A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-27 / 48. szám
Hallottuk olvastuk láttuk HANGVERSENY Zenekari művek A Bratislavai Zenei Ünnepségek három zenekari koncertje közül kettő a Szlovák Filharmonikusok nevéhez fűződik. Igaz, már a rendezvénysorozat első hetének vége felé jártunk, amikor megszületett az első igazi tomboló sikerű és forró atmoszférájú hangverseny, amelyet Libor Pešek vezényelt, s a szólista népszerű zongoraművészünk, Toperczer Péter volt. Bevezetőül Hja Zeljenka: Ouvertura giocosája hangzott el, mégpedig első ízben, tehát ez volt az ősbemutatója, majd Ravel G-dór zongoraversenye következett. Igazán remek Ravel-tolmácsolásnak lehettünk tanúi. A már amúgyis magasfeszültségű hangulat Beethoven III. szimfóniájának, az Eroicának előadásával maximális telítettségi fokot ért el, mert Pešek józan, de érzelmi mélységeket is feltáró és sodró lendületű tolmácsolása joggal robbantotta ki a lelkesedés tomboló viharát. Hasonlóan nagy lelkesedést váltott ki teljesítményével a számunkra teljesen ismeretlen vendégegyüttes, a Birminghami Városi Szimfonikus Zenekar is, élén a 27 (!) éves Simon Rattleel. Műsorukat Oliver Knussen III. szimfóniájával nyitották meg, s már ennek tolmácsolása során fel kellett figyelni a zenekar kvalitásaira. A műsor további részében Sztravinszkij három müve, a Fúvósszimfóniák című szerzemény, az Apollon Musagétes és végül a mester oroszországi korszakának legnépszerűbb műve, a Petruska hangzott el. Gyakran előfordul, hogy valamely vendégzenekar vonós vagy fúvós szekciójának teljesítményére felfigyel a közönség. Jelen esetben, a szellemesen választott műsor jóvoltából is a vonósok és a fúvósok külön-külön is tanúbizonyságát adták pompás felkészültségüknek, hogy aztán közös produkciójukban felvillantsák a Petruska partitúrájának minden szépségét és hangzáskombinációját. Aldo Ceccato neve, már jó egy évtizede többször is feltűnt a Szlovák Filharmonikusok koncertre invitáló falragaszain, s mindenkor szívesen tapsoltunk fejlődő tehetségének. Most viszont már érett karmestert üdvözölhettünk, aki műsorán két ötödik szimfóniát szólaltatott meg. Először Schubert müve hangzott el némileg visszafogott tolmácsolásában, majd pedig Gustav Mahler óriási méretű és zenésznek, hallgatónak egyaránt igényes cisz-moll szimfóniája következett. És ahogy ez a „szenvedélyes, vad, patetikus, lendületes, ünnepélyes, gyöngéd, az emberi szív minden érzésével telített zene" — ahogy Bruno Walter jellemezte Mahler grandiózus alkotását — megszólalt, azért Ceccato minden elismerést megérdemel. Varga József HANGLEMEZ Kodály: Háry János A Kodály-centenárium alkalmából elsőízben készült el a Háry János című daljáték teljes hanglemezfelvétele. E daljáték ma már kétségtelenül a magyar zeneirodalom egyik legjelentősebb alkotása, amely azonban világszerte is jól propagálja Kodály géniuszát. Amikor Kodály Zoltán müve megalkotásához látott, csupán egy cél vezérelte: a színpadi cselekménybe beágyazva akarta megszólaltatni a már-már feledésbe merülő magyar népdalt. Célkitűzését fényes siker koronázta, hiszen a Háry János című daljáték a magyar zeneirodalom egyik remekműve lett, amely a zenekedvelők széles rétegeivel nem csupán a benne feldolgozott népi dallamokat kedveltette meg, hanem a főhőst, Háry Jánost is, aki Kodály szemében nem a nagyokat lódító obsitos, hanem — Kodály szavaival — „a lelkesedő álmodozó típusa, született rajongó és költő, az életrekelt magyar mesetermő fantázia, az elpusztíthatatlan, örök magyar optimizmus kifejezője". A Kodály-mű — melynek teljes címe: „Háry János, daljáték négy kalandban elö- és utójátékkal, Op. 15" (három lemezből álló album) — az ötödik Hungaroton Hanglemezhetek kétségtelenül egyik legértékesebb kiadványa. Háry János alakja ma már oly közkedvelt mint Toldi Miklósé, vagy az igazságos Mátyás királyé és a Petőfi által megálmodott János vitézé. Ez a nagyszerű remekmű tehát valóra váltotta Kodály eredeti elképzelését: a tömegek közkincsévé tette az ősi magyar népzenét. A daljáték lemezfelvételének rendezője Szinetár Miklós, szereplői közt ott találjuk a magyar operaszinpad és színművészet számos kiválóságát. (A főbb szerepek alakítóit kettős szereposztásban hallhatjuk, a szöveges részeket prózai színész, a dallamos operaénekes előadásban). A Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekarát, valamint a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusát Ferencsik János vezényli. Az ö érdeme is, hogy a daljáték első teljes hanglemezfelvétele kiváló tolmácsolásban, a nagyszerű remekmű összes erényeit és értékeit kidomborítva jut el a zenekedvelők népes táborához. Sági Tóth Tibor KÖNYV Esterházy Péter: Ki szavatol a lady biztonságáért? „írom: A kis ürességen, melyet színpadnak hívhatunk, áll a színész, sötét van, vagyis szemem lassan szokja a világosságot, előttem finom hölgy ül, tarkójáról fölemelve a súlyos haj, válla merészen szabad, a széktámlát nézem, bíbor bársonnyal bevont szék, s ahol a váll eltűnik, mint egy kelés, a bársony fölszakadva, mindenfelé lóg ki, megszagolnám, nem merem .. „Bevezetés a szépirodalomba." Immár második, egymást követő „kissssregényének" adja ezt az alcímet a modern magyar próza legifjabb — már harminckétévesen neves képviselője, Esterházy Péter. A két korai novelláskötet (Fancsikó és Pinta — Pápai vizeken ne kalózkodj) után, még huszonévesen bekövetkezett országos siker, a „Termelési regény" után, harmincadik életévében összefüggő regény- (kisregény-) sorozatba kezdett az ifjú szerző s ennek első két darabja az alig egy éve megjelent „Függő" s a mostani kötet. Ikerregény — mondja a fülszöveg. Első fele („Daisy" a címe) tömör és vaskos szatírjáték: a legelemibb emberi gesztusok színtere, mely nem ismeri az idők múlását (jelen sorok íróját leginkább Beckett kései szövegeire vagy a korai Szentkuthy műveire emlékezteti leginkább, jelezvén ezzel is a szerző s egyben a magyar próza legifjabb nemzedéke egyik legizmosabb vonulatának forrásvidékét), a második (ennek viszont „Ágnes" a címe) igazi történet: „Love story", mai értelmiségi környezetben. A két mű — mondja a fülszöveg —, a két önmagában is teljes alkotás szerves motívumkapcsolatokkal fűződik egybe s az ikerregény teljes formája ad választ az író — s mindannyiunk — kérdésére: van-e remény arra, hogy valahol inkább otthon érezzük magunkat, mint ahol épp vagyunk? Esterházy szövege — ez csak természetes — sokkoló. Sokkoló egy olyan irodalmi köztudatban, amely máig nem tudta például asszimilálni Szentkuthy épp egy félévszázada írt remekművét, a Praet, hogy világirodalmi példákat — főleg Joyce Finnegans-ának példáját — ne is említsük. Ennek ellenére, Esterházynak érzékelhető sikere van s nemcsak a szükebb szakma és nemzedéktársai, hanem a „nagyközönség" körében is. Lehetséges, hogy mégiscsak felnövekvőben van a magyar literatúra s befogadó közege s lehetséges, hogy mindennek a „faltörő kosa" a század felezőpontján, 1950-ben született Esterházy Péter lesz? A „Ki szavatol a lady biztonságáért" s előbbi müve bizonysága szerint elképzelhető. -cselényi-Ómagyar Mária-siralom Mindenképpen ünnepe lett az 1982-es esztendő a magyar írásbeliségnek. Hosszas tárgyalások után, csere útján hazakerült az Ómagyar Mária-siralom, a lőweni egyetem féltve őrzött kincse. Nem a véletlen eredménye a könyv sem, amely a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. Az Ómagyar Mária-siralom a legrégibb magyar nyelvű vers, 1300 körül keletkezett. Valószínűleg egy magyar dominikánus szerzetes írhatta Geoffroi de Breteuil latin himnusza nyomán. Híven tolmácsolja a 13. századi magyar költői nyelv fejlettségét, kiemelkedően szépek sokat emlegetett alliterációi: „Világ világa, Virágnak virága! Keservesen kinzatol, Vas szegekkel veretel." A könyv értéke, hogy hozza a betűhív átírást, az eredeti olvasást és közli a vers mai értelmezését is. A könyv végén Keresztury Dezső rövid tanulmányban ismerteti a Siralom előkerülésének történetét, valamint helyét a magyar irodalom történetében. Mert ugyanis kész csoda, hogy az Ómagyar Mária-siralom egyáltalán előkerült. Miután a németek az első világháborúban lerohanták Belgiumot, ami útjukban állt azt lerombolták, többek között a lőweni egyetemet is. A világháború befejezése után kénytelenek voltak az egyetemi könyvtárat megfelelő értékű könyvekkel kártalanítani, ezért 1922-ben egy müncheni antikvárius cégtől sok kéziratot vásároltak. Ezek között volt egy Olaszországból származó kis latin nyelvű kódex is, amely a Siralmat rejtette magában. S csak elgondolkozhatunk azon — amit Keresztury is nyomatékkai kiemel — hány kultúrtörténeti kincs pusztulhatott el az évszázadok során (gondoljunk csak Mátyás király híres Corvináira), vagy mi minden lapul még olaszországi kolostorok polcain. A kiadott könyv értékét csak növeli, hogy rajzait az Amerikában élő világhírű magyar grafikus, Szalay Lajos készítette. S hogy mit jelent ma számunkra az Ómagyar Mária-siralom? Idézzük Keresztury Dezsőt: „Itthon van tehát költészetünk történetének első gyönyörű írott emléke, s amennyi örömöt okoz, annyi kötelességet is ró ránk. Óvatosan, szerető gondossággal, mértéktartó fegyelemmel, az igazságot mindennél többre becsülve folytatnunk kell az előttünk járók munkáját, hogy megfejthessük azokat a titkokat is, amelyeket ez a minden kinccsel fölérö emlék még tartogat számunkra". Trugly Sándor Innenonnan Jevgenyij Matvejev filmet forgatott Osztrovszkij egyik legismertebb szíművéből, a Vesztett pénzből. A film főszerepeit Jurij Jakovlev és a képen látható Ljudmila Nyilszkaja alakítja. A japán elektronika a hírek szerint a jövőben is sok új ötletes termékkel rukkol ki. Elkészült a prototípusa a Sony-cég Mavica nevű elektronikus kamerájának, amely filmszalag helyett mágneses lemezre rögzíti a pillanatfelvételeket. A kamerával készített fotók ezáltal előhívás nélkül élvezhetők az otthoni tévékészülék képernyőjén. A nemzetközi hírnevű magyar beategyüttes, az OMEGA a közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból — hosszú idő után ismét — koncertet adnak a hazai közönségnek. A címe „Zenés képregény" lesz, s a műsor összeállításában Jancsó Miklós és Hernádi Gyula is komoly szerepet vállalt. 8
