A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-15 / 20. szám
Tudomány- technika______ A RÓMAI KLUB JÖVŐKUTATÁSAI Az emberiség globális gondjainak megoldását korunkban tudósok, kutatók és különböző nemzetközi szervezetek karöltve keresik. Az utóbbiak közé tartozik a magyar származású Aurelio Peccei alapította Római Ktub is, amely több ország különböző területeken dolgozó tudósait tömőriti magába. A Klub fő feladataként az emberiség jobb jövőjének előkészítését jelölte meg. Sajnos napjainkban a természet adta energia- és nyersanyagforrásokkal folytatott helytelen gazdálkodásunk már oda vezetett, hogy csak az emberi lelemény lényeges fokozása esetén tudjuk tovább emelni az emberiség életszínvonalát és fokozatosan csökkenteni az egyes népek között fennálló óriási és igazságtalan különbségeket. A Római Klub tudósai tevékenységük első lépéseként fel akarják tárni az emberiség előtt tornyosuló nehézségeket, majd ki akarják dolgozni az ezekkel megküzdeni képes stratégiákat. Az elvégzett munkákról jelentésekben nyújtanak tájékoztatást. A NÖVEKEDÉS HATÁRAI A Római Klub első jelentése 1972-ben látott napvilágot „Limits to Growth" (A növekedés határai) címmel. Ebben az amerikai D. Meadows és társai számitógépes modellek segítségével kísérelték meg megvizsgálni azt, hogy milyen hatást gyakorol egymásra a Föld lakosságának exponenciális növekedése, az élelmiszerek termelése, az iparosítás, a környezetszennyezés és a kiapadóban lévő természeti energia- és nyersanyagforrások. A jelentés fő következtetése az volt, hogy ha az emberiség a jelenlegi ütemben folytatja a különböző tényezők exponenciális növelését, néhány évtized múlva katasztrofális energia- és nyersanyagválság, élelmiszerhiány és környezeti szennyezettség fog a Földön bekövetkezni. A jelentés és az azon alapuló könyv, amelyet több nyelven is kiadtak, mély hatást gyakorolt olvasóira, annak ellenére, hogy az alkalmazott vizsgálati módszer hibái sok esetben szembetűnöek. A kutatók a Földet, mint egyetlen rendszert vizsgálták, a változók számát a lehető legkisebbre csökkentve. így például a népesség növekedése egy tényezőként szerepel, holott az egyes országokban nagyon is eltérő; a környezetszennyezést is csak egy tényezőként szerepeltetik, nem véve figyelembe, hogy különböző halmazállapotú, radioaktív vagy egyéb szennyező anyagok eltérő toxikus hatásokkal rendelkeznek. Ebből a kritikus helyzetből kivezető utat a népesség számának stabilizálásában és az ipari termelés növekedésének mérsékelésében vagy a „zéró növekedésben" (növekedés nélküli társadalom) jelölik meg. A növekedés nélküli társadalom gondolatát mind a szocialista, mind a fejlődő országok élesen bírálták. Ezzel szemben elfogadták a szerzőknek azt a megállapítását, hogy napjainkban egész sor emberi és társadalmi probléma globális jellegűvé vált. Időközben a Római Klub további jelentései is napvilágot láttak. Lényegében ugyanazokat a kérdéseket elemezték, mint az első közlemény, következtetéseik és ajánlásaik azonban mások voltak. Kiemelték a tudomány és technika szerepét a sorsdöntő problémák megoldásában, és ismertették azokat a megoldásokat és kutatási irányokat, amelyek a fenyegető veszélyek elkerülését tennék lehetővé. ENERGIA A Klub 1979-ben kiadott jelentését T. Montrial és társai dolgozták ki ENERGY; The Countdown (ENERGIA: Visszaszámlálás) címen. A tanulmány az energiával kapcsolatban felmerült kérdésekkel foglalkozott. A világ energiagazdálkodásának jövőjét három időszakra osztja. Az első napjainktól 1985-ig tart, amelyben helyzetünket a már korábban meghozott döntések határozzák meg. Ebben a periódusban az olajpiacon mutatkozó hiányok okozhatnak súlyos problémákat. A második időszak a századfordulóig számítható. A várható nehézségek leküzdéséhez szükséges az egyre sürgetőbb döntések meghozatala. A harmadik időszakban (2000 után) az új energiaforrások vagy a hagyományos energiahordozók újszerű felhasználása juthat növekvő szerephez, ha az ehhez szükséges technológia rendelkezésre fog állni. A vizsgálatok eredményeként az alábbi feladatokat tűzték ki: a) A fosszilis üzemanyagok még megmaradt készleteinek javított kitermelése, tárolása és hasznosítása a környezetet kímélő technológiák igénybevételével. b) A magenergia további kitermelése a biztonsági intézkedések ésszerű fokozása mellett, beleértve az uránkitermelést, energiafejlesztést. a radioaktív hulladékok tárolását és a plutónium újrafeldolgozását. c) Átállás az alternativ energiaforrásokra, elsősorban a napenergiára, amelyet a fotoszintézis, fototermikus és fotoelektromos eljárásokon keresztül kell hasznosítani; továbbá a szélenergia és a tengervíz energiájának hasznosítására, valamint hidrogén előállítására és üzemanyagként történő felhasználására. d) Az ellenőrzött magfúzió kifejlesztése, ami által .a jövőben csaknem korlátlan energiakészletet nyithatnánk meg. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jelentős erőfeszítéseket kell tenni az energiahasznosítás hatásfokának javítására. Az energiafelhasználás környezeti hatásait is csökkenteni kell. Ide tartozik például az élővizek felmelegítése erőművek által, valamint a nagyvárosok és ipari csomópontok feletti „üvegház"-hatások. A jelentés szerint a további kényszerítő okok főleg a napenergia-technika intenzív fejlesztésére a fejlődő országok szükségleteihez kapcsolódnak. Még ma is mintegy kétmilliárd ember él itt villamos energia nélkül, emberi és állati erőt alkalmazva pl. víz szivattyúzására és szállítására. Minthogy ezeknek a népeknek többsége a trópusokon és sztyeppés vidékeken él, kézenfekvőén elsősorban a napenergiát kell növekvő szükségleteik érdekében figyelembe venniük és alkalmazniuk. A Szovjetunióban, az USA-ban, Nagy-Britanniában és a további országokban jelentős napenergia-programok megvalósításán fáradoznak. NYERSANYAGOK A Római Klub jelentései a világ nyersanyag-problémáival is foglalkoznak. A népesség szaporodása folytán és az emelkedő életszínvonal miatt a felhasznált nyersanyagok mennyisége is egyre növekszik. A különleges műholdak, amelyekkel az ásványok előfordulását kutatják, már napjainkban is jelentős előrelépést eredményeztek. Javasolják hasonló technológiák kifejlesztését is mély bányákban és a tengerfenéken történő alkalmazás céljából. A nyersanyagokat egyre kevésbé értékes ércekből vagy gyengén radioaktív hulladékokból nyerjük majd. Ez szintén új, a követelményeknek megfelelő eljárások kifejlesztését kívánja meg. A nem megújuló nyersanyagforrások helyettesítési módját is meg kell találni, olyan annyagokkal kell kísérletezni, amelyek bőségesen rendelkezésre állnak. (Pl. a rezet alumíniummal kívánják helyettesíteni a villamos vezetékekben és nagy reményekkel kecsegtet az üvegszáloptika alkalmazása is a technikában.) ÉLELMEZÉS Az élelmezés szempontjából a vizsgálatok nagy jelentőséget tulajdonítanak a népességtervezésnek. Ez idő szerint a népesség létszáma a fejlett ipari országokban stabilizálódni látszik. Az elkövetkező évtizedekben a lakosság növekedésének 90 %-a a fejlődés kezdetén levő országokra esik, ahol az éhínség is a legerősebben fenyeget. A Klub ajánlásai szerint rövid távon az élelmezési gondok megoldásánál a gazdasági felesleggel rendelkező országokra kell hagyatkozni, távlati viszonylatban a mezőgazdasági termelékenység lehető legnagyobb fokozására kell törekedni a világ egyéb részein is. Növelni kell a mezőgazdasági földterületek nagyságát, az időjárási viszonyokkal szemben ellenállóbb és nagyobb hozamú kultúrnövényeket kell termelni. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Az energiahordozók átalakításának folyamata, az iparosítás és élelmiszertermelés egyaránt szorosan kapcsolódik a környezethez. A levegőt, vizet, talajt és az ember alkotta életteret állandóan fenyegetik e tevékenységek zavaró mellékhatásai. B. Ward és R. Dubos: Only One Earth (Csak egyetlen Föld van) című 1972-ben megjelent könyve szerint az utolsó évtizedekben az emberi környezet minőségi jellemzői annyira leromlottak, hogy az ember alkalmazkodó képessége már csak nehezen tud lépést tartani velük. A szerzők szerint a globális jellegű környezetszennyezés leküzdése érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Ajánlásaik szerint a környezetvédelem főbb feladatai közé tartozik az atomfegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetése; kömyezetóvó, hulladékmentes és hulladékszegény technológiák kidolgozása; a tengerek, valamint más élővizek védelme a szennyeződésektől; a környezetre mérgezően ható vegyületek valamint a radioaktív anyagok nemzetközi nyilvántartásba vétele; a mérgező anyagok használatának beszüntetése a mezőgazdaságban. A környezetvédelmi feladatok terén a szerzők jelentős feladatot szánnak a politikusoknak, akiknek a társadalmi célokat szem előtt tartva, a műszaki lehetőségek ismeretében kell közreműködniük saját területükön a környezetvédelem érdekében. Miképpen fog alakulni a jövőnk? Erre a kérdésre várnak választ legtöbben a jövőkutatóktól. A Római Klub tudósainak nem céljuk rpegmutatni, hogy milyen lesz a jövőnk, mert hiszen nem akarnak a jövendőmondók szerepében tetszelegni. Csak azt szeretnék elénk tárni, hogy milyen nem kívánatos események bekövetkezésének van nagy matematikai valószínűsége. Figyelmeztetnek, de egyúttal megoldásokat is ajánlanak. KOVÁCS ZOLTÁN AZ EZREDFORDULÓ AUTÓI Milyen lesz az ezredforduló autója? A választ egyidejűleg több autógyár is olyan prototípusok bemutatásával adta meg, amelyek bizonyítják: a mai gépkocsi céltudatosan továbbfejlesztett változata még sokáig megállja a helyét. 1. Kitűnő menetteljesítményeket ér el 110 kilowattos dízelmotorjával az 1,6 tonna önsúlyú Mercedes kísérleti autó. 13 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet, végsebessége 200 km/óra. A gázolajfogyasztása — ehhez viszonyítva — minimális: városi forgalomban 9,8 liter. 2. A Ford probe III légellenállása éppen a fele a jelenlegi európai személyautók átlagának. A folyadékkristályos műszerfal a motorra és a kocsi egészére vonatkozó információkon kívül a közlekedési útbaigazító rendszer irányító nyilait is felvillantja.
