A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-10 / 28. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: KUTAK A GÉPVILÁGBAN J. Bartl: A SZAKMA MESTEREI Zolczer János BÖRZE VOLT, BÖRZE LESZ Alabán Ferenc írása Gál Sándor: Fekete ménes c. könyvéről Hajdú András: A LŐCSEI FEHÉR ASSZONY NYOMÁBAN Lacza Tihamér: J. G. MENDEL Címlapunkon M. Halóin, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, teľ: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A riporternek tulajdonképpen nem is kell bővebben bemutatnia Merva Lórántot, hiszen olvasóink körében — elsősorban a Csallóközben — valóban sokan ismerik őt. A gépészmérnöki diplomát a bratislavaí Szlovák Műszaki Főiskolán végzett tanulmányainak befejeztével kapta, első munkahelye pedig a komáromi (Komárno) hajógyár volt. Később a szülőfalujához közelebb eső Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), az Agrofrigorban dolgozott, majd 1974-ben, akkoriban a harmincas éveinek legelején járó fiatalembert a szakszervezetek dunaszerdahelyi járási tanácsán bízták meg önálló munkakörrel, ahol nemcsak számos mezőgazdasági és ipari létesítmény termelési gondjaival, de a szakszervezeti mozgalom hétköznapjainak különböző problémáival is megismerkedett. Öt esztendővel később már a bősi— nagymarosi (Gabčíkovo—Nagymaros) vízléplatban egyre összetettebbé váló gazdasági helyzet ellenére hazánkban a fejlődés üteme kielégítő volt, amiben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi alapszervezeteiben tömörülő tagság aktivitásának nagy érdeme van. Dolgozóinknak ez az igyekezete arra a reményre jogosít bennünket, hogy bizakodással nézzünk a jövőbe is, hiszen a CSKP legutóbbi kongresszusa a jelen tervidőszakra is az objektív valóságnak megfelelő, elérhető célokat tűzött ki társadalmunk elé. Flajtunk, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban tömörülő dolgozók millióin múlik: mikorra és mennyit sikerül megvalósítani kitűzött elképzeléseinkből. — A tizedik szakszervezeti kongresszus határozatait a napisajtó azon frissiben, részletesen közölte. Lehetséges, hogy egyes üzemi bizottságok tisztségviselőinek vagy a tagság tömegbázisának sora-JOBBAN EREDMÉNYESE csőrendszer építésének menet közben adódó kisebb-nagyobb gondjai az ő vállát is terhelik, mert 1979-ben e hatalmas beruházás szakszervezeti tanácsának elnökévé választják. Ez idén tavasszal pedig ennél is sokkal felelősségteljesebb beosztásba kerül: titkárnak választják a Szlovák Szakszervezeti Tanács legfelsőbb irányító szervében. Érthető hát. hogy beszélgetésünk során a szakszervezeti munka időszerű gondjairól és a dolgozók szabadidejének célszerű eltöltésével szorosan összefüggő közművelődésről beszélgettünk. — Hazánkban március végén üléseztek az ágazati szakszervezetek országos konferenciái, április derekán viszont a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tizedik kongresszusára figyelt oda a csehszlovák közvélemény. A múló hetek távlatából vajon miként értékelhetők ezek a tanácskozások, miben határozható meg a szakszervezetek legutóbbi kongresszusán elhangzottak lényege? — A szakszervezeti mozgalomnak hazánkban jelenleg már több mint hétmillió tagja van, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a küldöttek áprilisi, prágai országos tanácskozásán mind a főbeszámoló, mind a vita egyaránt leszögezte: a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom általános célkitűzéseinek és mindennapi tevékenységének alapját a CSKP XVI. kongresszusán született határozatok jelentik. Nyilvánvaló, hogy csak a kommunista párt által megszabott feladatok következetes lebontásával, gyakorlati megvalósításával érhető el, hogy a dolgozók széles tömegeit tömörítő szakszervezeti mozgalom a nyolcvanas években is tevékenyen részt vállaljon a szocialista társadalom építésének sokrétű teendőiből. Tizedik kongresszusunkon megállapítást nyert, hogy a világviszonyiban olyanok is akadtak, akik egyszeri, futólagos olvasás alapján ítélkezve kijelentették: lényegében csak a korábbi tanácskozások határozatainak korszerűsítéséről van szó ... — Tényleg lehetséges, hogy itt-ott előfordult az efféle felületes ítéletalkotás, ám aki figyelmesen elolvasta a szlovákiai, illetve az országos szakszervezeti kongresszusok dokumentumait, annak észre kellett vennie, hogy a valóságban rengeteg munka vár ránk a következő hónapokban és években. És hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak a nagy üzemekben, hanem az ország valamennyi munkahelyén! Ehhez, a szakszervezeti mozgalom szempontjából, az a legszükségesebb, hogy az üzemi bizottságok mindenütt a különböző munkaversenyek és az újítómozgalom szervezésének élére álljanak; hogy elmélyítsék s konkrét tartalommal töltsék meg együttműködésüket a társadalmi és tömegszervezetekkel; de nem kevésbé lényeges az is, hogy hatékonyabbá váljon a munkásmozgalom forradalmi hagyományain alapuló tömegpolitikai és szervezői munka. Ugyancsak ezek a dokumentumok mondják ki azt is, hogy az irányítás és a termelés valamennyi szintjén jelentősen fokozni kell a tervfegyelmet, eredményesebb munkára ösztönözni a tudományos és műszaki értelmiséget, amelyre fontos szerep hárul a nemzetgazdaság ütemének fejlesztésében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tudományos dolgozóknak, mérnököknek, műszaki középkádereknek az eddig tapasztaltaknál lényegesen nagyobb mértékben, s főképpen rugalmasabban kell bekapcsolódniuk a szocialista munkaversenybe, a termelés gyakorlati irányításába, vagy akár a folyamatos termékszerkezet-javítás kérdéseinek gyors és gazdaságilag fontos megoldásába. Mind Beszélgetés Merva Lóránt mérnökkel, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkárával a szlovákiai, mind az országos szakszervezeti kongresszus vitája, illetve az ott elfogadott határozatok egyöntetűen rámutatnak, hogy a gazdaságosság és a hatékonyság növelése szinte korparancs napjainkban. Ez az egyetlen járható útja annak, hogy megőrizzük és a körülményekhez mérten növelni tudjuk az ország eddig elért életszínvonalát. Ennek biztosítása pedig már a szakszervezeti mozgalom alapvető célkitűzéseinek egyike, hiszen a szociális biztonság megteremtése fontos velejárója a dolgozók érdekvédelmének. 2
