A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-06 / 45. szám

világháború kitörésének okaira; teremről teremre járva részleteiben is megeleve­nednek előtte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az azt követő időszak drá­mai pillanatai. Önálló rész mutatja be a fiatal szovjet állam építésének első kor­szakát az emlékezetes Goszplan idősza­kát; külön terem tárgyalja a húszas évek­ben jelentkező nemzetközi kommunista mozgalom kezdetét; a látogató hiteles dokumentumok segítségével végigkísér­heti a gazdasági válság sújtotta harmin­cas évek, majd a második világháború és az ellenállási mozgalom fontosabb mozza­natait — és így lépésről lépésre, esemény­ről eseményre haladva eljuthat a múltból a jelenbe, a leninizmus kibontakozásától és a világ első szocialista államának meg­alakításától a mai szocialista államok közössége létrejöttének időszakába. Sőt, a prágai Lenin Múzeum anyaga elkalauzol egészen a legmaibb mába: külön foglalko­zik a Szovjetunió Kommunista Pártja leg­utóbbi és a CSKP XVI. kongresszusával, az itt elfogadott döntő fontosságú határoza­tokkal s népgazdasági irányelvekkel. A múzeum igazi mágnese azonban, ért­hetően, az az emlékszoba, ahol az Orosz­­országi Szociáldemokrata Munkáspárt 1912-ben rendezett, csaknem két hétig tartó prágai konferenciáján Lenin is na­ponta megfordult... Erről ellenben már Mirko Imrichhel, Le­nin prágai tartózkodásainak kutatójával és szakavatott ismerőjével beszélgetek. ... Vlagyimir lljics több ízben járt Prágá­ban. így először első emigrációja alatt, 1900 őszén az Iszkra (Szikra) nevű lap megjelentetésének és terjesztésének le­hetőségeit keresve. Az újság megalapítá­sának gondolatával már szibériai számű­zetésében foglalkozott amelynek külde­tését abban látta, hogy a leendő kollektív propagátor és a munkásmozgalom gya­korlati szervezője legyen. A dr. Mayer fe­dőnéven utazó Lenin prágai küldetése az volt, hogy a lapot a pártfogók hálózatának kiépítésével eljuttassa a cári Oroszország­ba. Azt, hogy „dr. Mayer" Prágában járva munkatársakra talált, azt megbízható for­rások bizonyítják, hiszen a fővárosi rend­őrség jelentéseinek egyikében — doku­mentumként — ott szerepel az Iszkra egyik száma és néhány terjesztőjének névsora ... Lenin ekkortájt Münchenben élt, de ro­konainak írott leveleiben — a rendőrség megtévesztésére — egyszer Prágát, más­szor Párizst jelöli meg tartózkodási helyé­ül. Levelezése azonban valóban a cseh fővároson át halad. Hónapokon át Franti­šek Modráček. a „Právo lidu" nyomdájá­nak egy munkása közvetíti, akinek címe Leninnek édesanyjához és másokhoz cím­zett leveleiben is szerepel. Modráčekkel 1901 tavaszán, Vlagyimir lljics második prágai útja idején Nagyezsda Konsztantyi­­novna Krupszkaja is találkozott. Kis híján épp egy kerek évtizeddel ké­sőbb, 1911. november elsején Párizsban kelt német nyelvű levelét Lenin ismét Prágába: Antonín Nemécnek, a Cseh Szo­ciáldemokrata Munkáspárt lelkes elnöké­nek küldi, amelyben arra kérte megbízha­tó munkatársát hogy segítsen megszer­vezni az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt húsz-huszonöt küldöttjének tervezett tanácskozását. A levélben (amelynek eredeti példányát Helena Vog­­lová, az egykori pártelnök unokája 1979. február 5-én Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának és köztársaságunk elnöké­nek adta ót!) egyebek között ez áll: „Leg­fontosabb számunkra, hogy az egész do­log tökéletesen konspirativ módon legyen megszervezve. Senkinek, semmiféle szer­vezetnek nem szabad róla tudnia, mert a konferencia az európai törvények szerint legális ugyan, de a küldöttek többségének nincs útlevele és ezért nem adhatja meg valódi nevét." Lenin azért választotta a tanácskozás színhelyéül a Moldva parti várost, mert személyesen ismerte Prágát ismerte a J’ 1912 januárjában ebben a helyiségben dol­gozott Lenin, itt üléseztek az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt prágai konfe­renciájának küldöttei A prágai Lenin múzeum épülete Cseh Szociáldemokrata Munkáspárt bal­oldali szárnyának tevékenységét és a cári titkosszolgálat sem ügyelt különösebben erre a városra, mert itt csak kis számban éltek oroszok. Az OSZDMP VI. (prágai) konferenciája 1912. január 18-án kezdődött és kereken tizenkét napig tartott. Cseh részről a ta­nácskozás fő szervezője Antonin Neméc és Jáchym Havlena voltak, akik nemcsak a szigorúan titkos előkészítés részleteit biztosították, hanem a párt bolsevik szár­nyát szilárd egységbe tömörítő konferen­ciájának zavartalan lefolyását is. E tanács­kozás emlékét őrző Lenin-termet is a prá­gai Népházban Jáchym Havlena vissza­emlékezéseinek, tanácsainak alapján állí­tották helyre... A kongresszus egykori küldöttei közül, jópár évvel ezelőtt, járt ebben a teremben például J. P. Onufrijev, aki 1912-ben, a Hybernská utcai Népház­ba sietve, együtt fiákerezett Prága utcáin Leninnel; és néhány napig egy helyen is laktak. Hogy pontosan hol, azt — sajnos — eleddig még nem sikerült kideríteni. Itt-tartózkodásának napjaiban Onufrijev is fáradhatatlanul rótta Prága zeg-zugos, macskaköves utcáit, de Leninnel való kö­zös szálláshelyükre nem sikerült rábuk­kannia. Mirko Imrichhel a forgalmas Vencel-tér legtetején, a Nemzeti Múzeum lépcsőin állunk. — Rengeteg időt, erőt és főképpen tü­relmet igénylő hangyamunka ez a kutatás — mondja riporter kollégám, a Večerní Praha munkatársa. — Előfordul, hogy az ember néha hónapokig egyetlen lépéssel sem jut előre a nyomkeresésben, máskor viszont egy hét alatt negyedévnyi munkát végzek! Itt van például a közelmúltban felderített patika-eset... Lenin, a rendőr­ség megtévesztésére, 1912-ben több he­lyen lakott. A szájhagyomány szerint egy patikával szemben is, ahonnan állítólag — gyógyszert is vittek neki. Hosszú hetekig kerestem ezt a patikát és már-már azt hittem, hogy téves nyomon járok, amikor egy idős asszony arra figyelmeztetett, hogy azon a környéken sohasem volt gyógyszertár, volt viszont egy drogéria, ahol orvosságot is lehetett kapni. Az előbb még meddő nyom hirtelen forró szállá változott, s röviddel később bebizo­nyosodott, hogy Lenin két-három napig valóban a patikának vélt illatszerbolttal szemben, egy munkáscsaládnál töltötte éjszakáit. Járom Prága utcáit, mókásan hajamba kapaszkodik az őszi szél, aztán tovább illan, hogy a járdaszéli fák sárguló lombjá­val játszadozzék. Hirtelen újra az egykori Népház. a mai Lenin Múzeum előtt találom magam. És amíg villamoscsilingelésben, az élénk for­galom zajában tekintetem ablakról ablak­ra jár, nem kisebb egyéniség, mint H. G. Wells véleménye jut eszembe, aki munkáinak egyikében ezt írta: „Ha arról van szó, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin a legnagyobbak közé tarto­zik ..." Figyelemre méltó állítás, érdemes rajta elgondolkozni. És nemcsak a prágai, bratislavai, moszkvai, berlini vagy akár szófiai Le­­nin-múzeumok termeiben, hanem Vla­gyimir lljics munkásságának nemzetközi­ségéhez hűen — a világ valamennyi pont­|án MIKLÓSI PÉTER František Rakovský és archívumi felvételek 13

Next

/
Thumbnails
Contents