A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-06 / 45. szám
világháború kitörésének okaira; teremről teremre járva részleteiben is megelevenednek előtte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő időszak drámai pillanatai. Önálló rész mutatja be a fiatal szovjet állam építésének első korszakát az emlékezetes Goszplan időszakát; külön terem tárgyalja a húszas években jelentkező nemzetközi kommunista mozgalom kezdetét; a látogató hiteles dokumentumok segítségével végigkísérheti a gazdasági válság sújtotta harmincas évek, majd a második világháború és az ellenállási mozgalom fontosabb mozzanatait — és így lépésről lépésre, eseményről eseményre haladva eljuthat a múltból a jelenbe, a leninizmus kibontakozásától és a világ első szocialista államának megalakításától a mai szocialista államok közössége létrejöttének időszakába. Sőt, a prágai Lenin Múzeum anyaga elkalauzol egészen a legmaibb mába: külön foglalkozik a Szovjetunió Kommunista Pártja legutóbbi és a CSKP XVI. kongresszusával, az itt elfogadott döntő fontosságú határozatokkal s népgazdasági irányelvekkel. A múzeum igazi mágnese azonban, érthetően, az az emlékszoba, ahol az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1912-ben rendezett, csaknem két hétig tartó prágai konferenciáján Lenin is naponta megfordult... Erről ellenben már Mirko Imrichhel, Lenin prágai tartózkodásainak kutatójával és szakavatott ismerőjével beszélgetek. ... Vlagyimir lljics több ízben járt Prágában. így először első emigrációja alatt, 1900 őszén az Iszkra (Szikra) nevű lap megjelentetésének és terjesztésének lehetőségeit keresve. Az újság megalapításának gondolatával már szibériai száműzetésében foglalkozott amelynek küldetését abban látta, hogy a leendő kollektív propagátor és a munkásmozgalom gyakorlati szervezője legyen. A dr. Mayer fedőnéven utazó Lenin prágai küldetése az volt, hogy a lapot a pártfogók hálózatának kiépítésével eljuttassa a cári Oroszországba. Azt, hogy „dr. Mayer" Prágában járva munkatársakra talált, azt megbízható források bizonyítják, hiszen a fővárosi rendőrség jelentéseinek egyikében — dokumentumként — ott szerepel az Iszkra egyik száma és néhány terjesztőjének névsora ... Lenin ekkortájt Münchenben élt, de rokonainak írott leveleiben — a rendőrség megtévesztésére — egyszer Prágát, másszor Párizst jelöli meg tartózkodási helyéül. Levelezése azonban valóban a cseh fővároson át halad. Hónapokon át František Modráček. a „Právo lidu" nyomdájának egy munkása közvetíti, akinek címe Leninnek édesanyjához és másokhoz címzett leveleiben is szerepel. Modráčekkel 1901 tavaszán, Vlagyimir lljics második prágai útja idején Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja is találkozott. Kis híján épp egy kerek évtizeddel később, 1911. november elsején Párizsban kelt német nyelvű levelét Lenin ismét Prágába: Antonín Nemécnek, a Cseh Szociáldemokrata Munkáspárt lelkes elnökének küldi, amelyben arra kérte megbízható munkatársát hogy segítsen megszervezni az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt húsz-huszonöt küldöttjének tervezett tanácskozását. A levélben (amelynek eredeti példányát Helena Voglová, az egykori pártelnök unokája 1979. február 5-én Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának és köztársaságunk elnökének adta ót!) egyebek között ez áll: „Legfontosabb számunkra, hogy az egész dolog tökéletesen konspirativ módon legyen megszervezve. Senkinek, semmiféle szervezetnek nem szabad róla tudnia, mert a konferencia az európai törvények szerint legális ugyan, de a küldöttek többségének nincs útlevele és ezért nem adhatja meg valódi nevét." Lenin azért választotta a tanácskozás színhelyéül a Moldva parti várost, mert személyesen ismerte Prágát ismerte a J’ 1912 januárjában ebben a helyiségben dolgozott Lenin, itt üléseztek az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt prágai konferenciájának küldöttei A prágai Lenin múzeum épülete Cseh Szociáldemokrata Munkáspárt baloldali szárnyának tevékenységét és a cári titkosszolgálat sem ügyelt különösebben erre a városra, mert itt csak kis számban éltek oroszok. Az OSZDMP VI. (prágai) konferenciája 1912. január 18-án kezdődött és kereken tizenkét napig tartott. Cseh részről a tanácskozás fő szervezője Antonin Neméc és Jáchym Havlena voltak, akik nemcsak a szigorúan titkos előkészítés részleteit biztosították, hanem a párt bolsevik szárnyát szilárd egységbe tömörítő konferenciájának zavartalan lefolyását is. E tanácskozás emlékét őrző Lenin-termet is a prágai Népházban Jáchym Havlena visszaemlékezéseinek, tanácsainak alapján állították helyre... A kongresszus egykori küldöttei közül, jópár évvel ezelőtt, járt ebben a teremben például J. P. Onufrijev, aki 1912-ben, a Hybernská utcai Népházba sietve, együtt fiákerezett Prága utcáin Leninnel; és néhány napig egy helyen is laktak. Hogy pontosan hol, azt — sajnos — eleddig még nem sikerült kideríteni. Itt-tartózkodásának napjaiban Onufrijev is fáradhatatlanul rótta Prága zeg-zugos, macskaköves utcáit, de Leninnel való közös szálláshelyükre nem sikerült rábukkannia. Mirko Imrichhel a forgalmas Vencel-tér legtetején, a Nemzeti Múzeum lépcsőin állunk. — Rengeteg időt, erőt és főképpen türelmet igénylő hangyamunka ez a kutatás — mondja riporter kollégám, a Večerní Praha munkatársa. — Előfordul, hogy az ember néha hónapokig egyetlen lépéssel sem jut előre a nyomkeresésben, máskor viszont egy hét alatt negyedévnyi munkát végzek! Itt van például a közelmúltban felderített patika-eset... Lenin, a rendőrség megtévesztésére, 1912-ben több helyen lakott. A szájhagyomány szerint egy patikával szemben is, ahonnan állítólag — gyógyszert is vittek neki. Hosszú hetekig kerestem ezt a patikát és már-már azt hittem, hogy téves nyomon járok, amikor egy idős asszony arra figyelmeztetett, hogy azon a környéken sohasem volt gyógyszertár, volt viszont egy drogéria, ahol orvosságot is lehetett kapni. Az előbb még meddő nyom hirtelen forró szállá változott, s röviddel később bebizonyosodott, hogy Lenin két-három napig valóban a patikának vélt illatszerbolttal szemben, egy munkáscsaládnál töltötte éjszakáit. Járom Prága utcáit, mókásan hajamba kapaszkodik az őszi szél, aztán tovább illan, hogy a járdaszéli fák sárguló lombjával játszadozzék. Hirtelen újra az egykori Népház. a mai Lenin Múzeum előtt találom magam. És amíg villamoscsilingelésben, az élénk forgalom zajában tekintetem ablakról ablakra jár, nem kisebb egyéniség, mint H. G. Wells véleménye jut eszembe, aki munkáinak egyikében ezt írta: „Ha arról van szó, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin a legnagyobbak közé tartozik ..." Figyelemre méltó állítás, érdemes rajta elgondolkozni. És nemcsak a prágai, bratislavai, moszkvai, berlini vagy akár szófiai Lenin-múzeumok termeiben, hanem Vlagyimir lljics munkásságának nemzetköziségéhez hűen — a világ valamennyi pont|án MIKLÓSI PÉTER František Rakovský és archívumi felvételek 13