A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-20 / 47. szám

körülnéztünk a községben. így határoztuk el, hogy az általános iskola építése került az első helyre. Ennek terveink szerint, 1985—86-ig kell elkészülnie. Eredetileg az volt az elképzelésük, hogy ehhez még az idén hozzálátunk, de aztán az építkezés megkezdését a jövő évre halasztottuk. A három szakaszban megvalósuló beruházási tervet azonban az előbb említett határidőre így is meg tudjuk valósítani. Az első szakaszban magát az iskolát építjük fel hétmillió koronás beruházással, majd a konyhát és az iskolai étkezőt kétmilliós költséggel s végül tornatermet, 1,2—1,3 millió korona értékben. Az első szakasz megkezdéséhez még az idén mindent előkészítettünk.

— Ez valóban fontos és szükséges feladat, hiszen aki ismerős Somodiban, tudja, hogy a meglevő iskola valamikor a századfordulón épült, s ma már távolról sem felel meg a követelményeknek. De ez csak, gondolom, egyik része a választási programnak.

— A következő pontként említhetném a községi utak, utcák útburkolatának felújítását. Másfél kilométernyi utat terveztünk leaszfaltozni, erre 585 ezer koronát szántunk. Az idén ezt a munkát maradéktalanul elvégeztük. Jövőre pedig, ha jut rá, a Somodi és Péder közötti utat szándékszunk rendbehozni.

— Somodinak két patakja is van, a Nagypatak meg a Kispatak. Látom ezeket is rendezték.

— Mégpedig hihetetlenül rövid idő alatt. Nagy szükség volt rá, hiszen a Miglinc vízgyűjtői ezek a patakok, s bizony nem egyszer kerültek bajba a Nagypatak partján lakók hirtelen olvadás vagy nagyobb záporok idején. A több mint másfél milliós munkát mezőgazdasági termelőszövetkezet és a lakosság messzemenő segítségével 120 nap alatt végeztük el.

— Ezen kívül van-e még a választási programban olyan tervfeladat, amely

részben vagy egészben már meg is valósult ?

— Fontos volt a villamos hálózat rekonstrukciója. Ezt még tavaly elvégeztük 650 korona ráfordítással.

— A község fejlesztésének egyik része a lakásépítés. Somodiban egész új házsorok épültek. Nyilván a hnb a maga részéről a lehetőségekhez mérten támogatja a lakosság építkezési kedvét.

— Ez természetes. Biztosítanunk kell és biztosítjuk is az új lakónegyedek közművesítését. Erre a mostani megbízatási időszakban a tervek szerint 1,5 millió koronát fordítunk. Az idén ebből megközelítőleg 350 ezer koronát használunk fel. Szükségesnek tartom ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy általában egy-egy ötéves megbízatási időszakban átlagosan 30—35 új családi ház épül Somodiban. S azt is, hogy minden fontos szolgáltatást biztosítani tudunk a lakosságnak.

Arról, hogy megfiatalodott a község vezetősége, már beszéltünk. A választási program teljesítésekor azonban itt is, mint mindenhol, nyilván számoltak a lakosság segítségével, társadalmi munkájával, hiszen enélkül aligha lehetne megvalósítani azokat a terveket, amelyeket az imént számba vettünk. Milyen mértékben kapcsolódnak be az itt élő emberek a tervek valóra váltásába?

— A főbb építkezéseket és beruházásokat, de részben a rekonstrukciós munkákat is a településfejlesztési és -szépítési ún. „Z" akció keretében végezzük. Az idén csaknem ötvenezer munkaórát dolgoztak, illetve dolgoznak a község lakói társadalmi munkában, melynek értéke megközelíti a 630 ezer koronát. Összegezve: a mostani megbízatási időszakban 13 millió koronát fordítunk különböző beruházásokra, ebből a lakosság által végzett társadalmi munka értéke mintegy 4 millió korona.

GÁL SÁNDOR (A szerző felvételei)

Két apró megjegyzés: Mint más években, az idén is jóval a kulturális műsor kezdete előtt tartották meg a hagyományos szüreti felvonulást, amit joggal nevezhetünk az ünnepély fénypontjának. És a nem helybeli közönséget ennek a látványától fosztják meg azáltal, hogy külön időpontban rendezik meg. Szeretnénk javasolni, hogy a jövőben közvetlenül a délutáni műsor előtt, mintegy annak nyitányaként tartsák meg a szüreti felvonulást. A műsorban szívesen látnánk szüreti hagyományokat, szokásokat bemutató folklórösszeállítást is.

Az idén immár tizennyolcadszor rendezték Csábon a szüreti ünnepséget. A rendezők — mindenek előtt a hnb, a művelődési otthon, a CSEMADOK helyi szervezete — dicséretére legyen mondva, hogy a mostani, az említett észrevételek ellenére is, az utóbbi esztendők egyik legjobb összeállítású legszínvonalasabb rendezvénye volt. Az igazán szép számmal megjelent közönség jól szórakozott. BODZSÁR GYULA

(A szerző felvételei)

rikázó leánytánc, a Molnár-tánc és a Legénybíró-választás című számokkal szerepelt. A műsor utolsó részében a zvoleni Marina népművészeti együttes mutatkozott be nagy sikerrel.

Balázs Klára táncdalénekes

Hétvégi levél

Szövetségünk XIII. országos közgyűlésének határozatai célul tűzték ki a CSEMADOK szervezeti életének további megszilárdítását ami összefügg a taglétszám további növelésével és nem utolsósorban a tagság aktivizálásának fokozásával. A fő cél tehát az, hógy a szervezeti élet minőségi javításán keresztül egyre több CSEMADOK-tag kapcsolódjon be különböző munkaformákon, szakkörökön keresztül a gyakorlati kulturális tevékenységbe, és így aktívan járuljanak hozzá a helyi szervezetek tartalmas kulturális életének kialakításához Szövetségünk már eddig is azzal dicsekedhet, hogy közel 80 ezres tagságából 30—35 ezer aktív taggal rendelkezik, akik egyrészt a szervezésben, másrészt különböző öntevékeny művészeti együttesekben és a népművelés területén aktívan dolgoznak. Véleményem az, hogy kevés társadalmi szervezet dicsekedhet ilyen létszámú aktív tagsággal! Számuk emelése attól függ, hogy a különböző szakcsoportok, tánc-, ének- és zenekarok, irodalmi színpadok, irodalmi körök, színjátszó együttesek, művelődési klubok száma milyen mértékben fog emelkedni a jövőben. Tudatosítanunk kell, hogy a szervezeti élet a taglétszám, a taggyűlések és vezetőségi ülések csak keretet jelentenek. Ezt a keretet az amatőr művészeti mozgatom, a népművészeti és a népművelési munka tölti meg tartalommal. Mindig azt mondjuk, és ez ma is érvényes, hogy nemzetiségi kultúránk további fejlesztése területén a CSEMADOK létezése nagy lehetőség. Ez a nagy lehetőség csak akkor válik azonban valósággá, ha minden CSEMADOK-tag hozzájárul a szövetség célkitűzéseinek megvalósításához. Ha igyekszünk kihasználni ezt a lehetőséget, annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének fejlesztéséhez és gazdagításához

Szövetségünk Központi Bizottságának októberi ülése jóváhagyta a CSEMADOK helyi szervezetei évzáró taggyűléseinek irányelvét mely hangsúlyozza, hogy a helyi szervezetek évzáró taggyűlései a CSEMADOK szervezeti életének legfontosabb eseményei. Az évzáró taggyűlés az a fórum, amely az egész évi munkát értékeli. Fontos azonban az, hogy az évzáró taggyűlések előkészítésében a helyi szervezetek vezetőségeinek minden tagja, a szakcsoportok vezetői maradék nélkül vegyenek részt tapasztalataik alapján és járuljanak hozzá a helyi szervezet munkájának reális értékeléséhez Hangsúlyozni kell, hogy a beszámolók elkészítésénél az elért eredmény felsorolásán kívül beszélni kell arról is, amit nem sikerült megvalósítani. Tehát kritikus szemmel kell nézni az elmúlt időszak munkáját. Tudatosítani kell, hogy a rózsaszínű szemüveg nem oldja meg a problémákat. A problémák megoldásához csak az őszinte, bíráló hozzáállás vezet Ez képezi alapját annak, hogy szövetségünk tovább lépjen előre a XIII.

országos közgyűlés által meghatározott úton. Nagy gondot kell fordítani az évzáró taggyűlések határozatainak előkészítésére. És különösen ügyelni kell arra, hogy a határozatok kiindulva a szövetség XIII. országos közgyűlésének következtetéseiből és határozataiból, reálisan a helyi viszonyokhoz igazodjanak, természetesen a fokozott igényesség szellemében. Az évzáró taggyűlések feladata továbbá, hogy értékeljék a CSEMADOK helyi szervezete, valamint a helyi párt- és állami szervek közötti kapcsolatokat. Mert nem utolsósorban ezek a kapcsolatok határozzák meg részben a CSEMADOK tekintélyét egy-egy községben vagy városban. Egyszóval minden helyi szervezetnek meg kell találnia az utat azon irányító szervek felé, melyek egyrészt felelősek a falu vagy város kulturális életének irányításáért, formálásáért, másrészt erkölcsileg és anyagilag elő tudják segíteni a szövetség helyi szervezeteinek munkáját. Gondoskodni kell arról is, hogy a CSEMADOK helyi szervezeteinek terve mindenkor szerves részét képezze az egységes kulturális tervnek, ami már önmagában is biztosítéka annak, hogy a párt- és állami szervek számot tartanak a CSEMADOK tevékenységére. A CSEMADOK nem áll és nem is állott kívül az össztársadalmi feladatok megvalósításában. Ezért szövetségünk tagsága mindenkor részt vett a településfejlesztési és — szépítési akcióban és más össztársadalmi érdeket szolgáló rendezvényeken. A szervezéssel kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az idei évzáró taggyűléseket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. és a szovjet állam megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tartjuk meg. E kettős eseményről méltóképpen meg kell emlékeznünk, demonstrálva testvéri barátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista és proletár internacionalizmus elveinek alapján, újra és újra tudatosítva, hogy ez a barátság hazánk további fejlődésének és függetlenségének alapja, ettől függ gazdasági és kulturális fejlődésünk, amelynek a csehszlovákiai magyar nemzetiség tagjai is részesei, akik egyenjogú polgárokként részesülnek szocialista államunk eredményeiben.

3