A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-18 / 8. szám
Népi hangszereink koboz a XIV. században terjed el Magyarországon és még századokkal később is nagy népszerűségnek örvend. A fiatal Zrínyi Miklós kedvenc hangszere volt nagyszombati diákévei idején. Az iszlám fénykorában kerülhetett hozzánk. Az arabok révén Dél-Európában terjedt el „mór gitár" néven, a másik út Bizáncon keresztül vezet: egy IX. századbeli görög nyelvű tanulmány három, négy, vagy öt húros „kobus" hangszerről tesz említést. Nyilván innen ered a mi Árpád-kori pengetös hangszerünk is. Sajnos a kor hangszere teljesen eltűnt és még csak nyoma sem maradt az eredetinek. A koboz melyet most bemutatok leginkább a lantra hasonlít, nyilván rokona is. Virágkorát nálunk a török időkben élhette, hisz a kései magyar reneszánsznak gyakori zenei eszköze. Históriásénekeseink a végvári életről, harcokról, kobozkísérettel adták elő verseiket. A koboz ma már sem mint műzenei, sem mint népzenei hangszer nem él hazánkban. Viszont gyakorta találkozhatunk vele Jugoszláviában, Romániában az erdélyi részeken, valamint Bulgáriában és Törökországban. Főbb részei: A körte alakú domború hátú hangszertest valamint a rövid nyak, mely a végén erős szögben törik. A kobozon négy húrpár található, melynek hangolása többféle lehet európai típusú, közte a magyar doromb is fémből készül. Két fö része, egy patkószerűen meggörbített, párhuzamosan, összeszűkülő fémkeret és egy vékony, keskeny acélnyelv,-mely egyik végével a keret közepéhez van szorítva. A nyelv a szárak között, azokkal párhuzamosan halad és annak elhegyesedö vége a szárak végződésénél a keret Különböző nagyságú dorombok készülnek napjainkban is. Legelterjedtebb a 4—16 cm szélességű és a 8—10 cm hosszúságú. Dorombjáték közben nem kell énekelni vagy dúdolni. A hangmagasságot a szájüregnek nyelvünk segítségével való tágítása vagy szűkítése, a hangerőt pedig az acélnyelv pengetésének erőssége befolyásolja, valamint a levegő beszívása és kifúvása. A doromb elterjedése szinte minden kontinensen általános. Afrikában például bambuszból készül. A doromb ritmustartó hangszer. A századfordulón vásárokon kovács cigányok készítették és árusították — mint gyermekjátékot. A doromb valószínűleg valaha a sámánok hangszere lehetett. síkjára merőlegesen van behajlitva. oroW'b KATONA ISTVÁN Fotó: Platzner László
