A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-05 / 23. szám
Spanyolországot délen és északon is hegyek övezik. A Pireneusok hegylánca északon természetes határt alkot, s csak a hágók teszik lehetővé a szomszédos országgal való érintkezést. A Col de La Perche hágót Hannibál is felhasználta, amikor időszámításunk előtt 218-ban 8000 gyalogosával, 12 000 lovasával és 37 elefántjával elindult Róma ellen. Spanyolország közepét a Mezeta-fennsík tölti ki, amelyen ismert városok terülnek el, pétdul Toledo, Spanyolország egykori fővárosa, vagy Cordóba, a „virágok városa". Nagyon értékesek a mór uralom idejéből származó történelmi emlékek. Cordóbában a mórok a 8. században független emirátust hoztak létre. A város székesegyházait az éppen uralkodó lakosok szerint többször átépítették és ezért magukon viselik a mór és a gót stílus jegyeit. A Mezeta volt a szülőföldje Cervantesnek is, aki megteremtette a rossz ellen mindig harcolni képes és életét is feláldozni kész legendás hős alakját. Nos, Spanyolországnak egyre nagyobb szüksége van ilyen hősökre. A Mezeta az Andalúziai-alföldbe nyúlik. Innen már csak egy ugrás a Sierra Nevada. Dél-Európában a Sierra Nevada (Havas hegyek) fekvésével az egzotikus hegységek közé tartozik. Turistáink közül mégis kevesen jártak itt, mivel a földközi-tengeri üdülőket helyezik előtérbe. A Sierra Nevada egészen a Földközi-tengerig nyúlik. Itt található Európa legmagasabban fekvő útja. Természetesen a magasság növekedésével változik az út jellege is: fokozatosan szűkül, szaporodnak a szerpentinek. Az aszfalt sziklás felületté változik. A keskeny aszfaltút Pico de Veletáig, vagyis 3392 méter magasságig, a sziklás út a hegység és az ország legmagasabb csúcsáig, a 3478 méter magas Mulhacénig vezet. A gépkocsival elérhető ponttól egy óra járásra van a csúcs, persze csak a nyári hónapokban. Dél felé haladva egyre jobban csábít bennünket Spanyolország legmagasabb csúcsa. Ebben a hegységben található kontinensünk legdélebbi gleccsere is. A gleccser nem olyan hosszú, mint az Alpokban, de helyenként eléri az 500 méter szélességet. A gleccserből fakad a Genii folyó, amely átszeli Granadát. Amikor elhatároztuk, hogy megmászszuk a Mulhacént, a Sierra Nevadát friss hóréteg borította. A frissen esett hó lehetetlenné tette számunkra, hogy elérjük a már említett legmagasabban fekvő út kulminációs pontját. Csak 2800 méteres magasságig jutottunk el. A hátralévő utat gyalog kellett megtennünk. Siettünk, mert ősz volt, és egyre rövidültek a nappalok. Azonban a térdig érő hó és a ritka levegő hátráltatott bennünket... Hegymászószemmel a Sierra Nevada csúcsait nem nehéz elérni. Csak az északi oldalon van egy-két nehéz szakasz. Spanyolország legmagasabb csúcsát többen elérték már. Háromórás út után, amely során sziklás és havas terep váltogatta egymást, elértük a Mulhacént. A kilátás rendkívül szép és lenyűgöző volt. Valóban indokolt az a megállapítás, hogy a Sierra Nevada Európa legszebb hegyei közé tartozik. Feledhetetlen élményt jelentenek a havas csúcsok, a kéznyújtásnyira lévő Granada és az azúrkék tenger, amely alig 40 kilométerre van a Mulhacéntől. Spanyolország legmagasabb csúcsát Mulea Hasszánról, Granada mór királyáról nevezték el. A monda szerint a királyné — férje kérésére — a hegy alatt temettette el. így a Sierra Nevada legmagasabb csúcsa lett a király sírja. A gyönyörű hegyek alatt terül el Alhambra, Granada tartomány központja. A város mór építészeti remekművekről ismert. Spanyolország déli részének architektúrája, hagyományai a régi arab világra emlékeztetnek bennünket. A középkor egyik mór szokását, a bikaviadalt Spanyolország a mai napig megőrizte. A turisták többsége megtekinti ezt a kegyetlen és elítélendő „színházat". A szociális ellentmondásokkal teli országban valahogy el kell terelni a lakosság figyelmét a problémákról. Ehhez a corrida (bikaviadal) ma is az egyik legmegfelelőbb eszköz. Egyre időszerűbb azonban a kérdés: meddig? ĽUDMILA KELEOVÁ ÉS FRANTIŠEK KELE Jogi tanácsok A bíróságokról és az ügyészségekről az Alkotmány Vili. fejezete rendelkezik. Eszerint a bíróságok és az ügyészségek feladatához tartozik, hogy védjék a szocialista államot és társadalmi rendszerét, óvják a polgárok és a dolgozó nép szervezeteinek jogait és jogos érdekeit. Működésüket abban az irányban kell kifejteniök, hogy az állampolgárokat a haza és a szocializmus ügye iránti odaadásra, a törvények és a szocialista együttélés szabályainak betartására, az állam és a társadalom iránti kötelességeik becsületes teljesítésére neveljék. A bíróságok szervezetéről és a bírók választásáról szóló 38/1964. sz. törvény szerint a bíráskodást választott és független bíróságok gyakorolják. Az ország legmagasabb bírói szerve a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Prágában. Ennek hatáskörébe tartozik, hogy figyelemmel kísérje a társköztársaságok legfelsőbb bíróságainak működését, ellenőrizze a bíróságok döntéseinek törvényességét és biztosítsa a jogszolgáltatás egységességét. Elvi álláspontot foglal el a törvények egységes magyarázatával kapcsolatos kérdésekben és bizonyos esetekben dönt a katonai bíróságok ítéletei, valamint a társköztársaságok legfelsőbb bíróságai, valamint a katonai bíróságok ítéletei ellen beadott fellebbezések és törvenysértési panaszok esetében. A két társköztársaságban a legmagasabb bírói szerv a CSSZK Legfelsőbb Bírósága Prágában, és az SZSZK Legfelsőbb Bírósága Bratislavában. Alájuk tartoznak a kerületi és a járási, illetve a városi és a városkerületi bíróságok. Állampolgáraink mindennapi ügyesbajos dolgaikban, akár polgári ügyekről, akár büntetőügyekről van szó, rendszerint a lakóhelyük szerinti illetékes járási (városi, városkerületi) bírósággal kerülnek kapcsolatba. A járásbíróságok járnak el és döntenek a különböző vagyonjogi (tulajdonjogi, lakáshasználati, a szolgáltatásokkal összefüggő) és családjogi ügyekben, (gyermektartás, válás, apaság megállapítása stb.). Ugyancsak a járásbíróságok hatáskörébe tartozik a büntetőbíráskodás. A járásbíróság elé kerülő ügyekben rendszerint egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanács dönt. Csak a vonatkozó törvényben meghatározott, kisebb jelentőségű ügyekben jár el és dönt egyes bíró. A járásbíróság döntései ellen jogorvoslattal lehet élni; ezeket az eseteket a kerületi bíróság három hivatásos bíróból álló tanács bírálja el. A kerületi bíróságnak, mint másodfokú bíróságnak az ítélete ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A kerületi bíróság bizonyos esetekben, így a polgári eljárásban a társadalombiztosításból folyó igények (nyugdíj, rokkantság stb.) esetében, valamint egyes különösen súlyos büntetőügyekben (pl. gyilkosság, súlyosabb rablás, súlyosabb államellenes bűncselekmények stb.) mint elsőfokú bíróság jár el. Ezekben az esetekben egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló háromtagú tanács, a büntető ügyekben pedig 2 hivatásos bíróból és három népi ülnökből összetevődő öttagú tanács ítélkezik. Az ezekben az esetekben beadott fellebbezésről a köztársaság Legfelsőbb Bírósága dönt, mégpedig 3 hivatásos bíróból álló tanácsban. A CSSZK és az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának a hatáskörébe tartozik még, az említett fellebbezések intézésén kívül, azoknak a törvénysértési panaszoknak az elbírálása is, amelyeket a legfőbb ügyész vagy az igazságügyminiszter ad be bármely bíróság jogerős döntése ellen, ha úgy találja, hogy törvénysértés történt. A katonák és a fegyveres erők tagjainak büntető ügyeiben a körzeti és felsőbb katonai bíróságok járnak el. Ezek is tanácsban döntenek, amelynek hivatásos bírái és népi ülnökei katonák, éspedig büntetőügyekben egy bíró és két ülnök, fellebbezési eljárásokban pedig három hivatásos bíró. A bírákat választják, mégpedig a hivatásos bírákat tíz, a népi ülnököket pedig 4 évi időtartamra. A katonai bírák megbízatási időszaka azonban legfeljebb addig tart, ameddig a fegyveres erők tagjai. Bírónak megválasztható minden 24. életévét betöltött, önjogú, feddhetetlen előéletű csehszlovák állampolgár, aki híve a szocializmus ügyének; politikai és szakmai felkészültségével, tapasztalataival és erkölcsi tulajdonságaival biztosítékot nyújt arra, hogy bírói hivatását rendesen fogja ellátni. A hivatásos bíráktól ezenkívül a jogvégzettséget és a bírói vizsga eredményes letételét is megkövetelik. A hivatásos katonai bíráknak ezenkívül tiszti rangban kell lenniök, a katonai népi ülnökök pedig tényleges katonai szolgálatukat kell hogy töltsék vagy a fegyveres testületek tagjai kell hogy legyenek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának bíráit, valamint a katonai bíróságok hivatásos bíráit a Szövetségi Gyűlés választja. A társköztársaságok hivatásos bíráit a Nemzeti Front javaslatára a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács választja. A kerületi, valamint a járásbíróságok népi ülnökeit a nemzeti bizottságok választják. A katonai bíróságok népi ülnökeit pedig a fegyveres testületek tagjainak gyülekezete választja. Az ügyészség szervezetéről külön törvény rendelkezik. Dr. B. G. 17
