A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-28 / 35. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: NAPCSALOGATÓ 2. Katarína Galovská: HABÁN KERÁMIA Gál Sándor: MŰVELŐDÉSÜNK ÚTTÖRŐI Szabó G. László: TORONYŐR A SMINKSZOBÁBAN Fister Magda: AZ U VITAMIN NYOMÁBAN Zolczer János: KIS NAGYHERCEGSÉG Címlapunkon T. Benda, a 24. oldalon Könözsi István felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: . 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Rétemé. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Miben mondhatunk újat? Talán semmiben. A Szlovák Nemzeti Felkelésről már rengetegen és rengeteget írtak. A dicső harcok eseményeit a részletekig feltárták, megörökítették. E rövid írásnak azonban nem is az a célja, hogy újat, valami ismeretlent mondjon. Abból az alkalomból, hogy augusztus 29-én emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 38. évfordulójáról, csupán hivatkozni szeretnénk, szeretnénk megidézni néhány, a gömöri hegyekben lejátszódott eseményt. Az egykori harcosok nagy túlerővel szálltak szembe. Az 1944. augusztus 29-én kitört Szlovák Nemzeti Felkeléssel azonban a szlovák nép a nácizmus ellen elszántan küzdő nemzetekhez csatlakozott és példát mutatott a világnak. A dolgozók széles tömegeire épülő harcot elsősorban a kommunisták szervezték és irányították. Szlovákia Kommunista Pártja ötödik illegális központi vezetőségének a kezdeményezésére jött létre a szlovákiai ellenállás csúcsszerve: a Szlovák Nemzeti Tanács. A kommunisták irányították a felkelést előkészítő és lefolytató forradalmi erőket, elsősorban az ő tevékenységük határozta meg a felkelés nemzeti-demokratikus jellegét, és tette lehetővé, hogy a felkelés területén mélyreható szociális és politikai változások történtek. Elmondható az is, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés több vonatkozásban előkészítette azt a küzdelmet, amely 1948 februárjában Csehszlovákiában eldöndötte a hatalom jellegét, és végérvényesen a kommunista párt vezette dolgozó nép kezébe adta az ország sorsának irányítását. A belső és külső erők ösztönözte felkelés a fasiszta járom lerázásáért, a felszabadulásért indult, azonban a csehszlovák állam új belkülpolitikai alapokon történő megújítását is céljának tekintette. A küzdelmet mindvégig áthatotta a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együvé tartozás érzése. A Szlovák Nemzeti Felkelés amellett, hogy elindította a nemzeti-demokratikus forradalmat, nagyon szép példáját mutatta a szabadságvágynak és a proletár internacionalista összefogásnak. Csataterein sok ezer szlovák katona és partizán oldalán huszonhét nemzet katonái küzdöttek, köztük szép számmal, összesen mintegy két-háromezren, magyarok. A felkelésnek a legnagyobb segítséget a Szovjetunió és a szovjet hadsereg nyújtotta. Fláromezer fegyverese közvetlenül részt vett a harcokban, ezenkívül a felkelést légi úton szállított nagy mennyiségű fegyverrel és a duklai hadművelet megindításával támogatta. A legendás hírű Három Tölgy (Tri Duby) nevű repülőtérre gyakran érkeztek ember- és fegyverutánpótlással repülőgépek. Nagy erőt képviselt a második csehszlovák ejtőernyős brigádnak és egy szovjet légiezrednek Szlovákia területére történt áthelyezése is. Szlovákiában a felkelés kitörésekor már erős partizánegységek működtek. A felkelést támogató harci csoportokat a hazai illegális ellenállási mozgalommal együttműködve az ejtőernyőn érkezett, és a Szovjetunióban a náci megszállás ellen folytatott partizánmozgalomban már jelentős tapasztalatokat szerzett szovjet parancsnokok szervezték. A különböző nemzetek harcosaiból álló csoportok létszáma állandóan nőtt: a felkelés idejére elérte a tizenöt-húszezret. Az a magyar partizánegység, amely a gömöri hegyekben harcolt, és amely elszántan támogatta a szlovákoknak a fasizmus ellen, a felszabadulásért folytatott küzdelmét, Kijevben Sztrokács altábornagynak, a partizánmozgalom ukrán törzse parancsnokának az 1944. szeptember 12-én kelt parancsa alapján alakult meg. Az ukrajnai partizánosztagokban tevékenykedett magyar nemzetiségű harcosok közül tiz, név szerint: Grubics Zoltán, Fábry József, Dajkó Ferenc, Lövei Dániel, Koppány Sándor, Ráti János, Czizmadia István, Gyenes József, Horváth István és Pataki Pál tizenhét szovjet állampolgárságú harcossal — összesen tehát huszonhét fegyveres partizán — Kijevből 1944. szeptember 19-én 18 órakor indult el. hogy ledobják őket az ellenség hátába, csehszlovák területen. A sikeres földetérés és az erő egyesítése után a partizánok hozzáláttak feladatuk teljesítéséhez. A magyar osztag, amelyet gyakorlatilag Fábry József vezetett, Rozsnyó (Rožňava) 2
