A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-25 / 52. szám

A Gsemadok életéből EZ — KLUBMOZGALOM? Klubmozgalmunkat eddig majdnem minde­gyik hozzászóló írás elmarasztalta, pedig nem­csak rossz van, hanem szerencsére jó is akad bőven. Nem szólva most a közismert CSEMA­­DOK népművelési, vagy más néven művelődé­si klubokról (pl. a komáromiról vagy az érsek­­újváriról), inkább azokat említeném, amelyek­ben előadóként fordultam meg és amelyeknek helyzetével, tagjaival is megismerkedtem. Az általam megismert klubokról majdnem egyformán lehet dicséretet mondani, köztük pl. a deákiról (Diakovce), amelyben az 1987 — 7982. évadban Szabó Frigyes klubve­zető és a tagság végzett jó munkát. A CSE­­MADOK galántai városi szervezete mellett működő népművelési klubban abban az évad­ban Mézes Rudolf (most már a járási bizottság titkára) látta el a klubvezetői teendőket. Be­mutatta az egész évre szóló, a vezetőség által jóváhagyott tervet, amely 13 klubakciót tartal­mazott A közművelődést 6 (történelem, nép­rajz, geológia és a magfizika, amelyet Duka Zólyomi Árpád, atomkutató adott elő, vala­mint település- és falutörténet: Boldogfa ere­dete, Püspöki N. Péterrel), a kultúrát 3 (pl. az Ifjú Szivek és a Szőttes fellépése), a környezet­védelmet a műemlékvédelmet és az évfordu­lókról való megemlékezéseket egy-egy akció szolgálta. Szerzői estjük is volt „Megtudtam, hogy élsz" amen, Rácz Olivér íróval. Ilyen műsortervvel már lehet valamit tenni a nem­zetiségi kultúra, a közművelődés és a kultúrált szórakozás érdekében. A honismereti és közművelődési jellegű elő­adások tartására szolgáló helyiségük kelle­mes, otthonos és tisztántartott. A fiatal mun­kásokból és értelmiségiekből álló klubtagság fegyelmezett érdeklődő, jó! érezhető volt ná­luk a közösségi szellem. Az ott tartott előadás (A kézi lőfegyverek története) lekötötte figyel­müket sokat kérdeztek, majdnem mindegyi­kük hozzászólt valamivel. Ez alkalommal sem volt tehát hiábavaló a készülődés, az utazga­tás és a szemléltető eszközök — képek, pus­kák. pisztolyok, szuronyok — szállítása. Egy-egy akció után az előadónak magának is el kell gondolkoznia az elért sikeren, vagy az esetleges sikertelenségen. A téma kiváló is­meretén, a szemléltető eszközök (rajz, kép, tárgy, dia film, mozgó film) készítésén, gyűjté­sén, beszerzésén és megfelelő alkalmazásán kívül arra is ügyelni kell, hogy a megtartandó előadás tárgya mennyire érdekli a szóban forgó város vagy vidék lakosságát vagyis milyen mértékben gyarapíthatja egy adott közösség kulturáltságát műveltségi színvonalát Az előadó közérdekű témával, jó szemlélte­tési eszközökkel, szép színes dia filmekkel bár­hol számíthat jó eredményre, de ha egy szűk­­körű, csak helyi érdekű előadással más vidé­ken próbálkozik, a legnagyobb fáradozások ellenére is előfordulhat hogy a hallgatók unat­koznak, ásítoznak, és alig várják, hogy haza­mehessenek. Tok Béla Mint minden szervezet, úgy a CSEMA­­DOK életében is fontos helyet foglal el az ötévenként sorra kerülő országos közgyű­lés, szövetségünk legmagasabb fóruma, ahol számot adunk arról, hogy milyen eredmé­nyeket értünk el a megelőző időszakban a szervezeti élet, a népművelés, és az amatőr művészeti tevékenység területén. Megvizs­gáljuk, hogy melyek voltak azok a fontos tényezők, melyek munkánkat pozitívan vagy negatívan befolyásolták, milyen volt az együttműködés az állami szervekkel és a partnerszervezetekkel. A CSEMADOK eredményes jó munkája elsősorban a szervezeti élet szilárdságától és távlati továbbfejlesztésétől s nagy mérték­ben a helyi szervezetek vezetőségétől, ennek összetételétől függ. Ezért hangsúlyozzuk az évzáró taggyűlések alkalmával, hogy a veze­tőségekbe olyan tagokat javasoljanak, akik szívügyüknek tekintik a szocialista kultúra terjesztését, s nem utolsósorban az anya­nyelvi kultúra továbbfejlesztését, népi ha­gyományaink ápolását és megőrzését. A XII. országos közgyűlés egyik fő feladat­ként jelölte meg a tagállomány bővítését, nevezetesen a 80 ezres taglétszám elérését a XIII. országos közgyűlésig. Most a közgyű­lés után örömmel állapítjuk meg, hogy e feladatnak eleget tettünk. A szövetség járási bizottságai az idei év első felében a járási konferenciák és a kill, országos közgyűlés tiszteletére kötelezettségeket vállaltak a tag­létszám emelésére. A legjobb eredményeket e téren az érsekújvári, a dunaszerdahelyi, a losonci és a kassavidéki járásban értek el, míg főleg a galántai, a nyitrai, a nagykürtösi, a rimaszombati, a rozsnyói és tőketerebesi járási bizottságnak az eddiginél hatékonyab­ban kell foglalkoznia e fontos feladat végre­hajtásával. El kell érnünk ebben az évben, hogy országos méretben stabilizáljuk a 80 ezres taglétszámot. A XIII. országos közgyűlést megelőző járá­si konferenciák irányelvében azt a célt tüztük ki, hogy még aktívabbá tegyük járási bizott­ságaink munkáját azzal, hogy még nagyobb mértékben tudjunk segítséget nyújtani helyi szervezeteink működésében. Tehát a szerve­zeti életünk további szilárdulásának és javí­tásának kulcsa a járási bizottságok plénumái Állampolgáraink jogi nevelésének, a jogi propagandának, a szocialista jogtudat­formálásnak mind nagyobb szerepe van tár­sadalmi életünkben. Egyre szélesebb teret kap a CSEMADOK népművelő tevékenysé­gében is. 1980-ban alakult meg a Központi Jogi Szakbizottság, s azóta eltelt időszakban ennek hatására jogi szakbizottságok alakul­tak, vagy vannak alakulóban a CSEMADOK járási bizottságai mellett is, vagyis fokozato­san épül szövetségünk keretein belül az a — jogi szakemberekből, népművelőkből és ön­kéntes kulturális dolgozókból összetevődő — hálózat, amely az e téren szövetségünk előtt álló feladatokat lesz hivatott megvalósí­tani. E munka hatékonyságának növelése érdekében a CSEMADOK Központi Bizottsá­ga évente országos szintű szemináriumot rendez a munkaterületen tevékenykedők ré­szére. így került sor (sorrendben második alkalommal) november első felében Bratisla­­vában a jogi nevelés terén tevékenykedő szakemberek és aktivisták kétnapos értekez­letére, melyen az említetteken kívül ezúttal a CSEMADOK járási titkárai is részt vettek. Rövid bevezető előadásában Dr. Koczka István, a Központi Jogi Szakbizottság elnöke ismertette a tanácskozás résztvevőivel a két-A SZERVEZETI ÉLET EREDMÉNYEI ÉS PROBLÉMÁI és azok elnökségei kezében vannak. Örven­detes az a tény, hogy járási bizottságaink elnökségei rendszeresen üléseznek és az ülésekre írásos beszámolót készítenek a tit­kárságok. Figyelembe véve a járási titkársá­gaink szerkezeti felépítését, ezért elenged­hetetlenül szükséges, hogy az elnökségi ta­gok az elkövetkezendő időszakban nemcsak tanácsaikkal, hanem konkrét és sok esetben szervező munkával segítsék a járási titkárt és a szakelőadó munkáját. Ez a segítség legjob­ban kell, hogy megnyilvánuljon az aktivista­hálózat kiépítésében és a helyi szervezetek látogatásában. Ugyanez vonatkozik a járási bizottságok plenáris üléseire is. Legjobban szervezett és színvonalú elnökségi ülések a dunaszerdahelyi, érsekújvári, lévai, losonci, komáromi, rozsnyói és kassavidéki járások­ban vannak. Nagyon fontosnak tartjuk központi, járási és helyi szinten tovább aktivizálni az ellen­őrző és revíziós bizottságok munkáját. El kell érnünk azt, hogy az évzáró taggyűlések kap­csán a helyi szervezetek ellenőrző bizottsá­gai nemcsak pénztári beszámolót készítse­nek, hanem konkrétan foglalkozzanak az egyes határozatok végrehajtásának ellenőr­zésével vagy nem teljesítésének okával tk E tekintetben a legjobban a losonci járási ellen­őrző és revíziós bizottság tevekenykedik, rendszeresen értékeli a járásban helyi szer­vezeteinek munkáját. A XIII. országos közgyűlés továbbra is fontos feladatként jelölte meg az állami szer­vekkel, társadalmi szervezetekkel és kulturá­lis intézményekkel való együttműködést. Ál­landó feladat, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága és a KB Titkársága kezdeménye­­zöen járjon el a központi szerveknél és intéz­ményeknél a nemzetiségi kultúra fejlesztése ORSZÁGOS SZEMINÁRIUM A JOGI NEVELÉSRŐL napos szeminárium célját, s megpróbálta behatárolni, hogy milyen helyet is foglal el az össztársadalmi jogi nevelésben szövetsé­günk ilyen jellegű tevékenysége. Ezt követően Dr. Milan Drobný, a Kulturális Minisztérium osztályvezetőjének előadása hangzott el a CSEMADOK és a nemzeti bizottságok kulturális-nevelő intézményei közötti együttműködés koordinálásáról. Dr. Drobný előadásának első részében szólt azokról az általános kérdésekről, melyek a Szlovákiában élő nemzetiségek kulturális életének fejlesztését illetik, majd részletesen elemezte a CSEMADOK szervei és szerveze­tei, és az állami szervek és a kulturális intézmények közötti viszonyt magába foglaló problémakört. Ismertette a résztvevőkkel azokat a törvényerejű rendelkezéseket, ame­koncepciójának sikeres teljesítése érdeké­ben. Annak ellenére, hogy ez a koncepció kormányrendeletként eljutott az illetékesek­hez, nem minden esetben teljesítette gya korlati küldetését. Nem egy esetben találkoz­tunk olyan jelenséggel, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem ismerik a koncepció tartal­mát. A CSEMADOK-nak a jövőben is azon kell fáradoznia, hogy minden szinten megta­láljuk az együttműködés útjait, oda hatva, hogy a koncepcióban rögzített alapelvek szerint a helyi és a járási párt- és állami szervek segítsék szövetségünk, szervezete­ink munkáját. A jövőben el kell mélyíteni a kapcsolatot elsősorban a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Szövetkezeti Parasztok Szlo­vákiai Szövetségével és a Nöszövetséggel. í járási nemzeti bizottságok kulturális osztályai figyelemmel kísérik járási bizottsá­gaink munkáját. Főleg a CSEMADOK amatör csoportjainak anyagi támogatása okoz nehézségeket, de a szakemberek képzésé­ben is fogyatékosságok mutatkoznak. Több magyar nyelvű propagandakiadványra, mód­szertani és népművelési segédanyagra lenne szükség. Következetesebben kell irányítani a helyi népművelési otthonok és könyvtárak vezetőinek munkáját, s jobban számon kell kérni tőlük, hogyan, milyen mértékben veszi ki a részét a CSEMADOK-szervezet a város vagy a falu kulturális életének kibontakozta­tásából. A CSEMADOK KB Titkársága az elkövetke­zendő időszakban is állandó feladatának tekinti a rendszeres kapcsolatok tartását a járási bizottságokkal és ezek titkárságaival. Ennek érdekében a KB Titkárságának veze­tői, szakelőadói a lehetőség szerint látogat­ják a járási bizottságok üléseit, ahol észrevé­teleikkel, tapasztalataikkal vagy konkrét se­gítő munkává! segítik tervezni a járási bi­zottságok munkáját. Összegezxjpjelmondhatjuk, hogy bar to­vább sziláiéira szervezeti élet, de a jóvö ben továbbra is keresni kell az új munkafor­mákat, szorgalmazni központi szinten tanfo­lyamok, szemináriumok szervezését, s nem utolsósorban bővíteni aktivistáink hálózatát. GYENGE JÁNOS, A CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetője lyek ezeket a kapcsolatokat szabályozzák, s a jelenlegi állapotokat értékelve megállapí­totta, hogy hiányosságok elsősorban a kerü­leti és járási szintű kulturális intézmények és a CSEMADOK járási bizottságainak együtt­működése terén tapasztalhatók, s hogy nin­csenek kihasználva a nemzetiségi kulturális tevékenység fejlesztésénél ezeknek az intéz­ményeknek a módszertani lehetőségei. Dr. Földes József ügyvéd, a Központi Jogi Szakbizottság tagja a Munkafegyelem jogi megszilárdításának eszközei címen tartott értékes előadást, amit aztán a másnapi vita során még kiegészített a polgári törvény­­könyv — közelmúltban jóváhagyott — új rendelkezéseinek ismertetésével. Az ülés másnapján Dr. Kántor Béla, az érsekújvári járásbíróság bírája a jogi nevelés és a jogi propaganda formáit és módszereit ismertette előadásában. Szó volt még a továbbiakban a központi szakbizottság eddigi tevékenységéről, s több értékes hozzászólás és javaslat hangzott el a tanácskozás vitájában is. A felszólalások alapján a résztvevők tágabb betekintést nyerhettek néhány járás ilyen jellegű tevé­kenységébe. NÉMETH GYULA 6

Next

/
Thumbnails
Contents