A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-24 / 30. szám

Szitási Ferenc: GALAMBOK SZÁLLNAK . .. Mécs József: A SIMONYI CSÖRGŐS MALOM Zs. Nagy Lajos: PRÁGAI CAPRICCIO Miklósi Péter: BRATISLAVA! SZÖKŐKUTAK Alabán Ferenc írása ZS. NAGY LAJOS VERSESKÖTETÉRÖL F. Kele: TANZÁNIA Címlapunkon V. bilský, a 24. oldalon Prand! Sándor felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 813 81 Bratislava, Góttwal­­dovo nám. č. 6. Nyomja a Východo­slovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfi­zetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydava­teľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index:- 49211. Nehéz a kommunisták élete. A mun­kásosztály legjobbjai az igazságért, a dolgozó nép jobb életéért küzdöttek a múltban és ugyanezért a nemes eszmé­kért küzdenek a jelenben. Törekvésük mégis igen sok meg nem értéssel és ellenállással találkozott régen és talál­kozik napjainkban.- A húszas évek végén és a harmincas évek elején a gazdasági válság sorozata rázkódtatta meg mind Csehszlovákia, mind Magyarország akkori társadalmi rendszerét. Csehszlovákiában a CSKP 1929-ben megtartott V. kongresszusán megválasztott gottwaldi vezetőség szervezte és irányította a dolgozók har­cát. A kommunisták a munkanélküliek szervezésében érték el a legjelentősebb sikereket. Következetesen védték az ín­ségben tengődő gyári és mezőgazdasá­gi munkások, a kisparasztok, a kiske­reskedők és a kisiparosok érdekét, eredményesen szervezték mind a helyi, mind az országos jellegű sztrájkokat. A sztrájkmozgalom egyre inkább po­litikai jelleget öltött. A mezőgazdasági munkások sztrájkharca Dél-Szlováki­­ában 1931 májusában, a moszti bá­nyászok sztrájkharca 1932 tavaszán aratott nagy győzelmet. Az utóbbiak küzdelme a csehszlovákiai dolgozók legnagyobb és a válság éveiben Európa politikailag legjelentősebb munkás­megmozdulása volt. A munkások és parasztok küzdelmé­re a burzsoázia fegyverrel válaszolt és 1930-ban Radotínban, Dolný Rychnov­­ban, és Jablonecben, 1931-ben Du­­chovban, Frýdvaldovban, Kosúton és Huszton, 1932-ben Moston, Oslavany­­ban, Strakonicén, Orlován, Horná Su­­chán, Hodonínban, Holičon, Párkány­ban, Polomkán, Pohorelán, Telgárton, Čierna Skálán, Margecanyban, Turá Pa­­sekán, Turá Bystrán, 1933-ban Čierny Balogon, Hôrkán, Volovečen és Polja­­nán lövetett az emberekbe. A burzso­ázia rendörgolyóitól akkoriban a cseh országrészekben, Szlovákiában és Kár­­pát-Ukrajnában 29-en meghaltak és 101-en megsebesültek. A burzsoázia Magyarországon a munkások megmozdulását az 1930-as évek elején a statárium bevezetésével igyekezett meggátolni. A statárium be­vezetésének ürügyéül a Károlyi-Göm­bös kormányzat 1931. szeptember 12-röl 13-ra virradó éjszaka szörnyű provokációt hajtott végre: felrobbantat­­ta a Budapest—Bécs között közlekedő gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A robbanás következtében a sze­relvény a mélybe zuhant és 22 ember meghalt. A fasiszta hatóságok a gaztet­tet a kommunisták művének nyilvání­tották és arra használták fel, hogy a gaztett ürügyén irtóhadjáratot indítsa­nak a kommunisták és a kommunisták­kal rokonszenvező haladó erők ellen. A Kommunisták Magyarországi Párt­ja röviddel a merénylet után leleplezte az uralkodó körök biatorbágyi provoká­cióját. Röpirataiban statáriumellenes egységfront megteremtésére, üzemi és szakszervezeti tiltakozó fellépésekre hívta fel a dolgozókat. A kommunisták szava a tömegek kö­rében megértésre talált. Kiváltotta a dolgozó nép túlnyomó többségének ro­­konszenvét. A kommunista, a szociál­demokrata és a pártonkívüli munkások, parasztok és értelmiségiek együtt lép­tek fel a statárium ellen. A küzdelmet bátorította az a tény, hogy a Kommu­nisták Magyarországi Pártja Központi Bizottsága 1932 márciusában Harci Programot jelentetett meg. A Harci Program a legfontosabb gazdasági kö­vetelésnek a nyomor elleni harc fokozá­sát, a dolgozók életkörülményeinek a javítását tekintette. Politikai követelésé­nek az előterében az állt, hogy a ható­ságok szüntessék meg a statáriumot és a haladó gondolkozásúak üldözését, biztosítsák a sajtószabadságot, adjanak amnesztiát a proletariátus bebörtönzött harcosainak. A Harci Program „Munká­ért! Kenyérért! Felszabadulásért!" jel­szóval hívta a Kommunisták Magyaror­szági Pártja zászlaja alá a szervezett és szervezetlen dolgozó tömegeket. A dolgozó nép megmozdulásai és követelései a fasiszta hatóságok köré­ben süket fülekre találtak. A hata­lomtól megittasodva, a közvéle­ménnyel mit sem törődve fokozták a kommunisták és a haladás többi híve elleni harcot. Ötven éve, 1932 nyarán — hasonló­an mint Csehszlovákiában — különösen éles és elkeseredett osztályharc bonta­kozott ki Magyarországon is. A horthys­ta rendőrség letartóztatta a Kommunis­ták Magyarországi Pártja Titkárságának tagjait és több más kommunistát. A letartóztatott titkársági tagok között volt Sallai Imre és Fürst Sándor. A magyarországi kommunista mozgalom kiemelkedő alakjait hosszas kínvallatás után hadbíróság elé állították. A fasiszta hatóságok terrorakciója, illetve az a tény, hogy az akkori magyar kormány statáriális merényletre készül két kommunista, Sallai Imre és Fürst Sándor ellen, világszerte hatalmas tilta­kozást váltott ki. A németek kiválóságai közül Thomas Mann, Bertolt Brecht, Ludwig Renn, Ernest Toller és Anna Seghers, a franciák kiválóságai közül Romain Rolland és Henri Barbusse, az angolok kiválóságai közül H. G. Wells, Bertrand Russel, és John Galsworthy, az amerikaiak kiválóságai közül Upton Sinclairt és sokan mások emeltek szót Sallai Imre és Fürst Sándor életének megmentése érdekében. Nagy méretű tiltakozó akció bonta-Kommunista mártírok SALLAI FÜRST Sallai Imre Fürst Sándor i , ■ *0ViCő' ’871 un: 29 To/T0'” - ----------d l-Sei:sáskán tiltakozunk a »agv3pors7 / üeiaoeftetesaiel,teiee* Ko*8U^stakj * -H»r -'«.le«« tinnr° l ,» •koBíűn.Rta .... 'kOBJumcta Part Kassa: i dött tavir 2

Next

/
Thumbnails
Contents