A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-18 / 38. szám
Hallottukolvastukláttuk Innen'onnan KIÁLLÍTÁS A forradalmi sajtó Gazdag sajtótörténeti anyag látható Bratislavában a' Ladislav Novomeský kiállítóteremben (Leningradská 2) megrendezett tárlaton. A sajtó harfca a békéért és a haladásért témakörű kiállítás a húszas évektől napjainkig tekinti át a Szlovákiában megjelent forradalmi jellegű újságok egy-egy fontosabb állomását, és bemutatja az egykori sajtó legkiemelkedőbb szerkesztőit — újságíróit. A Proletár, a Hlas Ľudu, a Zornička Pravdy, a Kassai Munkás, a Volksstimme, a Mladý Détnik, a Pravda Chudoby, az Ifjú Gárda, a Népakarat, a Červení Noviny, a Népszava, az Eperjesi Munkás, a Munkáslap és több más újság felnagyította címoldalának, a korabeli dokumentumok fényképmásolatainak, valamint Bohumír Šmeral, Marek Čulen, Klement Gottwald, Ladislav Novomeský, Eduard Urx, Major István, Andrej Sirácky, František Kubač, Ján Poničan, Karol Šmidke, Gustáv Husák és más jeles kommunista újságírók arcképének a bemutatása jól érzékelteti, hogy Szlovákia haladó szellemű újságírásának milyen gazdag a múltja. A Szlovákiában kiadott haladó szellemű újságok között előkelő helyet foglalnak el a magyar nyelven megjelent lapok. A Kassai Munkás, a Munkás, az Út, a Magyar Nap tevékenysége ismert. Kevesen tudnak azonban arról, hogy számos magyar nyelvű kiadvány jelent meg például a Szlovák Nemzeti Felkelés idején. A Szlovákia hegyeiben harcolt Rákosi-partizándandár 30 alkalommal adott ki röplapot és felhívást, összesen 25 000 példányban. A Petőfi-partizánegység agitátorai működési területükön 2500 magyar röplapot osztottak ki. Szlovákiában a háború alatt is jelentek meg magyarul baloldali beállítottságú újságok. A Kommunista Krónika című — géppel írt — lap az 1941. november 10-én megjelent száma például a Szovjetunió jubileuma alkalmából közölt cikket. Leleplezöen írt a fasizmusról, és szeretettel méltatta a Szovjetuniónak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után elért eredményeit. A Kommunista Krónika című lapból a bratislavai Párttörténeti Intézetnek eddig még csak két példányt sikerült felkutatnia. Ám bizonyos, hogy a Kommunista Krónika nem csupán kétszer jelent meg. A forradalmi hangú újságok egykor igen nehéz körülmények között készültek és jelentek meg, e lapok törekvését azonban siker koronázta. Az említett kiállítás tartalmas és tanulságos. Méltóan köszönti az idei sajtónapot. Balázs Béla KÖNYV Darai Lajos Mihály: Kart Popper ... „a tudomány, bizonyos értelemben mítoszt teremt, akárcsak a vallás ... A tudományos mítosz viszont nagyban különbözik a vallásostól" — idézi Darai a filozófust, s így folytatja: „De miért? — kérdezi Popper. Azért, mert ha valaki magáévá teszi a kritikai attitűdöt, akkor mítoszai változni, különbözni fognak. S a változás abba az irányba fog haladni, hogy egyre jobb és jobb számadás legyen a világról. R A Kossuth Kiadó gyorsan népszerűvé vált sorozata, „A polgári filozófia a XX. században" legújabb kötetében Darai Lajos Mihály századunk egyik nagy, épp napjainkban nyolcvanesztendös filozófusát. Kari Poppert mutatja be. „Popper — mint írja — osztrák származású angol filozófus, logikus, szociológus. Elméleti munkásságának fő területe: a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. Kritikailag kapcsolódik századunk ismert pozitivista csoportosulásához, a Bécsi Körhöz, melynek különösen szubjektivizmusát bírálja." Szerencsés, s mint említettük gyorsan népszerűvé vált vállalkozás e sorozat, mert egyrészt könnyen megközelíthető, ugyanakkor mégis alapos-igényes tanulmányokban ismerteti meg századunk polgári filozófiájával a szakmán kívüli nagyközönséget, s főként, gondolom, a fiatal olvasókat. Hogy Poppernél maradjunk, folytassuk a megelőző gondolatát mítosz és tudomány kapcsolatáról : „A tudomány elméleteinek növekedése nem tekinthető megfigyelések gyűjtése vagy akkumulációja eredményének, hanem ellenkezőleg, a megfigyelések és akkumulációjuk lesznek a tudományos elméletek gyarapodásának eredményei. A kritikai nyomás alatt a mítoszok feladata az lesz, hogy adekvát és részletekben menő képet adjanak a világról. Ezért lesz a tudományos mítosz annyira eltérő a vallásostól." S mindebből logikusan következik a konklúzió: „Ha v.. a tudomány a hagyományos mítoszokat megváltoztató tradíció által halad előre, akkor az induláshoz mindig kell valami. Ha semmink sincs, amit változtassunk, sehová se jutunk. így aztán a tudomány kezdeteihez két dologra van szükség: mítoszokra és az őket változtató új tradiciók(cselényi) Theophrasztosz Jellemrajzok Nem szorul bizonyításra, hogy közvetlen környezetünkben is számos olyan ember található, aki „szemtől szembe magasztalja azokat, akik ellen áskálódott", aki „ha barátja megszólal, a többieket csendre inti, magasztalja őt, ha énekel (...) sületlen élceit hahotával fogadja", aki „akármilyen vadidegen mellé odatelepszik és dicshimnuszt zeng a feleségéről; aztán azt kezdi mesélni, milyen álmot látott az éjszaka; aztán töviről hegyire elmondja, milyen fogásokból állt az ebédje; aztán ha már eddig jutott a beszédben, szóvá teszi, mennyivel hitványabbak a ma élő emberek az ősök nemzedékénél" aki „gátlástalanig esküdözik (...) mester a gorombáskodásban" és így tovább, és még tovább. Idézeteink a tettetésről, hízelgésről, megátalkodottságról azonban idestova két és félezer évesek, s Platón és Arisztotelész jeles tanítványának, Theophrasztosznak Jellemrajzok című könyvecskéjéből valók. De folytathatnánk a szemelgetést tovább is a rémhírterjesztésről, zsugoriságról, tapintatlanságról, szórakozottságról, bizalmatlanságról, nagyzolásról, hencegésről, gőgről, haszonlesésről — kereken harminc nem éppen hízelgő emberi tulajdonságról, illetve embertípusról szóló passzusokból. „Ez a gömbölö világ Így forog" — írta le a maga idejében a mi boldog emlékezetű Faludi Ferencünk is, amihez csak annyit tehetnénk hozzá, hogy bizony így forgott az már előtte is évezredekkel, s így forog évszázadokkal őutána is. Ám kesergésre még sincs különösebb okunk, mert a világ ha eképpen is, de azért forog, változik, s meg-megakadva is szüntelenül előre tart. És az athéni bölcselő által rendszerbe foglalt negatív jellemvonások, embertípusok mindegyikének megvan a maga ellenpontja, pozitív pólusa is. Mert Theophrasztosz tipológiája, mely — Hippokratészé után — egyike a legelső tipológia-kísérleteknek, azzal hogy arról beszél, ami kivetnivaló az emberben, azt mondja el kimondatlanul is, amit becsülni és megőrizni kell. Az eresszoszi származású bölcs szavai így szolgálják évezredek távolából is múltismeretünket, önismeretünket. Könyvecskéjének olvasásakor, melyet az Európa Könyvkiadó adott ki Szepessy Tibor fordításában, az olvasónak az az érzése támad, hogy maga is ott sétálgat az i. e. 310-es évek valamelyikében a Lükeionban a „rossz hangzású" Tyrtannos nevet Theophrasztoszra fölcserélö mester oldalán, s až ő szavait hallgatva egyszerre ismerkedik önmagával és a világgal. S boldog döbbenettel nyugtázza, hogy az önértelmezés egyben világértelmezés, az önismeret pedig világismeret is. Tóth László HANGLEMEZ Leopold Stokowski és a Filadelfiai Zenekar Amikor 1912-ben az akkor harminc esztendős Stokowski a kitűnő Filadelfiai Zenekár karmestere lett, új fejezet nyílt mind a zenekar, mind a karmester felfelé ívelő karrierjének történetében. A kiváló karmesternek azért sikerült a Filadelfiai Zenekart a világ legjobb szimfonikus zenekarainak sorába emelnie, mert már századunk második évtizedében sem félt a különféle újítások bevezetésétől. Hogy az irányítása alatt működő zenekar által előadott darabok elsősorban jellegzetes, kimunkált, tökéletes hangzással hívták fel magukra a figyelmet, annak éppen ezek az újítások adják meg a magyarázatát. Stokowski szigorú és következetes karmester volt, minden egyes hangszerből, zenekari szólamból a maximumot akarta „kihozni". Nem félt az újításoktól sem. Ezeknek az újításoknak és természetesen Stokowski rendkívüli karmesteri képességeinek köszönhető, hogy a húszas években készült számos felvétel ma is élvezhető, és bizonyítja mind a Filadelfiai Zenekar, mind Stokowski magas szintű művészetét. Ezekből a húszas években készült felvételekből adott ki most a Supraphon-vállalat egy-két lemezből álló válogatást a Gramofon Klub (Gramofónový Klub) tagjai és természetesen a többi zenekedvelő részére is. Az első lemez Antonín Dvoŕák IX. e-moll op. 95. Új világ című szimfóniáját tartalmazza. A Filadelfiai Zenekar Stokowski vezényletével brilliáns előadásban szólaltatja meg a világszerte ismert Dvorák-szimfóniát, s ugyanilyen nagyszerű előadásban hallhatjuk az album másik lemezének darabjait is: Franz Schubert Vili. h-moll „Befejezetlen" szimfóniáját, Carl Maria von Weber „Rondo brillant Des dur, op. 65" című művét és részleteket P. I. Csajkovszkij Diótörő című balettszvitjéből. Sági Tóth Tibor Ötven évet kellett az embereknek várniuk arra, hogy szabad szemmel láthassák hogyan néz ki az Elba folyó medre. Miroslav Vodéra felvétele a közelmúltban készült, amikor a Povodí Labe vállalat a hajózási berendezések felújítása érdekében vízmentesítette a medret. íme, a hamburgi nemzetközi híradástechnikai kiállítás sztárja: a beszélő robot. 1920-ban, amikor a világhírű író, Karel Čapek, kitalálta a szót — a robot még a tudományos-fantasztikus irodalom alakjai közé tartozott. Ezzel szemben ma — mint a kép is mutatja — már járó-kelő, működő valóság, aki egy bájos hölgy oldalán sétálgatni is képes. Csodálatos! — Mormogta Telly Savalas valódi tóttá a világnak, hogy az együtt leélt 9 év alatt nem vette el feleségül, majd nem sokkal később a 33 éves színésznő elhagyta Tellyt, 7 éves fiának, Nicholasnak az apját. Végül még egý ľO millió dolláros kártérítést is követel elfuserált karrierje miatt. Ekkor derült ki, hogy a világhírű „kopasznak" egy vasa sincs. Millióit állítólag játékbarlangok nyelték el.
