A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 3. szám
Tndomány-technika SZÁMÍTÓGÉPES kézíráselemzés A tokiói rendőrség kriminalisztikai intézetében számítógépes módszert dolgoztak ki a bűnözök kézírásának azonosítására. A számítógép az írásjegyekben használt vonások arányából következtet. Ez az első eset, hogy számítógépet alkalmaztak a japán és kínai írásjegyek vizsgálatára, elemzésére. TÉVÉNÉZÉS NAPPAL-SZÉLLEL Kedvezőtlen földrajzi körülmények között olykor csak helyi ismétlőadók segítségévet lehetséges a tv-vétel. Minthogy az Hyen helyi adók energiaellátása sokszor nehézségekbe ütközik, az osztrák Siemens mérnökei egyedülálló megoldást dolgoztak ki: szélgenerátorral kombinált napcellatelepeket, amelyek közösen telepet töltenek, és teljesei) autonóm üzemmódot biztosítanak. Az állomás akkor is működhet ha egész héten át nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. A napcellapanelek 24 voltos üzemi feszültséget adnak, a szélgenerátor pedig 40—220 V-os váltófeszültséget Mikroprocesszor vezérli a szélkerék optimális fordulatszámát a ki- és bekapcsolást. A szélkerék már 1 m/mp szélsebesség esetében forogni kezd, a névleges teljesítmény (2 m átmérőjű, három szárnyú szélkerék, 5,9 m/mp szélsebesség esetében) 350 watt. AZ ATOMENERGIA ÉS AZ ENERGIAELLÁTÁS JÖVÖJE/II. A FŰTŐELEMEK PROBLÉMÁI A láncreakció hasadási termékeiként olyan elemek is keletkeznek (pl. xenon), amelyek elnyelik a neutronokat s ezáltal a reaktorban neutronhiányt vagy „neutronmérgezést" okoznak. Tekintettel a „neutronmérgezés" folyamataira az atomreaktorok fűtőelemeinek egyharmadát évente ki kell cserélni. A termikus reaktorokból távozó üzemanyag még átlagos kiégés mellett is eredeti uránmennyiség kb. 95%-át tartalmazza. A jelenleg prototípusként működő gyorsreaktorok fűtőelemeiben üzemeltetés közben 239-es plutonium-izotóp keletkezik. Hasonlóan a 235-ös urán-izotóphoz a plutónium szintén hasadóképes és így a reaktorok üzemanyagaként alkalmazható. A termikus és gyorsreaktorok kiégett üzemanyagából a még hasznosítható és újonnan keletkezett hasadási termékek kivonása bonyolult eljárással, a fűtőelemek újrafeldolgozásával (reprocesszálásával) történik. Ennek folyamán a hasadóképes uránt és plutóniumot elválasztják a láncreakció hasadási termékeitől és egyéb szennyeződésektől, amelyeket radioaktív hulladékként kezelnek. A környezetszennyezés szempontjából a láncreakció hasadási termékei jelentik a legnagyobb veszélyt. Felvetődik tehát a kérdés, hogy nem lenne-e célszerűbb a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásától eltekinteni. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a jelenleg üzemben levő termikus reaktorok üzemanyag-felhasználási hatásfoka mellett a világ nukleáris energetikai potenciálja nem haladja meg a köolajvagyonét. A prognózisok szerint a természetes urántartalék kb. 30 évre elég. Ez alatt az idő alatt a gyorsreaktoroknak el kell foglalniuk a helyüket az üzemanyagciklusban. mert ellenkező esetben újabb problémák várhatók az energiaellátásban. Közben világszerte nagy erővel fejleszteni kell az újrafeldolgozási technológiákat. Ezek ipari szintű alkalmazása előfeltétele a zárt üzemanyagciklus létrehozásának. Ilyen üzemanyagciklusnál a kinyert urán és plutónium az új fűtőelemekbe kerülne és a körből csak a hasadási termékek és egyéb anyagok távoznának, amelyeket aztán véglegesen tárolni kell. Napjainkban az üzemanyagciklus még nyitott, ami azt jelenti, hogy a kibányászott uránból dúsítás után fűtőelemeket állítanak elő, amelyek ha a reaktorban kiégnek, átmeneti tárolókba kerülnek s itt várják újrafeldolgozásukat. Az átmeneti tárolókat általában az üzemelő atomerőmüvek telephelyein építik fel. A hazánkban kiégett fűtőelemek újrafeldolgozásáról az atomsorompó-egyezmény és az atomenergia békés felhasználására vonatkozó szerződés értelmében majd a Szovjetunió gondoskodik. A RADIOAKTÍV HULLADÉK TÁROLÁSA A végleges elhelyezésre váró radioaktív hulladékokat a láncreakció hasadási termékei és azok a radioaktív anyagok képezik, amelyek a reaktor hűtővizében, szerkezeti ele-III. meiben és egyéb tárgyakban keletkeznek különböző hatások következtében. A sugárzó anyagok hatása csak néhány száz év elmúltával csökken elhanyagolhatóan kis mértékűre. Ezért olyan helyeken kell tárolni őket, ahol nem lehetnek káros hatással az emberi szervezetre. Végleges, felügyelet nélküli tárolásukra már léteznek megoldások, üzembevételi döntések azonban még nem születtek a tiltakozó mozgalmak miatt. Jelenleg a végső tárolásra váró anyagokat felügyelet alatt tartják, de gyakran már a végleges elhelyezésre alkalmas formában. A radioaktív hulladékok tárolóinak létrehozására a legalkalmasabbak a Föld mélyén található sóbányák, mélytengerek és sivatagok. Sok esetben azonban fantasztikus regényekbe illő megoldások is szóba kerülnek, mint pl. a radioaktív hulladékok elszállítása Földünk gravitációs teréből. Ez olyan rakétákkal valósulna meg, amelyeket a szállítmányukkal együtt kilőnének a Nap irányába vagy olyan pályára juttatnának, amely nem keresztezi Földünk pályáját. A megoldás hátránya a nagy kockázat, amely esetleges üzemzavar esetében állana fenn az induláskor vagy Földünk gravitációs terében. AZ ATOMERŐMÜVEK ÉS A KÖRNYEZET A szakemberek megállapították, hogy az atomerőmüvek kevésbé szennyezik a környezetet, mint a hagyományos hőerőművek vagy vegyi üzemek. Elmarad a széndioxid, kén-oxidok és nitrogén-oxidok kibocsátása, amely tönkreteszi a természetet, megkárosítja annak eredeti szépségét, elrontja üde tisztaságát. Üzemeltetésük folytán az atomerőművek csak az élővizek és a légkör csekély felmelegítésével, kémiailag semleges és az ember számára veszélytelen gázok kibocsájtásával és a radioaktív hulladékanyagok tárolásával szennyezik a környezetet. A sok vitát az váltja ki, hogy normális üzemzavari állapotuk során nem bocsájtanak-e ki olyan mértékben radioaktív anyagokat, ami már megrontaná az ember életfeltételéit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az erőművek közelében élőket érő sugárterhelés nem haladja meg évente az t mrem-et (rem=röntgen equivalent man), ami az egyéb sugárhatások (kozmikus sugárzás, orvosilag alkalmazott sugárzás stb.) 1 %-át sem teszi ki. Az üzemzavar következtében beálló sugárfertőzésre a legjobb példa a már említett harrisburgi atomerőmű esete, ahol rendkívül súlyos üzemzavar következett be, de az atomerőmüveket hermetikusan körülvevő tér visszatartotta a sugárzó anyagokat és a környezetbe csupán elhanyagolható dózis került. AZ ATOMERŐMÜVEK ELTERJEDÉSÉT LASSÍTÓ TÉNYEZŐK Az utóbbi években a-yilág sok országában az atomenergetika kezdeti nagy fellendülését igen erős visszaesés követte. Jelenleg következetes atomerőmüépítési programot csak Franciaország, Nagy-Britannia, a KGST országok és néhány fejlődő ország valósit meg. Ez a visszaesés több tőkés országban az atomenergiaellenes mozgalmakkal magyarázható. Ezek a mozgalmak meg tudják akadályozni új atomerőmüvek létesítését Dániában, Hollandiában. Norvégiában és Ausztriában. A mozgalmak legfőbb érvei a következők: — az atomerőmüvek üzembiztonságát nem tekintik megfelelőnek; — a radioaktív hulladékok végleges tárolásának problémáit nem tartják megoldhatónak; — félnek, hogy az üzemelő atomerőművek a radioaktív szennyezések kibocsájtásával, a légkör és az élővizek felmelegítésével tönkreteszik a természetet és megfertőzik a Földet; — azt állítják, hogy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával bárki plutóniumhoz juthat és atombombát állíthat elő. Az első három érv műszaki meggondolásokkal és számokkal cáfolható, amit az atomenergetika szakemberei következetesen meg is tesznek. A negyedik érv inkább politikai. semmint műszaki problémát jelent, amit a társadalom vezetőinek kell megoldaniuk. Az atomreaktorok létesítése magas színvonalú technológiát, nagy beruházásokat, valamint kiváló képzettségű szakszemélyzetet kíván. A világ országai közül csak kevés tud reaktorokat gyártani és még kevesebb rendezkedett be az urán dúsítására vagy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozására. Mindezek hiánya jelentős akadályokat gördíthet az atomenergetika fejlődése elé, főleg a fejlődő országokban. Összefoglalóul elmondható, hogy az atomenergia hasznosítása potenciálisan ugyan veszélyes lehet, de a műszaki megoldások kellő védelmet biztosítanak. Az emberiség jólétének fokozása érdekében szükséges az atomerőmüvek számát gyarapítani. Ugyanakkor az emberiség egyetemes érdekei megkövetelik, hogy a jövőben az atomenergiát pusztító célokra soha senki ne használhassa. KOVÁCS ZOLTÁN villamosmérnök 18
