két-három esztendeig is eláll. Hasz­nai ezek: Akármely ételbe méz gyanánt teheted. Ha reggelenként a kisgyermekeknek egy kanállal adsz belőle, a gelesztáktól meg­tisztulnak." Tessék, ki lehet próbálni! Ezzel végére is értünk a kétszáz évvel ezelőtti Mindenes Gyűjtemény azon közle­ményei felsorolásának, ismertetésének, me­lyek elsősorban a nőolvasók érdeklődésére számítottak. Mostanról visszanézve talán úgy tűnhet, hogy nem volt sok belőlük. De számuk, a korabeli viszonyokat véve alapul, nem is mondható kevésnek. S mi több: a komáromi folyóirat ilyen tárgyú írásai, eme törekvései sok tekintetben úttörő jelentő­séggel bírnak. ' A szöveget, s a többi idézetet is, mai helyesírás­ban, ám az eredeti újságnyelv jellegzetességeinek meghagyásával közöljük: a ma már nem vagy csak ritkán használatos szavaknál feltüntetjük a jelentésüket. — T. L. megj. LEGYEN GYAKORLATIAS pénzügyi gondjainak intézését bízza a SLOVENSKÁ ŠTÁTNA SPORITEĽŇA legközelebbi kirendeltségére . nyisson SPOROZSIrO-SZAMLAT az alAbbi előnyöket Élvezheti ■ sok időt megtakarít ■ pontos áttekintése lesz a vállalt és a végre­hajtott fizetések állapotáról ■ nem kési le az egyes terminusokat ■ elejét veszi az esetleges kellemetlenségek­nek ■ bevásárláskor csekkel fizethet ■ készpénzt vehet fel bármely városban a CSSZSZK egész területén ■ a betét összegének megfelelő 2%-os kamatjuttatásban részesül Kérjen felvilágosítást és vegye igénybe a SLOVENSKÁ ŠTÁTNA SPORITEĽŇA előnyös szolgáltatásait 23

Next

/
Thumbnails
Contents