A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-02 / 40. szám
A Gsemadok életéből VAN MIT TENNI Néhány hónap telt el a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése óta, s szövetségünk akkor megválasztott legmagasabb tisztségviselői máris felelősséggel végezték munkájukat. Köztük dr. Lukács Tibor, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára, aki négy hónapja tölti be ezt a hivatását Nem volt számára teljesen ismeretlen a munkahely, hiszen az ötvenes évek magyar tanítási nyelvű pedagógiai gimnáziumának és a Pedagógiai Főiskolának az elvégzése után mint tanító eleven kapcsolatot tartott fenn első működési helyén, Sajógömörön (Gemer), a CSEMADOK helyi szervezetével, később tanfelügyelőként a CSEMADOK rimaszombati (Rim. Sobota) járási bizottságával, s 1967-től központi tanfelügyelőként állt kapcsolatban azokkal a pedagógusokkal, akik szívügyüknek tekintik a szocialista magyar kultúra terjesztését és a gondoskodást a csehszlovákiai magyar dolgozók művelődésének folyamatos biztosításáról. Vezető titkárrá választása előtt a CSEMADOK Központi Bizottsága nyelvi bizottságának az elnökeként fejtett ki értékes tevékenységet Mégis, a XIII. országos közgyűlésig, kívülről segítette szövetségünket törekvéseiben, néhány hónap óta pedig már belülről hivatásos tisztségviselőként látja el a vezető titkár teendőit Nemrégen hivatalában kerestem fel dr. Lukács Tibort, és az első kérdésem az volt hozzá: — Mik az eddigi tapasztalataid ? — Nehéz lesz felelősséggel szólnom új munkahelyemen szerzett tapasztalataimról, hiszen csupán négy hónapja vagyok szövetségünk vezető titkára. Fontos poszton állok, gzt minden nap érzem. Ismerkedem az emberekkel, munkatársaimmal, a feladatokkal, s nem utolsósorban azokkal a társ- és felettes intézményekkel, amelyeknek a segítségére, tanácsaira szükség van munkámban. Ha már szereztem tapasztalatot vezető titkári beosztásomban, akkor azt hogy még mindig van mit tenni a munkaidő jobb kihasználásáért tehát az eredményesebb munkáért — A négy hónap tapasztalatait megszűrve hogyan foglalod össze elképzeléseidet a továbbiakra vonatkozóan ? — A kérdésre röviden is, terjedelmesen is válaszolhatunk. Röviden azért mert számomra, a legmagasabb választott szerv vezető tisztségviselője számára az elképzelések a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének a határozatával adottak. Az az a bizonyos iránytű, amely kell hogy meghatározza lépéseim irányát Ha mégis terjedelmesebben válaszolok a kérdésre, akkor ezt azért teszem, hogy elmondhassak néhány gondolatot a közgyűlési határozat megvalósításának a módjáról. Ebből a szempontból igen lényeges dolognak tartom a CSEMADOK helyi szervezeteivel és járási bizottságaival a közvetlen, eleven kapcsolatot s ennek erősítésére törekedem. Vallom és hiszem, hogy lehetnek bármilyen szépen megfogalmazott feladataink és terveink, ha teljesítésükre közvetlen emberi, elvtársi kapcsolatok megteremtésével nem sikerül megnyernünk nyolcvanezres tagságunk döntő többségét akkor ezek a szépen megfogalmazott tervek értéktelen papírokká válnak. Belső igényből következő elhatározásom közvetlenül is meg-ÚJ SZERVEZET Ez év áprilisában az országos közgyűlésre készülődött a CSEMADOK tagsága. A távolabbi járások küldöttei már megérkeztek, amikor április 16-án este a bratislava-vidéki járás két falujából (Dunaújfaluból és Dunasápból) Nová Dedinka közös néven alakult községben első gyűlését tartotta a legújabb és mindmáig tán a legfiatalabb CSEMADOK-szervezet Alakuló gyűlést írtam, pedig ha pontos akarok lenni, újraalakuló gyűlésről kell beszélnem. A községben már működött ugyanis CSEMADOK helyi szervezet s nem is a legrosszabbul. A gyűlésen harmincán jelentek meg, és 20 tagsági igazolványt osztottak ki. A jelenlevők azután Kovács László Erdélyi barangolások című vetített képes előadását hallgatták meg. Ezt éjszakába nyúló beszélgetés követte. Hogyan tovább? Mi legyen a legközelebbi teendő? Munkatervet dolgoztak ki. s hozzáláttak a legfontosabbhoz, a tagtoborzáshoz Az alakuló gyűlés előtti hetekben, napokban és a nyár folyamán is többször beszélgettem Hervay János hnb-elnökkel. Tőle tudom, hogy a községnek összesen 1662 lakosa van, és ötszáznegyvenketten vallják magukat magyar nemzetiségűnek, de magyar oktatási nyelvű óvoda és iskola nem működik itt A helyi nemzeti bizottság támogatta a CSEMADOK-szervezet megalakulását A helybéli szövetkezet vezetősége az anyagi támogatástól sem zárkózott el. Az alakuló gyűlésen megválasztott öttagú vezetőség — Vitálos Gizella, Brezina Erzsébet 6 Sághy Erzsébet Batoska Mária és Takács Géza — jó munkát végzett a nyár folyamán, eredményes tagtoborzást folytattak. Jelenleg több mint száz tagja van a szervezetnek. Es amint elmondták, még mindig van lehetőség új tagok beszervezésére. Ezért elsősorban a vezetőséget szeretnék két taggal bővíteni, ha lehet a község sápi részéből. Ifjabb tagok toborzását is innen remélik. Júliusban sikeres Anna-bátt rendeztek, amely némi anyagi haszonnal is járt ami a szövetkezettől kapott támogatással együtt alapja lehet az őszi-téli működésnek. Az ősz folyamán közös kirándulást terveznek a Tatratourral Budapestre. Színház- és múzeumlátogatás, közös szórakozás szerepel a programon. Ettől az akciótól a tagság összekovácsolódását várják. Az őszi tervek között szerepel még egy népművészeti kiállítás megrendezése és előadással egybekapcsolt tagsági gyűlés szervezése. A tagtoborzást természetesen állandó feladatként kezelik. A fiatal CSEMADOK-szervezet célja, hogy komolyan jelen legyen, részt vállaljon a község kulturális életéből. Vezetőinek eddigi munkája, hozzáállása, azt hiszem, elég biztosíték arra, hogy ez a jelenlét nem lesz tiszavirágéletű. (görföl) EZ - KLUBMOZGALOM? Nemrég jelent meg a Hétben Hodossy Gyula írása a klubokról, klubmozgalomról. Ebben megkérdőjelez bizonyos tényeket, pedig alig öt évvel ezelőtt, amikor a mozgalom hivatalosan is beindult, már tíznél több rendszeresen működő, némely esetben tekintélyes múltra visszatekintő klubot tarthat számon. Az idén ünnepelte fennállásának huszonötödik évfordulóját a prágai Ady Endre Diákkör, s nem véletlen, hogy jelenlegi klubjaink irányítói között milyen sokan vannak a Prágában rendszeres összejövetelekhez szokott diákok közül. Ezeket az „alulról" kezdeményezett klubokat az anyanyelvi művelődés folytonosságának igénye hivta életre, de ez az igény csak ott bontakozott ki, ahol megfelelő irányító és szervező emberek magukra vállalták a működés életrevalóságát feltételező nem kevés munkát. És ha nem is tettek többet, csak az öt-hatéves főiskolai tanulmányaik alatt tapasztalt formákat valósították meg az otthoni kisvárosi vagy nagyközségi környezetben, már jelentős távlatot adtak klubjainknak. Ebben rejlik az „értelmiség népszolgálata". Igaz, hogy ezek az emberek elsősorban saját környezetük üres kulturális terét akarták hasznos tartalommal megtölteni, egy kisvárosban feltételezhető értelmiség számára lehetővé téve, hogy műveltségi szintjükön beszélgessenek, vitatkozzanak. A klub nyitottsága azonban azokat is vonzási körébe hozta, akik önművelés útján iskola nélkül is előbbre jutottak vagy csak ekkor találtak lehetőséget a további művelődésre. Ilyen népi akadémiává nőtt a vágsellyei (Šaľa) és a rimaszombati (Rim. Sobota) klub is. Legyen bármi is a neve, — klub, szakkör, stb. — a lényeg a munkaformán van, hogy az itt rendszeresen összejövő emberek új emberi közösségekben találkozhassanak érdeklődésük, kulturális szükségleteik és igényeik szerint. Hiszen lehetne klubnak nevezni akár azt a tánccsoportot is, amely a próbákon és a fellépéseken túl egyéb közös akciók során is találkozik. És ugyanígy hiába nevezzük klubnak azt a jóformán csak papíron szereplő valamit, amely nagy ritkán, csak alkalomszerűen, mindig más-más összetételben, egy előadás vagy más műsor „konzumálásának" erejéig jön össze. Itt sem a statisztikai jelentés jelenlegi számadatai, sem a járás bizottságokat premizáló intézkedése nem változtatnak a lényegen. S talán itt, ha nem is tételesen és kizárólagosan, de hasznosítható javaslatként meg is lehetne fogalmazni a CSEMADOK művelődési klubok céljait, működési feltételeit, formáit, módszereit és tartalmát. Elsősorban céltudatos programot kell összehozni. A hely és a helyzet adottságainak figyelembe vételével rendszeres népművelési munkát végezni: sokoldalúan, a tudományos igényű előadásoktól a szórakoztató rendezvényekig. A rendszeres összejövetelek máris kialakítanak egy belső atmoszférát, egy bizonyos állandó törzsgárdát, amelyre lehet számítani, amelynek tagjain kívül persze idejük, érdeklődésük és képzett-
