A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-17 / 29. szám

Kubala László tanácsot ad Tartott Jánosnak Az egyik szerelőcsoport tagjával 30 méteres magasságban beszélgettem. Számomra még az egyszerű feljutás is problémát okozott. Vigyáznom kellett, nehogy a szerelők bizalma időnap előtt megrendüljön bennem. Amikor Kubala László vezetővel felértünk az R 201 reaktor tetejére, azt hittem, hogy azon­nal beszélgethetünk az egyik legelis­mertebb csőszerelővel. Tartott János­sal. Tévedtem. Jó ideig eltartott, amíg széles mosolya feltűnt a reaktor nyílá­sában. Cigarettára még nem gyújtha­tott, de egy pillanatra levette fejéről a védősapkát. A csaknem kétméter ma­gas, negyven év körüli Tartott, akit két gyermeke csak szombat-vasárnap lát­hat, kihúzta magát, és férfiasán kezet fogtunk. A nádszegi (Trstice) szerelő ezután jelentette vezetőjének, hogy el­végezte a rábízott munkát. — Az „ing" kiégetése befejezés előtt áll, s valószínűleg holnapután már át­mehetünk a parafinmübe ... Kubala József megmagyarázza, hogy az „ing" alatt a reaktor belső bevonatát kell érteni. Elhasználódott részeit ki kel­lett cserélni. Nem könnyű egy sörösü­veghez hasonló zárt, sötét csőben több napon keresztül hegeszteni. Meg kell azonban jegyezni, hogy Tartott és társai végeztek és végeznek ennél sokkal ne­Sárkány László (jobbra fent) csoportjával A Slovnaft egyik technológiai berendezése szerelőket nevezhetnénk uta­zóknak, turistáknak vagy akár artistáknak is, hiszen munkahe­lyük az egész ország, s munká­jukhoz artista-tulajdonságok is szükségesek. A bratislavai Montostroj, amely már 10 éve a Slovnaftban- műkö­dik, alkalmazottait nagyrészt a galántai, az érsekújvári (Nové Zámky), a duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) és a ko­máromi (Komárno) járásból toborozza. Mivel köztudott, hogy egy teljesen új konstrukciót sokkal könnyebb össze­szerelni, mint egy régit, a Slovnaftban nincs könnyű dolga a szerelőnek. Ha a Slovnaft magas technológiai konstruk­cióra tekintünk, egyáltalán nem irigyel­hetjük a szerelő-javítókat. Minden sze­relőnek egyben lakatosnak, csőszerelő­nek és hegesztőnek is kell lennie, ma­gas szinten kell értenie a bonyolult gépekhez. hezebb munkát is. Tudva, hogy a szere­lők családjaiktól távol vannak, azután érdeklődtünk, hogy milyen az élet a kollektívában? — Szomorkodásra nincs idő. Tizen­két órás műszakokban dolgozunk, így az ötnapos munkahét nagyon gyorsan eltelik. Hogy milyen az élet a kollektívá­ban? Elmondhatom, hogy a szerelőcso­portok mind jó kollektívák. A jó munka másképp elképzelhetetlen, hiszen min­den pillanatban egymásra vagyunk utalva. Enélkül semmiképp sem tud­nánk megélni. Kubala László, a szerelők vezetője és Tartott János több vállalati kitüntetés tulajdonosa. Tagjai annak a szocialista munkabrigádnak, amelyet a X. szak­­szervezeti kongresszus idején aranyé­remmel tüntettek ki. Tudjuk, hogy az aranyat ingyen nem adják. A munkakollektívák legutóbbi eredményei után érdeklődünk. A ter­melési berendezések hibáinak minél gyorsabb kijavítása az egyik módja an­nak, hogyan valósíthatja meg a Slovnaft az elfogadott tervfeladatokat. A felada­tok teljesítése nagy mértékben függ az olyan extern vállalat, mint a Montostroj munkájától. Ebben az évben a Slovnaft feladatai különösképpen igényesek. Ezért a Montostroj becsületére válik, hogy a megrendelőnek semmivel sem maradt adós. Ellenkezőleg. Fokozta az ütemet és lépést tartott a Slovnafttal. Ezekről a kérdésekről Sárkány Lász­lóval beszélgettünk. Ő is nádszegi. El­mondhatjuk, hogy ez a falu képviselteti magát a legnagyobb mértékben a sze­relési részlegben. Összesen húsz szere­lő jár ebből a faluból. Sárkány László csoportjára a földön vártunk. Amikor leérkezett. Sárkány László a közeli pihenőszobába hívott bennünket. Fellapozta a jegyzetfüzetét, hogy pontosabban tájékoztathasson minket. — Szocialista brigádunk ebben az évben is új kötelezettségvállalást tett. Eszerint a szerelési munkákat 105 szá­zalékra szeretnénk teljesíteni. A meg­rendelő igényei megnövekedtek, de a Montostroj már nem tudta a terv egyes mutatóit módosítani. Hogy teljesíteni tudjuk az igényeket, az egyes szerelő csoportokban elindítottuk a szocialista munkaversenyt. Az ún. nem várt felada­tok teljesítése érdekében konkrét fel­ajánlásokat tettünk. El kell mondani, hogy a Slovnaft nagyon gavallér volt velünk szemben: igyekezetünket min­dig pénzzel jutalmazta. A Montostrojnál Sárkány László sze­relő csoportja volt az első, amely ilyen feladatokat vállalt. Meg kellett rövidíte­ni az MX—80 mixér leszerelését. A csoport ezt a munkát a tervezettnél 5 nappal korábban elvégezte. Ezt az öt napot a Slovnaftnak „ajándékozta". A csoport 8 tagja vállalta, hogy Bratislava felszabadulásának 37. évfordulója al­kalmából még jobban megrövidíti a határidőt. A Sárkány-csoporthoz hasonlóan a többségben magyar nemzetiségű mun­kások a Slovnaftban és másutt is be­csületesen teljesítik feladataikat. A bratislavai Montostroj a közeljövő­ben néhány szerelőjét Líbiába küldi. Természetesen a legjobbakat. A dél­szlovákiai falvak magyar szerelői vala­mennyien a szakma mesterei, ott is bebizonyíthatják ügyességüket. Jaroslav Bartl A szerző felvételei 4

Next

/
Thumbnails
Contents