A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-18 / 38. szám

A Csemadok életéből VALÓSÁG ES ALOM Jurenka Béla Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK bratislavai városi bizottsága 7 helyi szervezet munkáját irányítja. Tevékeny­sége figyelmet érdemlő, hiszen olyan szerve­zetek tartoznak hatáskörébe, mint az óváro­si, a pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) és a ligetfalusi (Petržalka), amelyek gyakran hallatnak magukról, azt is mondhatnám, hogy rendszeresen dolgoznak. Az óvárosi helyi szervezethez tartozom magam is, tehát nagyon jól tudom, hányszor kapok meghívót rendezvényeire. Újabban, szombat délutánonként óvodás korú gyere­kekkel is foglalkoznak, lelkes pedagógusok tanítják dalra, versmondásra és mókás játék­ra a kisgyerekeket. Néhány ilyen rendezvé­nyen jelen voltam, és magával ragadott, amit láttam. Az óvárosi szervezet vezetőségének figyel­me sok mindenre kiterjed, egészséges és jó kezdeményezésből itt soha nincs hiány. Há­rom ismert klubja érdemes tevékenységet fejt ki. A József Attila Ifjúsági Klubot tartjuk számon legrégebbtől, újabban a Nőklub és a Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társaság Klubja munkájáról is hallunk. A Liszt Ferenc nevét viselő zenebarátok klubja szintén tevékeny, havonta előadásokat ren­dez és tanulmányi kirándulásokat szervez körülbelül háromszáz fős tagságának. A női éneklő csoport is rendszeresen folytatja munkáját. Mozgalmas az élet a pozsonypüspöki helyi szervezetben is. Klubjában havonta elhang­zanak komoly előadások, beszélgetések. Te­vékenységének egyik erős színfoltja a Tapsi­koló néptánc-csoport. A ligetfalusi helyi szervezetben a Déryné Színkör az, amely tevékeny. Például két alkalommal mutatta be a „Lampionünnep" című színdarabot. Az 1981. évi Jókai-napokon előadásával nagy sikert aratott. A városi bizottsághoz tartozó többi szer­vezetről már kevesebbet tudunk, de ez még nem jelenti azt, hogy azokban állandósult a pangás. Jurenka Bélával, a várost bizottság titkárával a CSEMADOK Központi Bizottsá­gának székházában, hivatali szobájában be­szélgetek a vb munkájáról és a helyi szerve­zetek tevékenységéről. Mindjárt úgy kezd­hetném, vajon hol nehezebb az irányítás, ahol több a helyi szervezet, vagy ahol keve­sebb? De nem teszem, mert az esetleges vitának soha nem érnénk a végére. Inkább arra kérem Jurenka Bélát, nyújtson általános képet a vb illetve a helyi szervezetek munká­járól. — Honnan is kezdjem? — tűnődik egy keveset. — Munkánk erősen népművelési jellegű, hiszen alig van amatőr népművészeti csoportunk. Több mint félszáz előadás hangzott el helyi szervezeteinkben jelentős évfordulók kapcsán. Megemlékeztünk Kisfa­ludy Károlyról, Janko Matuškáról, Fazekas Mihályról, Bartók Béláról, Tóth Kálmánról, Eötvös Józsefről, Hviezdoslavmi és Kazinczy Ferencről, ugyanúgy előadást tartottunk a februári győzelem évfordulójáról, városunk felszabadításáról, a CSKP megalakulásának 60. évfordulójáról, a Szlovák Nemzeti Felke­lésről és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomról. Mindezt azzal egészítem ki, hogy még hét egészségügyi témájú előadás is elhangzott helyi szervezeteinkben, az óváro­siban a legtöbb. — Társas kirándulásra is gyakran kapok meghívót. két hoztak létre, amelyekhez hasonlóak régeb­ben a kisebb városokban sem voltak. A Nem­zeti Front programjában lefektetett célkitűzé­sek alapján a nemzeti bizottságok, a társadal­mi szervezetekkel — köztük a CSEMADOK- kal — karöltve, a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve, minden igénynek megfelelő sporttelepeket pályákat építettek. Sokhelyütt a fiatalok, idősebbek vállvetve szorgoskodtak és szorgoskodnak a sokoldalú sportolási lehe­tőség megteremtésén, és sok ezer órát dolgoz­tak társadalmi munkában, hogy mielőbb átad­ják rendeltetésének a sportlétesítményt A rangos központi épületekkel, lelátókkal ellátott sporttelepeknek nemcsak labdarúgó­­pályájuk, hanem más sportágak űzésére al­kalmas helyiségei, pályái, is vannak. Már több helyütt kivilágítható edzőpályák is vannak, ahol a csapatok este is rendszeresen készül­hetnek a bajnoki mérkőzésre. A falusi sportszervezetek többségében kü­lönböző — asztalitenisz, sakk, kosár- és kézi­labda — szakosztályok is tevékenykednek. Nem véletlen tehát hogy több női kézilabda­csapat szerepel a kerületi bajnokságokban, sőt a nyárasdi lányok, asszonyok a szlovákiai bajnokságon is a második helyen végeztek. De hosszan lehetne sorolni azokat a csapatokat amelyek egyes sportágakban előkelő helyen szerepelnek. Az utóbbi időben nagy lépést tettek előre egyes szakosztályok a tömegsport fejlesztésében. Legjobban bizonyítják ezt a tavaszi futóversenyek a felszabadulás évfordu­lója alkalmából rendezett sportnapok, amelye­ken tízezrek vesznek részt, a serdülőktől a hetvenévesekig. Tények igazolják a tömegsport fejlődését de azért mégis mindig az egyik legközkedveltebb sportág a labdarúgás. Sok az olyan község. A nagymagyari (Zlaté Klasy) öregfiúk csapata több mint tíz esztendeje kiválóan szerepel a különböző találkozókon , A szerző felvétele A SPORT ÉS A KULTÚRA Sok mindenben megváltozott a falu, s a min­dennapi élethez mindinkább hozzátartozik a rendszeres testnevelés, sportolás. Községeink a spot tekintetében is igyekeznek felzárkózni a városhoz. Ennek bizonyítéka, hogy a na­gyobb községekben, ahol ügyes vezetők, jó szervezők voltak, olyan korszerű sporttelepe­— Igen. Helyi szervezeteink rendszeresen tervezik a tanulmányi kirándulásokat. Huszonegy ilyen bel- és külföldi kirándulá­son ezernél többen vettek részt. Érdekesség­ként említem, hogy az utazásokról, illetve a látnivalókról színes diafilmek készülnek, amelyek később alkalmasak az útiemlékek felelevenítésére. — Az író-olvasó találkozók is visszhango­­sak. Minek tulajdonítod ezt? — A szervezők leleményességének. A Jó­zsef Attila Klub fiataljai úgy faggatják az iróvendéget, hogy kollégáikat kérik fel be­szélgető partnereknek. így izgalmasabb és tartalmasabb a találkozó. A Hétben is vissz­hangja volt Grendel Lajos és Kövesdi Károly fiatal írók estjének. Ezek a találkozók hasz­nosak és nyomot hagyóak. Éppen ezért sze­retnénk, ha minden helyi szervezetünk rend­szeresítené az író-olvasó találkozót. Helyi szervezeteink óriási előnye, hogy az írók zöme városunkban él, mégcsak utaztatni sem kell őket. Majdnem valamennyien óvá­rosi helyi szervezetünk tagjai. Tehát a talál­kozók rendszeresítése nem okozhat különö­sebb gondot. Itt szólnék a püspökiekről is, akik havonta meghívnak körükbe neves sze­mélyiségeket, köztük írókat is. Az író-olvasó találkozók tőlük sem idegenek. További öt helyi szervezetünknek határozottabban föl kell hívnunk a figyelmét a lehetőségekre. — A városi bizottság a vers- és próza­mondók versenyére is indítja a CSEMADOK tagjait. Milyen eredménnyel? — Legutóbb a városi döntőn huszonkilenc versenyzőnk vett részt, nem kis büszkeség­gel mondom, hogy már az ötödik kategóri­ában is voltak képviselőink. Versenyzőink ahol négy-öt csapat is szerepel a különböző szintű bajnokságokban, ahol jó! megállják a helyüket és az igazolt játékosok száma meg­közelíti a százat Sok ember számára falun is a labdarúgás, a kedvenceinek való szurkolás jelenti a hétvégi szórakozást Van aki vajmi keveset törődik a televízióban, rádióban közvetített magasabb szintű labdarúgó vetélkedőkkel, nemzetközi mérkőzésekkel, ha a csapatuknak kell druk­kolni. Idegenben is rendszeresen elkísérik a fiúkat Aztán napokig szóbeszéd a labdarúgók eredményes avagy rossz szereplése. Eseten­ként a munkakedv is jobb — mondta nemré­giben egy csallóközi efsz-elnök — ha győz a csapat Azt hiszem jól van ez így, mert sokkal jobb, ha a zöldpázsitos pálya lelátóján, a jó levegőn töltik el a vasárnap délutánt, mint a füstös kocsmában. De nemcsak a fiatalok rúgják a bőrt, hanem az öregfiúk is, a különböző alkalmakkor meg­rendezett labdarúgótornákon, sőt a szervezett bajnokságokban is. Tavaly például J dióspafő­nyi {Orechová Potôň) öregfiúk nyerték a szak­­szervezeti csapatok döntőjét A sportszerveze­tek az efsz-ekkel karöltve rendszeresen szer­veznek nemzetközi labdarúgó-találkozókat, amelyek elmélyítik a mezőgazdasági üzemek közötti barátságot együttműködést Tovább lehetne sorolni a labdarúgó-sport eredménye­ként született pozitívumokat A sok pozitívum mellett a nemrégiben befejezett bajnoki mérkőzések után mégsem - árt szólni az évről évre előforduló sportszerűt­lenjelenségekről, magatartásról. Bár az elmúlt labdarúgó évadban kevesebb volt a rendzava­ró körülmény, nem történt annyi súlyos fegyel­mezetlenség, botrány, mégsem tehet a sport­­szerető közönség elégedett A durvaság, vere-6

Next

/
Thumbnails
Contents