A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-21 / 34. szám

Tudomány-technika A legfőbb fikusz Kedvelt szobanövényeink közeli rokona a füge, de alig tudunk valamit róla. Pedig ez a furcsa gyümölcs jó néhány trópusi országban az egyik legfontosabb táplálék, sőt sok helyütt szenteknek kijáró tisztelet is övezi. A fikuszfélék nemzetségében mintegy tíz­ezer faj ismeretes. Előfordulnak közöttük a mindenki által ismert szobai fikuszokhoz (Fi­cus elastica) hasonló széles, nagy, durva levelű cseijefélék, de a liánok is ide tartoz­nak. Sok fikuszfaj képes arra. hogy vízszükség­letét kizárólag a trópusi erdő nedves levegő­jéből fedezze. Néhány méterrel a föld felett terpeszkednek el minden irányba kinyúló, kissé görbe ágaik: a földbe kötélvastagságú gyökerekkel kapaszkodnak. Idővel az ágak­ból eredő hajtások elérik a földet, kiterebé­lyesednek, s a koronát tartó hatalmas törzs­­zsé alakulnak. Akad egy indiai fikuszfaj, amelyet szentként tisztelnek; sokszor a templomok mellé telepítik őket. Óriási koro­nájuk felülete néha a két-háromszáz négy­zetmétert is eléri. A ceyloni szent öreg A legismertebb fikusz a fügefa, egyike a legrégibb kultúrnövényeknek. Nem véletlen, hogy a bibliai időkben midőn Ádám és Éva, az első emberpár a legenda szerint megkós­tolta a tudás fájának gyümölcsét, s szégyell­ni kezdte meztelenségét, éppen a fügefa volt az, amely elsőként biztosított „ruházatot" számukra, ha szerényét is. Az sem lehet véletlen, hogy Róma mondabeli alapítóit, Romulust és Remust éppen egy terebélyes fügefánál vetette partra a folyó, és annak árnyékában szoptatta őket a nőstény farkas. A füge megtalálható Délnyugat-Európá­­ban és Kisázsiában is. Törökországban ez az egyik legkedveltebb, régóta termesztett gyü­mölcsféleség, és megterem a közép-ázsiai szovjetköztársaságokban, a Kaukázusban és a Krímben is. A hagyomány szerint a XIII. században genovai kereskedők hozták be Valaha minden reményünk a macska volt: falusi házaknál ma is az. Ettől azonban még nem lett kevesebb az egér vagy a patkány. Nem segítettek igazán a furfangosabb egér és patkányfogók sem, pedig még elekt­ronikus szerkentyűk is megjelentek. Mindhi­ába. s Harminc éve jelent meg az új fegyver, a méreg. Ideig-óráig valóban csökkent a rág­csálók száma, ám csakhamar megtanulták fölismerni a veszélyt: már messziről meg­érezték a halált hozó készítmények szagát, s ismét túljártak az eszünkön. Minden vegyszer amúgy is kétélű fegyver. A méreg pusztítja a rágcsálók természetes ellenségeit, a ragadozó állatokat és a mada­rakat is. Ráadásul a vegyszerezett területen sajátos vákuum keletkezik, amely a nem vegyszerezett területről szinte „átszívja" a szomszédban sűrűn élő rágcsálókat. így az­tán a vegyi háború eredménye a visszájára fordul: még több kártevő lesz ugyanott, mint korábban. Varázsszerek Ha már kénytelen-kelletlen, de együtt kell élnünk az egerekkel, nincs más hátra, leg­alább károkozásukat kell minimálisra csök­kenteni. Van erre több módszer is, például a riasztóanyaggal való védekezés. Némelyik készítményt abban a helyiségben kell szétpermetezni, ahol élelmiszert is tárol­nak, más vegyszerekkel a fák kérgét kell bekenni. Ezek azonban erősen károsíthatják környezetünket is. Az utóbbi időben éppen ezért a szakemberek olyan természetes, bi­ológiailag aktív anyagok előállításán dolgoz­nak, amelyek ebből a szempontból nem rejtenek semmiféle veszélyt. Hajdan az egereket és patkányokat külön­ezekre a vidékekre. A fügefa igénytelen nö­vény. Jól viseli a magas nyári hőmérsékletet, s még a mínusz 18 C-fokos fagyot sem sínyli meg. Megél a sziklán és a köves talajon is, s rendkívül kedveli a tengerre néző lankákat, ahol mindig sós vízpermet szitál. Rendszere­sen és bőségesen ontja gyümölcsét. Néme­lyikről akár száz kilogramm termés is szüre­telhető egy-egy alkalommal. Évente kétszer érik a füge: először július elején, majd au­gusztus közepétől novemberig. A fügefák több száz évig is elélnek: Srí Lanka (Ceylon) egyik kis városában, Anuradhapurában áll egy óriási fügefa. Abból a hajtásból terebé­lyesedett ki, amelyet sok évszázaddal ezelőtt egy szent fügefáról vágtak le Észak-lndiában, s hoztak Ceylonba. A gigantikus növény korát is ismerjük: a fa jelenleg 2230 éves. Ez a világ egyik legidősebb élő fája. A fügefa terebélyes koronájának árnyéká­ban nyáron szívesen megpihennek az eltik­kadt utazók. Télen — miután lehullatja leve­leit — fiatal, vastag, zöld, tekervényes hajtá­sairól ismerhető fel, amelyek végén legör­bült, éles rügy található. Ha eltörjük ezt a hajtást, tejszerű nedv folyik ki belőle. Ez a fikuszok családjának legjellegzetesebb tulaj­donsága. A fügefa tejnedvének kaucsuktar­böző vadnövények segítségével riasztották el. E vadnövényeket „ratifuguszoknak" neve­zik (rattus latinul patkány, a fugere a futni szót jelenti). Legismertebb közülük az ebnyelvű fű. Az egerek és patkányok inkább elpusztulnak egy lyukban, mintsem hogy átbújjanak bejá­ratán, ha ennek a növénynek levelei vagy gyökerei borítják a nyílást. Irtóznak a friss, lágy szárú bodzaágaktól, a maszlagtól, a beléndektől és a fekete zász­­pától is. Ezeket a növényeket azonban min­den hatékonyságuk ellenére aligha lehet szé­les körben bevetni a rágcsálók ellen. Ki és hogyan gondoskodna a gyűjtésről, elosztás­ról és tárolásról? Más megoldást kellett hát keresni. Az élővizek elszennyeződésének egyik sú­lyos következménye az algásodás. A pusztu­ló algák sok százezer tonna szerves hulladé­kot jelentenek, ami rontja a természetes vizek ízét és szagát. A víztárolók e betegsé­gén úgy segítenek, hogy rendszeresen kiszű­rik ezt a felesleges szerves masszát. Ez persze nem olcsó mulatság, de valaki fölve­tett egy ötletet: nem lehet-e ezt a bűzös biomasszát rágcsálók ellen is felhasználni. A Szovjetunióban vizsgálatok kezdődtek, és az egyik mezőgazdasági mikrobiológiai tudo­talma elérheti a 12 százalékot, egyes Indi­ából és Burmából származó fikuszféleségek tejnedvében pedig több mint 30 százalék a kaucsuk aránya. Darázslakoma Persze a fügét nem kaucsuktartalma. és nem is más, a növényben található vegyi anyagok miatt termesztik ősidők óta, hanem a gyümölcséért. Akárcsak a többi fikusz virágai, a fügefáéi is üregesek, húsosak, szűk nyílás van rajtuk. A virágok belsejében helyezkednek el a por­zók és a bibék; a porzók a felső részén, a bibék pedig az oldalfalakon. A virágnak azonban két típusa van, s ezek külön-külön fákon fejlődnek ki. Az egyik fa virágaiban normális nagyságú porzók és gyenge, rövid bibeszálak találhatók. A másik fa virágainak porzói ezzel szemben csökevé­­nyesek, sorvadtak, száraz pikkelyekre emlé­keztetnek. A bibék ugyanakkor erősek és hosszúak. A beporzást végző gubacsdara­­zsak nőstényei az első típusú virág felső részén levő nyíláson át behatolva gyakran ide rakják le tojásaikat. Mivel tojásrakó szer­vük rövid, a szaporodás céljára e rövid bibéjű virágokat szemelik ki, mint valamiféle termé­szetes inkubátort. A kikelt lárvák rávetik mányos kutatóintézet, valamint az ukrán hidrobiológiái intézet munkatársai megálla­pították, hogy az algák valóban tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek az ember számára veszélytelenek, de a rágcsálók undorodnak tőlük. Kenjük be a barackfát Az első kísérletek még nem sok jóval biztattak. Az egereknek semmi bajuk nem lett a biomassza nedves változatától. Rövid koplalás után kivétel nélkül mindegyik kísér­leti állat különösebb vonakodás nélkül meg­ette. De amikor aztán szárítva tették eléjük az algahulladékot, sőt meg is őrölték előbb, az állatok láthatólag nemtetszéssel fogadták a dolgot. Ezután csak minden tizedik merte megkóstolni az algaporral összekevert ele­delt. A kísérletek következő szakaszában nem por alakban, hanem szeszkivonattal keverték az algákat az állatok ételébe. A kísérleti egerek inkább az éhhalált választották, de a világért sem nyúltak hozzá a zöldes színű, erősen bűzlő kocsonyához. Úgy tűnt tehát, a kutatók megtalálták a kulcsot a feladat megoldásához. De hogyan lehet alkalmazni ezt a készítményt? Zárt helyiségben tűzrendészetileg tilos élelmisze­res göngyölegeket szeszkivonattal kezelni. A Ötletek egér ellen Angliában évente 15 millió font értékű élelmiszert falnak fel az egerek, Amerikában 300 millió dollárnyit; Indiában 750 millió rúpiára rúg az összeg. Pusztítják az erdőket is; Dániában, Svédországban és Norvégiában évente 10 millió dollár a számla. Japánban 75 000 hektáron érte kár az állományt. De már a villany- és telefonvezetékek sincsenek biztonságban. Végső soron semmi sem, ami rágóssal elpusztítható ... magukat a magkezdeményre, és felfalják a saját bölcsőjüket (innen kapták ezek a dara­zsak a „csírafaló" elnevezést). Mivel a mag­vak a darazsak táplálékául szolgálnak, ezek a fák nem is adnak gyümölcsöt. A kitűnő „koszton" a lárvák hamarosan felnőnek, és a kijárat felé igyekeznek. Itt várják őket a porzószálak, amelyeken a dara­zsak kénytelenek keresztülvergődni. Mire ki­jutnak a szabadba, már jó sok virágpor rakódik rájuk, amit aztán tovább visznek azokra a nagybibéjű virágokra, amelyekből végül is kifejlődik az édes gyümölcs. Nem fogyókúrás eledel Az érett fügefürtök a fajtától függően kü­lönböző színűek tehetnek, de többnyire sár­gászöldek. Az éretlen gyümölcsöt fogyasztani nem ajánlatos, mivel — mint a fikuszok általában — maró nedvet tartalmaz. Amint azonban a fürtökön megjelennek a repedé­sek, amelyeken keresztül láthatóvá válik a gyümölcs édes, nedvdús húsa, a füge érett­nek tekinthető. Az érett füge sok karotint, C-, Br, B2- vitamint, kalciumot és foszfort tartalmaz. Ebben a gyümölcsben több vas van, mint például az almában, s így fogyasztása igen előnyös azoknak, akik vérszegények. De a népi gyógyászat lázcsillapító és izzasztó szerként is számon tartja a fügét. A zöld fügelevelek leve és ilió olajai megakadályoz­zák a gombák és betegséghordozó baktéri­umok fejlődését. Mind a friss, mind a szárí­tott füge igen sok cukrot tartalmaz: a frissé elérheti a 23, a szárítódé pedig a 77 száza­lékot is. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fügének magas a kalóriatartalma: sőt még zsír is található benne, amelynek aránya az 1 százalékot is meghaladja. faanyagok is könnyen lángra kaphatnak. Ké­sőbb az is kiderült, hogy ez az etilalkoholos készítmény legfeljebb egy hónapig őrzi riasz­tó hatását. Ekkor a szesz helyett a szakemberek egy másik oldószert választottak, így megszüle­tett a készítmény végleges formája. EZ már nem folyadék, hanem enyhén fenyöillatú paszta. Az algapaszta hatásos szer a házi egér, a mezei pocok, az erdei csíkosegér, a szürke patkány és a mezei nyúl elriasztására. Moldáviában a fiatal almafákat és kajsziba­rackfákat nyulak veszélyeztetik, éppen ezért ezt az újonnan előállított készítményt itt próbálták ki először a szakemberek. Hatszáz almafa és ugyanannyi barackfa törzsét ken­ték be algapasztával. Ettől kezdve egy rág­csáló sem közelített a gyümölcsfákhoz. Az ellenőrzésre kiválasztott hatszáz kezeletlen almafából viszont négyszáznyolcvanban tet­tek kárt a nyulak, a barackfákról nem is beszélve. Ukrajnában most olyan üzem épül, amely az egész Szovjetuniót ellátja ezzel az új riasztóanyaggal. Hígítva raktári ládák beke­­nésére is alkalmazhatják majd. Felmerülhet persze a kérdés: mit ér az egész, ha ez az anyag csak máshová űzi. de nem pusztítja el a kártékony állatokat? Van azonban egy olyan biológiai tényező, amely­ről eddig még nem esett szó. Általános tapasztalat, hogy ahol csökken az élelemfor­rás, ott lelassul a rágcsálók szaporodása is. Szintén a riasztószer mellett szól, hogy sze­lektív — válogató — hatású. Az algapaszta nem riasztja el és nem is mérgezi meg a rágcsálók természetes ellenségeit. Ez döntő érv általános bevezetésének hasznossága mellett. 18

Next

/
Thumbnails
Contents