A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-25 / 52. szám
S lovákiának számtalan természeti k szépsége, érdekessége, különlegessége közül is kiemelkednek a cseppkő- és jégbarlangok. Összesen három jégbarlangunk van: a deménfalvi (Demänová), a szilicei és a dobsinai. Az utóbbi nemcsak idehaza, hanem világviszonylatban is a legszebbek, legnagyobbak közé tartozik. Aligha akad ma már olyan ember, aki ne hallott volna az eljegesedett, leírhatatlan szépségű föld alatti birodalomról. A Dobsinai-jégbarlang a Szlovák-Svájc déli részében, a Sztracenai-völgyben, Dobšiná bányászvárostól mintegy hat kilométerre északra található. ,A barlang bejáratát a Ducsa-hegy lejtőjén az ún. Jéglyukat a helyi lakosság emberemlékezet óta ismerte, mint jéggel töltött hasadékot. Megfelelő műszaki felszerelés hiányában a barlang sokáig feltáratlan maradt. Ruffiny Jenő bányamérnök volt az első, aki 1870. július 15-én dr. Fehér Nándor orvos és Láng Gusztáv hadnagy társaságában a Jéglyuk kikutatására indult s a ma világhírű barlangot felfedezte. Elsőként Ruffiny szállt le a mélybe, majd társai is követték. A bányászlámpa fényében gyönyörű mesevilág tárult a szemük elé. A döntő fontosságú felfedezés után Ruffiny irányításával megkezdődött a barlang feltására, hozzáférhetővé tétele. Az első látogatók 1871-ben szálltak le a lejtős folyosón — petróleumlámpákkal. A következő évben felépítették az első faházat a barlang közelében, 1873-ban pedig az ötszobás szállodát. 1887 óta a jégbarlangnak villamos világítása van. A barlag felfedezésétől kezdve a tudósok is egyre nagyobb figyelmet fordítottak e természeti különleggességre. Az első meteorológiai méréseket 1870—71-ben dr. Fehér Nándor végezte. A Dobsinai-jégbarlangot az ún. statikusdinamikus típusú barlangok közé soroljuk. Ez röviden annyit jelent, hogy a barlang-termek felső részében érezhető a légmozgás, míg lent viszonylagos nyugalom van. A barlang keletkezésével kapcsolatban számos vélemény látott napvilágot. Közülük a legelfogadhatóbbnak dr. Drappá magyarázata tűnik. Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a Dobsinai-jégbarlangban mára kezdet kezdetén megvoltak a feltételek a jégképződéshez. A jégképződést az okozza, hogy a barlang levegőjének és a mészkőszikláknak a hőmérséklete fagypont alatt van. Ez akkor következett be, amikor kialakult a mai bejárat. A bejáraton keresztül ugyanis télen beáramlik a hideg levegő és kiszoritja a melegebb barlangi levegőt. A beáramló hideg levegő először a barlang alján hűtötte le a levegőt, s az atmoszferikus vízcseppek a földre hullva megfagytak. Az állandó csöpögés és fagyás következtében jött létre a padlószerü jég. A megfagyott vízcseppekből ezenkívül különböző jégképzödmények keletkeztek, amelyet érdekes, szép nevekkel különböztettek meg egymástól. A barlang alsó rétegeiből kiáramló páradús levegőből — a jéggel érintkezve — jégkristályok keletkeztek. Nyáron a jégképződés általában lelassul. A barlang levegőjének átlagos hőmérséklete 0 Celsius fok alatt van. A levegő páratartalma a hőmérséklettől és a lecsöpögő víz mennyiségétől függően a barlang egyes részeiben változik. A barlang kiterjedése hozzávetőlegesen 9000 négyzetméter, bejárható hosszúsága 475 méter, szélessége 40 méter. A barlang megtekintése kb. 30 percet vesz igénybe. A Dobsinai-jégbartang jelenlegi helyzete kedvező ahhoz, hogy megőrizzük az utókornak e gyönyörű, egyedülálló természeti kincset. LADISLAV DENEŠ 4
