A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-02 / 40. szám
FUKÁRI VALÉRIA m m a r Max Schurmann rajzai Tatán nem véletlen, hogy voltak korok, amelyek a rajzot a festészet elé helyezték. Ma, amikor a képzőművészetben eluralkodtak a sokszorosító grafikai technikák, a művészi rajzzal közvetlen, szabadkézi minőségében már csak elvétve találkozunk. Nem láttak nyilvánosságot ezek a Maximilián Schurmann hagyatékából válogatott apró kamaradarabok sem. 1890-ben, Csallóközcsütörtökön született, fiatalkorában Nyitrán, tanulóéveiben Bécsben, ezt követően évekig Franciaországban, majd 1960-ban bekövetkezett haláláig — külföldi tartózkodásait, nyugat- és dél-európai tanulmányutait leszámítva — Nyitrán és Bratislavában élt. Életében leginkább portréfestészetét ismerték, halála óta a szakma tájfestményeit helyezi előtérbe. Max Schurmann az európai művészet klasszikus hagyományain kiművelt alkotó egyéniség volt. A klasszikus ideál állt összhangban személyiségével is. Ahogy egyetemesen tág szelleme otthonosan mozgott a szülőföld nyelvei és kultúrái mellett Európa nagy nyelveiben és művészetében, úgy állt a természeti és emberi világ sokféleségére, szépségeire érzékeny alkatához közel a tárggyal szembeni objektív magatartás, az élethű ábrázolás művészi követelménye. Mindig ennek szellemében festett, de sohasem egyformán. Tartózkodó, nemes lírával áthatott alkotásain műről műre valósította meg a látvány klasszikusan tiszta képi mását. Életművének vizsgálói néha felteszik a kérdést: egy ilyen kiváló mester miért nem ^*C. i *, ■’ i? Aligha van ősibb, aligha van p / ■ nemesebb kifejezési módja az l efiföií. embernek a rajznál. vf fillip , LYKA KÁROLY 1. Önarckép 1938-ból. olaj (21 X 14.5 cm) próbált új utat tömi, vagy legalábbis miért nem építette be művészetébe a kor feszültségeire reagáló valamelyik szubjektív indítású modem irányzat stílusjegyeit ? Azt hiszem, a mainál kiegyensúlyozottabb művészeti szemléletre vár, hogy újításként tudja felfogni necsak az újdonságot, hanem az olyan művészetet is, amely — mint Max Schurmanné — úgy őriz és úgy újít meg régi értékeket, hogy a maga egyéni módján tud nekik hitelt szerezni: tehetségével hitelt a művészi felfogásnak, személyiségével hitelt egy olyan emberi tartásnak, amely a kor elfogultságai és egyensúlyzavarai között is hordozója a teljességnek, a harmóniának és — nem utolsósorban hitelt, rangot a tudásnak: a mesterségnek magának. A mesterség értékei között őrződött meg Schurmann hagyatékában a ma már szinte elfeledett szabadkézi rajz művészete. Hála annak, hogy a festő — mint a régi mesterek — a művészet alapjának tekintette a rajzot, gyakorlásának nélkülözhetetlen eszközeként, pihenő idejének kedvteléseként élt vele: és hála annak, hogy rendkívüli rajztudása valami olyan maximális igényességet rótt rá, pnint amilyet a magát a „rajz bo!ondjá"-nak nevező japán Hokusai tűzött maga elé: hogy minden vonal, ami a keze alól kikerül, eleven legyen. így kerültek ki Schurmann keze alól — legtöbbször önmagukban is kész kis remekként — azok a ceruzarajzok és miniatűr akvarellek, amiket a festő tanulmányként, jegyzetként rögzített vázlatkönyvébe, vagy egy-egy váratlan látvány hatására vetett oda azon melegében levél hátára, újságlapra, pici papírmaradványra — arra, ami épp kéznél volt. Az ezeket legapróbb darabjaikban felvillantó kis válogatásunkból is látható, hogy a festő egyként volt mestere a grafikai és a festői rajznak. Az elsőnek szép példája a testet részletesen, finom vonalkázó modellálással ábrázoló férfiakt. Az aktnak — a hagyatékban lévő akttanulmányok változatosságának és sokaságának tanúsága szerint is — fontos szerepe lehetett abban, hogy Schurmann virtuóz biztonságot és könnyedséget ért el a test rajzi visszaadásában. Amint a vázlatszerübb, festőibb darabokon megfigyelhetjük, rajzvonala egyszerre elemző és szintetizáló. Az 5-perces modell után készült női akt — a rajzi biztonság mesterpróbája — egyetlen vonallal valósítja meg a test organikus egységét. A kézvonás pontosságának és jellemző erejének a bravúrja látható az ablak előtt álló gyermek alakjában is a 4,5 X 6 cm-nyi miniatűr akvarellen vagy a parányi 9 X 3 cm méretű, lovak, férfiak, fiúk egész csoportját megragadó ceruzarajzon. Max Schurmann rajzaiban végső soron a vizuális gondolkodás és érzékelés intenzitását és finom kultúráját ismerhetjük meg. 4
