A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 5. szám
á Csemadok életéből A citeraegyüttes A naszvadi fonó TUDNAK ÉS AKARNAK DOLGOZNI A vegyes éneklőcsoport Ko/ozsnémán, az 1977. évi járási dal- és táncünnepélyen (Archívumi felvételek) A CSEMADOK naszvadi (Nesvady) helyi szervezete mindent megtesz, hogy körülményeihez mérten teljesítse a szövetség XII. országos közgyűlésének határozatait. 1978-ban megünnepeltük a Februári Győzelem 30. évfordulóját. Az évforduló alkalmából folklórcsoportunk a Naszvadi fonóval fellépett Borský Mikulásban a kerületi seregszemlén. Ugyancsak szereplésével járult hozzá a hnb polgári ügyeket intéző testületének ezüst- és aranylakodalmas ünnepségéhez. 1979-ben szervezetünk megemlékezett a Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. A TJ Slávia kézilabda szakosztály kispályás labdarúgó versenyt rendezett, és helyi szervezetünk a versenyben a negyedik helyen végzett. 1980-ban ismét megemlékeztünk az állami ünnepekről, majd Lenin születésének 110. évfordulójáról. A polgári ügyeket intéző testület felkérésére az ezüst- és aranylakodalmasok részére rendezett ünnepségen felléptünk. Ebben az esztendőben ünnepeltükciteraegyütt esünk megalakulásának 15. évfordulóját is. Helyi szervezetünknek 760 tagja van. A citerások 15 óv alatt összekovácsolódtak, hírnevet szereztek maguknak járási, kerületi és országos versenyen, de a határainkon túl is. A hagyományok ápolása, a régi szokások felelevenítése volt a célja mindig is a citeraegyüttesnek. Naszvadon szerepelt első alkalommal, 1965 szeptemberében, a dal- és táncünnepélyen. Ezután következtek a további fellépések, a közeli és távoli falvakban, 1974-ben és 1978-ban Bratislavában a Tavaszi szél. .. országos döntőjében. A magyarországi Csávolyon is sikeresen szerepelt Vallomás lobogassal \___________________________r az együttes. Idehaza annyiszor léptek föl citerásaink, hogy nem is sorolom. A húsz elismerő oklevél bizonyítja legmeggyőzőbben a citeraegyüttes jó munkáját. Vegyes éneklő csoportunk 1971-ben alakult. A Tavaszi szél... országos versenybe minden egyes alkalommal benevezett. Férfi éneklő csoportunk 1974-ben az országos döntőbe is bejutott. A női éneklő csoport is eljutott a kerületi döntőre. Folklórcsoportunk felelevenítette a Naszvadi lakodalmast és a Fonót. Ez utóbbival többször is fölléptünk a kolozsnémai járási dal- és táncünnepélyen, Ógyallán a nyugdíjasok otthonában és a Borský Mikuláš-i kerületi seregszemlén. A Fonót és a Lakodalmast 1982-ben már tizedik éve tartjuk műsorunkban. Próbát hetente egyszer tartunk, fellépés előtt kétszer. Folklórcsoportunk rendszeresen fellép a helyi rendezvényeken, a polgári ügyeket intéző testület szervezte ünnepélyeken, a nőnapi ünnepségen, az efsz évzáró közgyűlésén, s újabban diáktalálkozókon is. Az éneklő csoportot körülbelül 40 taggal Dobosi József és Méri Kálmán szervezték meg. Méri Kálmán után Polgár Boldizsár vette át a csoport vezetését. Ő volt az, aki újra élesztette éneklő csoportunk hamvadó tüzét, sok boldog órát töltöttünk vele. s vezetésével a kerületi döntőbe is bejutott csoportunk. Külföldön is számos sikeres szereplésünk volt. A Magyar Rádió is programjába iktatta műsorunkat. Polgári Boldizsár kitűnő vezetőnek bizonyult, a csoport szerette őt. Távozása után nem volt könnyű megfelelő embert találni a helyére. Az ímelyi Miskovics Imre bácsi állt a csoport élére. Rövid ideig vezette a csoport munkáját. S -mikor már úgy látszott, hogy az éneklő csoport végképp vezető nélkül marad. Dobosi Gizella és Dibuz Mária észrevették, hogy köztünk is van egy ember, Haris József, aki vezetője lehetne a csoportnak. Haris kultúrtárs a citerazenekar tagja, s lelkesen vállalta ezt a feladatot. Ma is ő áll a csoport élén. Az éneklő csoport fennállásának tíz éve alatt jelentős kulturális és más társadalmi munkát végzett. A helyi szervezet vezetősége évről évre megünnepli a Nőnapot. Virággal kedveskedünk nőtagjainknak. Húsvét hétfőn pedig régi hagyomány szerint — lovaskocsin járva — minden női szereplőnket meglocsoljuk. Tagságunkat kirándulásokkal és előadásokkal tartjuk össze. Minden évben megtekintjük Komáromban a Jókai-napok egy-egy előadását. Honismereti kirándulásokat is rendszeresen rendezünk. Ami gondja a vezetőségnek, hogy a folklórcsoport az állandó cserélődés következtében gyengébb teljesítményt nyújt. A fiatalok a szomszédos városokba költöznek, vagy több műszakban dolgoznak, ez nagyon megnehezíti munkánkat. Gyengélkedik nálunk a színjátszás is, jelenleg nem vagyunk képesek színdarabot betanítani. Szereplők még csak lennének, de rendező nem akad. A tánccsoport munkájával is hasonlóképpen vagyunk. Rendszeres klubtevékenységet sem tudunk folytatni. Persze azért tartott nálunk előadást dr. Turczel Lajos egyetemi tanár, Simonyi Lajos rajztanár, dr. Szénássy Zoltán, és sikeres író-olvasó találkozót tartottunk Gál Sándor és Mács József Írókkal. Sajnos, ennél többre nem futotta erőnkből. Ehhez hozzájárul az is, hogy anyagiak terén nem a legjobban állunk. A hetvenes évek elején több alkalommal is rendeztünk táncmulatságot, 1978-tól azonban, amikor új vezetője lett a művelődési háznak, a szervezetek csak évente egy-két alkalommal rendezhetnek táncmulatságot. Ez anyagilag hatással van a szervezeti életre, más pénzforrásunk ugyanis nincs. 1970-től minden iskolaévvégén 500 korona értékben vásárolt könyvekkel jutalmaztuk az általános iskola arra érdemes tanulóit, minden évzáró taggyűlésünkön 60—70 személyt részesítettünk könyvjutalomban. Sajnos, erre most már nincs keretünk. 1979-ben 15 000 koronát kaptunk formaruhák pótlására. Ezúton is köszönetét mondunk érte Tóth Miklósnak, a hnb akkori elnökének. A formaruhákra most már nem lehet panaszunk. Odaadó és fáradságot nem ismerő emberekre van szükség, akik képesek szervezni és irányítani a kulturális munkát. Tagsági állományunk megfelelő, a vezetőség tagjai is munkaszeretők. Tudnak, és akarnak dolgozni. A tagtoborzást állandó feladatunknak tartjuk. Évente ezer órát dolgozunk társadalmi munkában. A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulóján helyi szervezetünk elismerő oklevelet kapott a járási nemzeti bizottságtól és a hnb-től. DOBOSI JÓZSEF 6
