A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-21 / 34. szám
Tudomány-technika A legfőbb fikusz Kedvelt szobanövényeink közeli rokona a füge, de alig tudunk valamit róla. Pedig ez a furcsa gyümölcs jó néhány trópusi országban az egyik legfontosabb táplálék, sőt sok helyütt szenteknek kijáró tisztelet is övezi. A fikuszfélék nemzetségében mintegy tízezer faj ismeretes. Előfordulnak közöttük a mindenki által ismert szobai fikuszokhoz (Ficus elastica) hasonló széles, nagy, durva levelű cseijefélék, de a liánok is ide tartoznak. Sok fikuszfaj képes arra. hogy vízszükségletét kizárólag a trópusi erdő nedves levegőjéből fedezze. Néhány méterrel a föld felett terpeszkednek el minden irányba kinyúló, kissé görbe ágaik: a földbe kötélvastagságú gyökerekkel kapaszkodnak. Idővel az ágakból eredő hajtások elérik a földet, kiterebélyesednek, s a koronát tartó hatalmas törzszsé alakulnak. Akad egy indiai fikuszfaj, amelyet szentként tisztelnek; sokszor a templomok mellé telepítik őket. Óriási koronájuk felülete néha a két-háromszáz négyzetmétert is eléri. A ceyloni szent öreg A legismertebb fikusz a fügefa, egyike a legrégibb kultúrnövényeknek. Nem véletlen, hogy a bibliai időkben midőn Ádám és Éva, az első emberpár a legenda szerint megkóstolta a tudás fájának gyümölcsét, s szégyellni kezdte meztelenségét, éppen a fügefa volt az, amely elsőként biztosított „ruházatot" számukra, ha szerényét is. Az sem lehet véletlen, hogy Róma mondabeli alapítóit, Romulust és Remust éppen egy terebélyes fügefánál vetette partra a folyó, és annak árnyékában szoptatta őket a nőstény farkas. A füge megtalálható Délnyugat-Európában és Kisázsiában is. Törökországban ez az egyik legkedveltebb, régóta termesztett gyümölcsféleség, és megterem a közép-ázsiai szovjetköztársaságokban, a Kaukázusban és a Krímben is. A hagyomány szerint a XIII. században genovai kereskedők hozták be Valaha minden reményünk a macska volt: falusi házaknál ma is az. Ettől azonban még nem lett kevesebb az egér vagy a patkány. Nem segítettek igazán a furfangosabb egér és patkányfogók sem, pedig még elektronikus szerkentyűk is megjelentek. Mindhiába. s Harminc éve jelent meg az új fegyver, a méreg. Ideig-óráig valóban csökkent a rágcsálók száma, ám csakhamar megtanulták fölismerni a veszélyt: már messziről megérezték a halált hozó készítmények szagát, s ismét túljártak az eszünkön. Minden vegyszer amúgy is kétélű fegyver. A méreg pusztítja a rágcsálók természetes ellenségeit, a ragadozó állatokat és a madarakat is. Ráadásul a vegyszerezett területen sajátos vákuum keletkezik, amely a nem vegyszerezett területről szinte „átszívja" a szomszédban sűrűn élő rágcsálókat. így aztán a vegyi háború eredménye a visszájára fordul: még több kártevő lesz ugyanott, mint korábban. Varázsszerek Ha már kénytelen-kelletlen, de együtt kell élnünk az egerekkel, nincs más hátra, legalább károkozásukat kell minimálisra csökkenteni. Van erre több módszer is, például a riasztóanyaggal való védekezés. Némelyik készítményt abban a helyiségben kell szétpermetezni, ahol élelmiszert is tárolnak, más vegyszerekkel a fák kérgét kell bekenni. Ezek azonban erősen károsíthatják környezetünket is. Az utóbbi időben éppen ezért a szakemberek olyan természetes, biológiailag aktív anyagok előállításán dolgoznak, amelyek ebből a szempontból nem rejtenek semmiféle veszélyt. Hajdan az egereket és patkányokat különezekre a vidékekre. A fügefa igénytelen növény. Jól viseli a magas nyári hőmérsékletet, s még a mínusz 18 C-fokos fagyot sem sínyli meg. Megél a sziklán és a köves talajon is, s rendkívül kedveli a tengerre néző lankákat, ahol mindig sós vízpermet szitál. Rendszeresen és bőségesen ontja gyümölcsét. Némelyikről akár száz kilogramm termés is szüretelhető egy-egy alkalommal. Évente kétszer érik a füge: először július elején, majd augusztus közepétől novemberig. A fügefák több száz évig is elélnek: Srí Lanka (Ceylon) egyik kis városában, Anuradhapurában áll egy óriási fügefa. Abból a hajtásból terebélyesedett ki, amelyet sok évszázaddal ezelőtt egy szent fügefáról vágtak le Észak-lndiában, s hoztak Ceylonba. A gigantikus növény korát is ismerjük: a fa jelenleg 2230 éves. Ez a világ egyik legidősebb élő fája. A fügefa terebélyes koronájának árnyékában nyáron szívesen megpihennek az eltikkadt utazók. Télen — miután lehullatja leveleit — fiatal, vastag, zöld, tekervényes hajtásairól ismerhető fel, amelyek végén legörbült, éles rügy található. Ha eltörjük ezt a hajtást, tejszerű nedv folyik ki belőle. Ez a fikuszok családjának legjellegzetesebb tulajdonsága. A fügefa tejnedvének kaucsuktarböző vadnövények segítségével riasztották el. E vadnövényeket „ratifuguszoknak" nevezik (rattus latinul patkány, a fugere a futni szót jelenti). Legismertebb közülük az ebnyelvű fű. Az egerek és patkányok inkább elpusztulnak egy lyukban, mintsem hogy átbújjanak bejáratán, ha ennek a növénynek levelei vagy gyökerei borítják a nyílást. Irtóznak a friss, lágy szárú bodzaágaktól, a maszlagtól, a beléndektől és a fekete zászpától is. Ezeket a növényeket azonban minden hatékonyságuk ellenére aligha lehet széles körben bevetni a rágcsálók ellen. Ki és hogyan gondoskodna a gyűjtésről, elosztásról és tárolásról? Más megoldást kellett hát keresni. Az élővizek elszennyeződésének egyik súlyos következménye az algásodás. A pusztuló algák sok százezer tonna szerves hulladékot jelentenek, ami rontja a természetes vizek ízét és szagát. A víztárolók e betegségén úgy segítenek, hogy rendszeresen kiszűrik ezt a felesleges szerves masszát. Ez persze nem olcsó mulatság, de valaki fölvetett egy ötletet: nem lehet-e ezt a bűzös biomasszát rágcsálók ellen is felhasználni. A Szovjetunióban vizsgálatok kezdődtek, és az egyik mezőgazdasági mikrobiológiai tudotalma elérheti a 12 százalékot, egyes Indiából és Burmából származó fikuszféleségek tejnedvében pedig több mint 30 százalék a kaucsuk aránya. Darázslakoma Persze a fügét nem kaucsuktartalma. és nem is más, a növényben található vegyi anyagok miatt termesztik ősidők óta, hanem a gyümölcséért. Akárcsak a többi fikusz virágai, a fügefáéi is üregesek, húsosak, szűk nyílás van rajtuk. A virágok belsejében helyezkednek el a porzók és a bibék; a porzók a felső részén, a bibék pedig az oldalfalakon. A virágnak azonban két típusa van, s ezek külön-külön fákon fejlődnek ki. Az egyik fa virágaiban normális nagyságú porzók és gyenge, rövid bibeszálak találhatók. A másik fa virágainak porzói ezzel szemben csökevényesek, sorvadtak, száraz pikkelyekre emlékeztetnek. A bibék ugyanakkor erősek és hosszúak. A beporzást végző gubacsdarazsak nőstényei az első típusú virág felső részén levő nyíláson át behatolva gyakran ide rakják le tojásaikat. Mivel tojásrakó szervük rövid, a szaporodás céljára e rövid bibéjű virágokat szemelik ki, mint valamiféle természetes inkubátort. A kikelt lárvák rávetik mányos kutatóintézet, valamint az ukrán hidrobiológiái intézet munkatársai megállapították, hogy az algák valóban tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek az ember számára veszélytelenek, de a rágcsálók undorodnak tőlük. Kenjük be a barackfát Az első kísérletek még nem sok jóval biztattak. Az egereknek semmi bajuk nem lett a biomassza nedves változatától. Rövid koplalás után kivétel nélkül mindegyik kísérleti állat különösebb vonakodás nélkül megette. De amikor aztán szárítva tették eléjük az algahulladékot, sőt meg is őrölték előbb, az állatok láthatólag nemtetszéssel fogadták a dolgot. Ezután csak minden tizedik merte megkóstolni az algaporral összekevert eledelt. A kísérletek következő szakaszában nem por alakban, hanem szeszkivonattal keverték az algákat az állatok ételébe. A kísérleti egerek inkább az éhhalált választották, de a világért sem nyúltak hozzá a zöldes színű, erősen bűzlő kocsonyához. Úgy tűnt tehát, a kutatók megtalálták a kulcsot a feladat megoldásához. De hogyan lehet alkalmazni ezt a készítményt? Zárt helyiségben tűzrendészetileg tilos élelmiszeres göngyölegeket szeszkivonattal kezelni. A Ötletek egér ellen Angliában évente 15 millió font értékű élelmiszert falnak fel az egerek, Amerikában 300 millió dollárnyit; Indiában 750 millió rúpiára rúg az összeg. Pusztítják az erdőket is; Dániában, Svédországban és Norvégiában évente 10 millió dollár a számla. Japánban 75 000 hektáron érte kár az állományt. De már a villany- és telefonvezetékek sincsenek biztonságban. Végső soron semmi sem, ami rágóssal elpusztítható ... magukat a magkezdeményre, és felfalják a saját bölcsőjüket (innen kapták ezek a darazsak a „csírafaló" elnevezést). Mivel a magvak a darazsak táplálékául szolgálnak, ezek a fák nem is adnak gyümölcsöt. A kitűnő „koszton" a lárvák hamarosan felnőnek, és a kijárat felé igyekeznek. Itt várják őket a porzószálak, amelyeken a darazsak kénytelenek keresztülvergődni. Mire kijutnak a szabadba, már jó sok virágpor rakódik rájuk, amit aztán tovább visznek azokra a nagybibéjű virágokra, amelyekből végül is kifejlődik az édes gyümölcs. Nem fogyókúrás eledel Az érett fügefürtök a fajtától függően különböző színűek tehetnek, de többnyire sárgászöldek. Az éretlen gyümölcsöt fogyasztani nem ajánlatos, mivel — mint a fikuszok általában — maró nedvet tartalmaz. Amint azonban a fürtökön megjelennek a repedések, amelyeken keresztül láthatóvá válik a gyümölcs édes, nedvdús húsa, a füge érettnek tekinthető. Az érett füge sok karotint, C-, Br, B2- vitamint, kalciumot és foszfort tartalmaz. Ebben a gyümölcsben több vas van, mint például az almában, s így fogyasztása igen előnyös azoknak, akik vérszegények. De a népi gyógyászat lázcsillapító és izzasztó szerként is számon tartja a fügét. A zöld fügelevelek leve és ilió olajai megakadályozzák a gombák és betegséghordozó baktériumok fejlődését. Mind a friss, mind a szárított füge igen sok cukrot tartalmaz: a frissé elérheti a 23, a szárítódé pedig a 77 százalékot is. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fügének magas a kalóriatartalma: sőt még zsír is található benne, amelynek aránya az 1 százalékot is meghaladja. faanyagok is könnyen lángra kaphatnak. Később az is kiderült, hogy ez az etilalkoholos készítmény legfeljebb egy hónapig őrzi riasztó hatását. Ekkor a szesz helyett a szakemberek egy másik oldószert választottak, így megszületett a készítmény végleges formája. EZ már nem folyadék, hanem enyhén fenyöillatú paszta. Az algapaszta hatásos szer a házi egér, a mezei pocok, az erdei csíkosegér, a szürke patkány és a mezei nyúl elriasztására. Moldáviában a fiatal almafákat és kajszibarackfákat nyulak veszélyeztetik, éppen ezért ezt az újonnan előállított készítményt itt próbálták ki először a szakemberek. Hatszáz almafa és ugyanannyi barackfa törzsét kenték be algapasztával. Ettől kezdve egy rágcsáló sem közelített a gyümölcsfákhoz. Az ellenőrzésre kiválasztott hatszáz kezeletlen almafából viszont négyszáznyolcvanban tettek kárt a nyulak, a barackfákról nem is beszélve. Ukrajnában most olyan üzem épül, amely az egész Szovjetuniót ellátja ezzel az új riasztóanyaggal. Hígítva raktári ládák bekenésére is alkalmazhatják majd. Felmerülhet persze a kérdés: mit ér az egész, ha ez az anyag csak máshová űzi. de nem pusztítja el a kártékony állatokat? Van azonban egy olyan biológiai tényező, amelyről eddig még nem esett szó. Általános tapasztalat, hogy ahol csökken az élelemforrás, ott lelassul a rágcsálók szaporodása is. Szintén a riasztószer mellett szól, hogy szelektív — válogató — hatású. Az algapaszta nem riasztja el és nem is mérgezi meg a rágcsálók természetes ellenségeit. Ez döntő érv általános bevezetésének hasznossága mellett. 18
