A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-29 / 22. szám
A Csemadok életéből HELYTÁLLNAK Pártunk nemzetiségi politikájával a CSKPXVI. kongresszusa is foglalkozott. Megállapította, hogy következetesen érvényesítjük a lenini nemzetiségi politikát és hazánkban egyre szilárdul a nemzetek és a nemzetiségek egysége. Ezt példázza egyebek között a Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járás is. Járásunk lakosságának 13,7 százaléka magyar nemzetiségű. A magyar nemzetiségűek létszámuknak megfelelő arányban foglalnak helyet a képviseleti szervekben, és példásan kiveszik részüket a termelő munkából. Helytállásuk kimagasló munkateljesítményt eredményez mind a mezőgazdasági, mind az ipari üzemekben. A sikerhez jelentősen hozzájárulnak a CSEMADOK tagjai is. Iván Sándor SIKERES KULTURÁLIS MŰSOR A CSEMADOK hronoveci (Damásd, Lekér és Garamvezekény egyesített községek) helyi szervezete ez év április 17-én a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése tiszteletére sikeres kulturális műsort szervezett A mintegy három órás, változatos, nagy tetszést aratott műsort a helyi iskola két tanítója: Muzslai Sándorné és Belák Gáborné állította össze és rendezte. A jól sikerült kulturális műsorért elismerés illeti mind a lelkes szereplőket, mind a rendezőket. Párák Endre TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS A CSEMADOK Ligetfalu-i (Petržalka) helyi szervezete általában havonta rendez tanulmányi kirándulást Áprilisban szlovákiai vámsokat látogattak meg. Ebben a hónapban Csehországba és a Német Demokratikus Köztársaságba készülnek. Felkeresik Lidicét is és megkoszorúzzák a fasizmus áldozatainak az emlékművét A jelenleg mintegy 300 tagot számláló helyi szervezet vezetősége arra törekszik. hogy a helyi szervezet tevékenysége egyre színvonalasabb legyen. Özv. Havran Ferencné ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ A CSEMADOK muzslai helyi szervezete közösen a helyi iskolával a napokban író-olvasó találkozót szervezett Mács József részvételével. Az író az olvasók kérdéseire válaszolva beszélt életéről és müveiről. A CSEMADOK helyi szervezete és az iskola a jövőben újabb író-olvasó találkozóra készül. Štrbík Mónika MAGASRA EMELIK A FÁKLYÁT Ebed (Obid) az érsekújvári járás ezerötszáz lakosú községe, ma már közigazgatásilag Párkányhoz (Štúrovo) tartozik. A szervezet krónikáját 1957-től vezetik rendszeresen. Akiket érdekel ennek a kis községnek az élénk kulturális élete, az sok érdekeset talál benne. A CSEMADOK-szervezet megalakulása után az első darab, amit betanultak és amellyel nagy sikert arattak a Fösvény volt. Ezt követte Gárdonyi: A bor című népszínműve, ezt helyben öt alkalommal mutatták be és a környező községeket is meglátogatták vele. Még ugyanebben az évben bemutattak egy esztrádműsort. Nyíló nárciszok címmel, s ennek olyan sikere volt, hogy azután már nem múlt el év új esztrádmüsor nélkül. Dal a szívről volt a címe a következő évi esztrádmüsoruknak; ennek anyagát részben a község életéből állították össze. Ezt követte a Tizenegyedik parancsolat című vígjáték. Majd az Ebedi menyecskék című újabb Szórakoztató műsor. Ezután a Mama című darab következett. Az igényesség növekedését bizonyítja, hogy ehhez a darabhoz a kosztümöket a MATESZ-tól kölcsönözték. A következő évben Szigligeti A csikós című népszínművét mutatták be a színjátszók. Ugyanebben az évben léptek közönség elé a Leánykérő című esztródműsorral is, amelyben a helyi népszokásokat mutatták be. Következett Csiky Gergely Buborékok című népszínműve, ezután Lovicsek Béla Baj van a szerelemmel című vígjátéka szerepelt műsorukon. Telt az erejükből még egy esztrádmüsorra is. Dallal, tánccal címmel, ahol helyet kapott a közben megalakult tánccsoport és énekkar is. Utána a Karikagyűrű című zenés darab következett. Ezzel a darabbal a járási versenyre is beneveztek. További esztrádműsoraik: Kis lak áll a ..., Akáclombos falunk. Szüret után. Nemcsak a húszéveseké a világ. Vidám szilveszter. Anyóst kaptam hozományul, a CSEMADOK 30 éve. Dalol a szív. Újonnan betanult darabjaik: A vén betyár. Ezüstlakodalom, Esküvő. Nagymama, Könynyű a nőknek. Családi dráma, A cigány. Közreműködtek az iskolai rendezvényeken, elősegítve, hogy a gyermekek jó alapot kapjanak a népművészeti tevékenységhez és még gyermekkorukban megismerjék-megszeressék azt. Véleményem szerint ez az alapja, a titka aktív munkájuknak és követendő példa más községekben is. A stafétabotot, a kultúra fáklyáját van aki átvegye, mert a fiatalokat erre nevelték az iskolában, ezt látták, tanulták a szülői házban. Igen kevés község dicsekedhet azzal, amivel az ebediek, hogy női citerazenekaruk, menyecskekórusuk, leánykórusuk, vegyeskórusuk, esztrádcsoportjuk és színjátszó együttesük működik rendszeresen. Az 1974-ben megalakult citerazenekart Könözsi Pál vezette, tőle vette át a vezetést Rutai Judit. Nagy sikerrel szerepelnek minden helyi és járási rendezvényen. A citerazenekar és a menyecskekórus képviselte 1978-ban az érsekújvári járást a népdalénekesek Tavaszi szél... versenyének körzeti fordulóján. A színjátszó csoport a járási versenyen szerepel sikeresen, mivel az összeforrott gárda, a színjátszás szerelmesével. Rutai Ferenccel az élen mindig tudása legjavát nyújtja-A népművelő munka terén is élénk tevékenységet fejtenek ki az ebediek. Ezt bizonyítja a számos sikeres író-olvasó találkozó, társadalomtudományi vagy politikai előadás, a könyvterjesztés. Nagysikerű találkozót rendeztek a múltban a község szülöttével. Buga doktorral. Rendszeresen látogatják a kovácspataki szociális otthon lakóit, hogy egy kis napfényt, örömet vigyenek a munkában megfáradt idős emberek életébe. Amikor megkérdeztem őket, mi a titka nagyszerű munkájuknak. Rutai Ferenc kultúrtárs így válaszolt: „Munkánk célja szépséget vinni az emberek közé. Bízunk abban, hogy jó úton haladunk, munkánk nem volt hiábavaló és továbbra is megtaláljuk az utat az emberek szívéhez." ŐSZI IRMA EMIL BIŠČO felvételei
