A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-02 / 40. szám

Másodízben rendezték meg Budapesten a nemzetközi country találkozót. A fesztiválon Csehszlovákia. Írország, Lengyelország, Skócia, az USA és Magyarország tíz együttese és hét szólistája lépett föl. A képen két Csehszlovák vendég: Waldemar Matuška és Olga Blechová.

Augusztus 29-én, 67. születésnapján, Londonban meghalt Ingrid Bergman. A fénykép 1973-ban készült. A híres svéd filmszínésznő fényes pályafutása során egyéb elismerések mellett háromszor nyert játékával Oscar-díjat.

Több mint ötven év után ismét keresztül haladt Közép-Európán az Orient Expressz. A nosztalgiavonat Zürichből indul és Bécs érintésével érkezik Budapestre, innen néhány órás várakozás után továbbindul Isztambulba. A svájci és a magyar Lokomotív Tourist szerződése alapján szeptemberben még kétszer és később, októberben egyszer fogadja ismét a magyar főváros a nosztalgiavonatot. A képen: jó hangulat az étkezőkocsiban.

Hónapokig készültem erre a találkozásra. Vártam, hogy kevesebb munkája legyen, de mindig több volt. Most Tuniszba utazik, most Prágában forgat, most Makk Károly, aztán Gothár Péter, majd ismét Makk Károly vár rá, most fáradt, rossz a közérzete, most tényleg nincs ideje, majd szól, ha lazább napok jönnek. Majd felhív telefonon. Megelőztem. És a legjobbkor hívtam: két forgatás között. Köszöni a megértést, a türelmet, mondja, alig várta, hogy föllélegezhessen végre.

— Mostanában mintha egyre többször tenné meg az utat Budapest és Bratislava között

— Első magyar filmszerepemet Maár Gyulától kaptam. Jó pár évvel ezelőtt Letenyén, egy kis alföldi faluban találkoztunk először. Hazafelé tartottam Olaszországból, de egy járvány miatt Magyarországon rekedtem. És másnap már látogatóim voltak: Maár Gyula és Törőcsik Mari. Sosem felejtem el, ahogy a kerítésen keresztül beszélgettünk. Akkor láttuk egymást először az életben, mégis úgy éreztük, régi ismerősök vagyunk. Aztán jött a meghívás a Végül című filmbe, s nagy örömömre Törőcsik Mari partnere lehettem. A téglafal mögött és a Vendéglátás című tévéfilmekben, amelyeket Makk Károly rendezett, már házastársak voltunk. Higgye el, kimondhatatlanul boldognak érzem magam, hogy találkoztunk, hiszen Törőcsik Marival játszani még a tapasztalt színésznek is rendkívül jóleső érzés. Elég a szemébe nézni, máris úgy érzem, ugyanazt a nyelvet beszéljük. És így vagyok Makk Károllyal is, aki nagy hozzáértéssel és érzékenyen kezeli a közelmúlt eseményeit.

— És a munkát mikor találja érdekesnek?

— Ha mélyen gyökerező emberi problémákat elemez. Én ugyanis azoknak a forgatókönyveknek örülök igazán, amelyek töprengésre késztetnek, mert társadalmilag fontos, lelkileg izgalmas gondolatokat tartalmaznak. Makkban is azt tisztelem, hogy gével.

„Mostanában horgászni sincs időm"

Látogatóban

olyan foltok eltávolítását vállalta magára, amelyektől mások talán félnek egy kicsit. Játszottam a nyugatnémet televízió számára készült Vadászokban és szerepet kaptam legutóbbi filmjében, az Egymásra nézve című alkotásában is, amely a cannes-i filmfesztiválon magas szakmai elismerésben részesült, tehát elmondhatom, hogy Makk Károly felelősségtudattal közeledik az ötvenes-hatvanas évekhez. Ő mindig érzékenyen reagál a harcokra, a bukásokra, hiszen tudja, hogy nemcsak egyetlen társadalmat érintő gondokkal küzd, hanem az egész emberisé— Ön milyennek látja mindennapi életünket? Mi az, ami egyre inkább zavarja?

— Az, hogy észre sem vesszük, mennyire elidegenedünk egymástól, hogy egyre több a befelé forduló ember. És ebből adódik aztán az a légkör, amelytől félünk, amelyet nem akarunk. Ezért a művészetnek szenvedélyes kiáltásnak vagy erőteljes kézfogásnak kell lennie.

— Ha már szó esett arról, hogy mi nyugtalanítja, beszéljen arról is, minek örül mostanában.

— Annak, hogy hosszú idő után újra ellátogathatok a szülőföldemre, Kysucára. Oda, ahonnét anyám érzékenységét, dalait és meséit hoztam magammal, s az életerőt, amelyet apám sulykolt belém. Nagy komédiás hírében állt a faluban, de azt is tudták róla, hogy mindent megszolgált az életben. És mind a tizenkettönket azzal engedett el otthonról, hogy semmi sem fog csak úgy az ölünkbe hullani, mert mindennek megvan az ára.

— Érdekes, hogy míg a cseh és szlovák rendezők mostanában komikusként tartják számon, a magyar filmekben drámai szerepekben remekel. És legtöbbször munkáshősöket formál meg.

— Gothár Péter Megáll az idő című alkotásában egy magányos tanárt, amolyan igazi lámpást játszottam, aki elég a szorgoskodásban. Tudja, miért volt számomra csodálatos ez a munka? Azért, mert a nagy elődök hatását már a forgatás első napján megéreztem a rendező magatartásén és munkamódszerén. Úgy dolgoztunk együtt, mint két űrhajós a világűrben, akiknek egymástól függ a sorsuk, s a munkájukról csak később derül ki, mennyire humánus. Munkát mondtam, közben szép és nemes játékra gondoltam, amely akkor igazi, ha érzékeny játszótársak veszik körül az embert. Mint Makk, Törőcsik, Gothár és mások.

SZABÓ G. LÁSZLÓ (KENDE TAMÁS FELVÉTELEI)

Egymásra nézve — Jozef Kroner és Jadwiga Jankowska Cyes/ak

9