A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-27 / 48. szám

Hallottuk olvastuk láttuk HANGVERSENY Zenekari művek A Bratislavai Zenei Ünnepségek három zenekari koncertje közül kettő a Szlovák Filharmonikusok nevéhez fűződik. Igaz, már a rendezvénysorozat első hetének vége felé jártunk, amikor megszületett az első igazi tomboló sikerű és forró atmoszférájú hang­verseny, amelyet Libor Pešek vezényelt, s a szólista népszerű zongoraművészünk, To­­perczer Péter volt. Bevezetőül Hja Zeljenka: Ouvertura giocosája hangzott el, mégpedig első ízben, tehát ez volt az ősbemutatója, majd Ravel G-dór zongoraversenye követke­zett. Igazán remek Ravel-tolmácsolásnak le­hettünk tanúi. A már amúgyis magasfeszült­ségű hangulat Beethoven III. szimfóniájának, az Eroicának előadásával maximális telített­ségi fokot ért el, mert Pešek józan, de érzelmi mélységeket is feltáró és sodró len­dületű tolmácsolása joggal robbantotta ki a lelkesedés tomboló viharát. Hasonlóan nagy lelkesedést váltott ki tel­jesítményével a számunkra teljesen ismeret­len vendégegyüttes, a Birminghami Városi Szimfonikus Zenekar is, élén a 27 (!) éves Simon Rattleel. Műsorukat Oliver Knussen III. szimfóniájával nyitották meg, s már ennek tolmácsolása során fel kellett figyelni a zene­kar kvalitásaira. A műsor további részében Sztravinszkij három müve, a Fúvósszimfóni­ák című szerzemény, az Apollon Musagétes és végül a mester oroszországi korszakának legnépszerűbb műve, a Petruska hangzott el. Gyakran előfordul, hogy valamely vendégze­nekar vonós vagy fúvós szekciójának teljesít­ményére felfigyel a közönség. Jelen esetben, a szellemesen választott műsor jóvoltából is a vonósok és a fúvósok külön-külön is tanú­bizonyságát adták pompás felkészültségük­nek, hogy aztán közös produkciójukban fel­villantsák a Petruska partitúrájának minden szépségét és hangzáskombinációját. Aldo Ceccato neve, már jó egy évtizede többször is feltűnt a Szlovák Filharmoniku­sok koncertre invitáló falragaszain, s minden­kor szívesen tapsoltunk fejlődő tehetségé­nek. Most viszont már érett karmestert üd­vözölhettünk, aki műsorán két ötödik szimfó­niát szólaltatott meg. Először Schubert müve hangzott el némileg visszafogott tolmácsolá­sában, majd pedig Gustav Mahler óriási méretű és zenésznek, hallgatónak egyaránt igényes cisz-moll szimfóniája következett. És ahogy ez a „szenvedélyes, vad, patetikus, lendületes, ünnepélyes, gyöngéd, az emberi szív minden érzésével telített zene" — ahogy Bruno Walter jellemezte Mahler grandiózus alkotását — megszólalt, azért Ceccato min­den elismerést megérdemel. Varga József HANGLEMEZ Kodály: Háry János A Kodály-centenárium alkalmából elsőíz­ben készült el a Háry János című daljáték teljes hanglemezfelvétele. E daljáték ma már kétségtelenül a magyar zeneirodalom egyik legjelentősebb alkotása, amely azonban vi­lágszerte is jól propagálja Kodály géniuszát. Amikor Kodály Zoltán müve megalkotásához látott, csupán egy cél vezérelte: a színpadi cselekménybe beágyazva akarta megszólal­tatni a már-már feledésbe merülő magyar népdalt. Célkitűzését fényes siker koronázta, hiszen a Háry János című daljáték a magyar zeneirodalom egyik remekműve lett, amely a zenekedvelők széles rétegeivel nem csupán a benne feldolgozott népi dallamokat ked­­veltette meg, hanem a főhőst, Háry Jánost is, aki Kodály szemében nem a nagyokat lódító obsitos, hanem — Kodály szavaival — „a lelkesedő álmodozó típusa, született ra­jongó és költő, az életrekelt magyar meseter­mő fantázia, az elpusztíthatatlan, örök ma­gyar optimizmus kifejezője". A Kodály-mű — melynek teljes címe: „Háry János, daljáték négy kalandban elö- és utójátékkal, Op. 15" (három lemezből álló album) — az ötödik Hungaroton Hanglemez­hetek kétségtelenül egyik legértékesebb ki­adványa. Háry János alakja ma már oly közkedvelt mint Toldi Miklósé, vagy az igaz­ságos Mátyás királyé és a Petőfi által meg­álmodott János vitézé. Ez a nagyszerű re­mekmű tehát valóra váltotta Kodály eredeti elképzelését: a tömegek közkincsévé tette az ősi magyar népzenét. A daljáték lemezfel­vételének rendezője Szinetár Miklós, szerep­lői közt ott találjuk a magyar operaszinpad és színművészet számos kiválóságát. (A főbb szerepek alakítóit kettős szereposztásban hallhatjuk, a szöveges részeket prózai szí­nész, a dallamos operaénekes előadásban). A Magyar Állami Operaház Ének- és Zene­karát, valamint a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusát Ferencsik János vezényli. Az ö érdeme is, hogy a daljáték első teljes hanglemezfelvétele kiváló tolmácsolásban, a nagyszerű remekmű összes erényeit és érté­keit kidomborítva jut el a zenekedvelők né­pes táborához. Sági Tóth Tibor KÖNYV Esterházy Péter: Ki sza­vatol a lady biztonsá­gáért? „írom: A kis ürességen, melyet színpadnak hívhatunk, áll a színész, sötét van, vagyis szemem lassan szokja a világosságot, előt­tem finom hölgy ül, tarkójáról fölemelve a súlyos haj, válla merészen szabad, a szék­támlát nézem, bíbor bársonnyal bevont szék, s ahol a váll eltűnik, mint egy kelés, a bársony fölszakadva, mindenfelé lóg ki, megszagolnám, nem merem .. „Bevezetés a szépirodalomba." Immár második, egymást követő „kissssregényé­­nek" adja ezt az alcímet a modern magyar próza legifjabb — már harminckétévesen neves képviselője, Esterházy Péter. A két korai novelláskötet (Fancsikó és Pinta — Pápai vizeken ne kalózkodj) után, még hu­szonévesen bekövetkezett országos siker, a „Termelési regény" után, harmincadik életé­vében összefüggő regény- (kisregény-) soro­zatba kezdett az ifjú szerző s ennek első két darabja az alig egy éve megjelent „Függő" s a mostani kötet. Ikerregény — mondja a fülszöveg. Első fele („Daisy" a címe) tömör és vaskos szatírjáték: a legelemibb emberi gesztusok színtere, mely nem ismeri az idők múlását (jelen sorok íróját leginkább Beckett kései szövegeire vagy a korai Szentkuthy műveire emlékezteti leginkább, jelezvén ezzel is a szerző s egy­ben a magyar próza legifjabb nemzedéke egyik legizmosabb vonulatának forrásvidé­két), a második (ennek viszont „Ágnes" a címe) igazi történet: „Love story", mai értel­miségi környezetben. A két mű — mondja a fülszöveg —, a két önmagában is teljes alkotás szerves motí­vumkapcsolatokkal fűződik egybe s az iker­regény teljes formája ad választ az író — s mindannyiunk — kérdésére: van-e remény arra, hogy valahol inkább otthon érezzük magunkat, mint ahol épp vagyunk? Esterházy szövege — ez csak természetes — sokkoló. Sokkoló egy olyan irodalmi köz­tudatban, amely máig nem tudta például asszimilálni Szentkuthy épp egy félévszáza­da írt remekművét, a Praet, hogy világirodal­mi példákat — főleg Joyce Finnegans-ának példáját — ne is említsük. Ennek ellenére, Esterházynak érzékelhető sikere van s nem­csak a szükebb szakma és nemzedéktársai, hanem a „nagyközönség" körében is. Lehet­séges, hogy mégiscsak felnövekvőben van a magyar literatúra s befogadó közege s lehet­séges, hogy mindennek a „faltörő kosa" a század felezőpontján, 1950-ben született Esterházy Péter lesz? A „Ki szavatol a lady biztonságáért" s előbbi müve bizonysága szerint elképzelhető. -cselényi-Ómagyar Mária-siralom Mindenképpen ünnepe lett az 1982-es esztendő a magyar írásbeliségnek. Hosszas tárgyalások után, csere útján hazakerült az Ómagyar Mária-siralom, a lőweni egyetem féltve őrzött kincse. Nem a véletlen eredmé­nye a könyv sem, amely a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. Az Ómagyar Mária-siralom a legrégibb magyar nyelvű vers, 1300 körül keletkezett. Valószínűleg egy magyar dominikánus szer­zetes írhatta Geoffroi de Breteuil latin him­nusza nyomán. Híven tolmácsolja a 13. szá­zadi magyar költői nyelv fejlettségét, kiemel­kedően szépek sokat emlegetett alliterációi: „Világ világa, Virágnak virága! Keservesen kinzatol, Vas szegekkel veretel." A könyv értéke, hogy hozza a betűhív átírást, az eredeti olvasást és közli a vers mai értelmezését is. A könyv végén Keresztury Dezső rövid tanulmányban ismerteti a Sira­lom előkerülésének történetét, valamint he­lyét a magyar irodalom történetében. Mert ugyanis kész csoda, hogy az Ómagyar Má­ria-siralom egyáltalán előkerült. Miután a németek az első világháborúban lerohanták Belgiumot, ami útjukban állt azt lerombolták, többek között a lőweni egyetemet is. A világháború befejezése után kénytelenek vol­tak az egyetemi könyvtárat megfelelő értékű könyvekkel kártalanítani, ezért 1922-ben egy müncheni antikvárius cégtől sok kézira­tot vásároltak. Ezek között volt egy Olaszor­szágból származó kis latin nyelvű kódex is, amely a Siralmat rejtette magában. S csak elgondolkozhatunk azon — amit Keresztury is nyomatékkai kiemel — hány kultúrtörténe­ti kincs pusztulhatott el az évszázadok során (gondoljunk csak Mátyás király híres Corvi­náira), vagy mi minden lapul még olasz­­országi kolostorok polcain. A kiadott könyv értékét csak növeli, hogy rajzait az Ameriká­ban élő világhírű magyar grafikus, Szalay Lajos készítette. S hogy mit jelent ma szá­munkra az Ómagyar Mária-siralom? Idézzük Keresztury Dezsőt: „Itthon van tehát költé­szetünk történetének első gyönyörű írott em­léke, s amennyi örömöt okoz, annyi köteles­séget is ró ránk. Óvatosan, szerető gondos­sággal, mértéktartó fegyelemmel, az igazsá­got mindennél többre becsülve folytatnunk kell az előttünk járók munkáját, hogy meg­fejthessük azokat a titkokat is, amelyeket ez a minden kinccsel fölérö emlék még tartogat számunkra". Trugly Sándor Innen­onnan Jevgenyij Matvejev filmet forgatott Oszt­­rovszkij egyik legismertebb szíművéből, a Vesztett pénzből. A film főszerepeit Jurij Jakovlev és a képen látható Ljudmila Nyilszkaja alakítja. A japán elektronika a hírek szerint a jövő­ben is sok új ötletes termékkel rukkol ki. Elkészült a prototípusa a Sony-cég Mavi­­ca nevű elektronikus kamerájának, amely filmszalag helyett mágneses lemezre rög­zíti a pillanatfelvételeket. A kamerával készített fotók ezáltal előhívás nélkül él­vezhetők az otthoni tévékészülék képer­nyőjén. A nemzetközi hírnevű magyar beategyüt­­tes, az OMEGA a közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból — hosszú idő után ismét — koncertet adnak a hazai közönségnek. A címe „Zenés képregény" lesz, s a műsor összeállításában Jancsó Miklós és Herná­di Gyula is komoly szerepet vállalt. 8

Next

/
Thumbnails
Contents