A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 3. szám

Következő számunk tartalmából:

Dr. J. Chovanec: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK

Mács József:

ÚJAT HOZÓ SZŐTTES BEMUTATÓ

Miklósi Péter riportja a hlohoveci Slovakofarma üzemből

Dénes György: OZSVALD ÁRPÁD ÖTVENÉVES

Hajdú András:

MEGVALÓSULT

JÁTÉKÁLMOK

Gyurovszky László: KATAPULT

Címlapunkon Gyökeres György, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza.

m

70

Május 25-én lesz kereken két eve, hogy Jaslovské Bohunicében átadták Csehszlovákia első, — V— 1 jelzésű — atomerőművét, amely azóta is kifogástalanul üzemel. Teljesítményére jellemző, hogy 1981-ben mintegy ötmiiliárd 350 millió kilowattóra villamos energiát termelt, aminek előállításához hőerőműben annyi szén kellett volna, amennyit Szlovákia összes szénbányája termel egy évben. Pedig még csak a megkezdett út legelején járunk. Még 1970-ben írták alá azt a csehszlovákszovjet kormányközi megállapodást, .amelynek értelmében Csehszlovákia 1990-ig összesen 8500 megawatt névleges teljesítményű atomerőművel rendelkezik majd. A távlati tervek továbbra is a jól bevált voronyezsi típusú reaktorokkal számolnak, vagyis a már épülő Jaslovské Bohunice-i V—2 jelzésű és a tervezett mohi atomerőműben is ezt a típusú reaktort alkalmazzák. A tervek szerint 1990-ig Csehszlovákia villamos energia-szükségletének mintegy 30 százalékát az atomerőművek fedezik majd. Olyan feladat ez. amelynek teljesítéséhez nemcsak igazgatók közötti, de nemzetközi együttműködésre is szükség van.

Annyiszor jártam már mindkét Jaslovské Bohunice-i — a kész V—1 és az épülő V—2 jelzésű atomerőműben, hogy ma már otthonosan érzem magam itt. Láttam minden lehetséges irányból közeledve ezt a komplexumot, felmérhetem hát, hogyan illeszkedik be a természeti környezetbe. Mondhatni, hogy — mint minden más ipari létesítmény — megbontja a táj természetes harmóniáját. A laikus szem — merthogy még ennyi látogatás után sem vallhatom magam beavatott szakembernek — ilyen következtetést is levonhat, de hogyan látja a helyszín megválasztásának kérdését a döntés jogával felruházott hatóság? Erre válaszol Jozef Keher szövetségi műszaki és beruházásfejlesztési miniszterhelyettes:

— Annak eldöntése, hol lehet felépíteni egy atomerőmüvet, bonyolultabb kérdés, mint azt bárki hinné. Az első feltétel az.

hogy a lehető legkisebb legyen a környezet veszélyeztetésének lehetősége. És ehhez elsősorban a kiválasztott terület ismerete járulhat hozzá. Műszakilag, tudniillik, ma már kitűnően megoldottak az atomerőművek. Attól tartani, hogy a biztonsági berendezések mondják föl a szolgálatot ugyancsak fölösleges. Sokan azt hiszik, hogy az atomerőművek legnagyobb természeti ellensége a szeizmicitás, magyarán egy esetleges földrengés. Persze nagyon jó, ha a földrengésveszély minimális, de mihez kezdjenek, mondjuk, olyan országokban, ahol intenzívebb a földmozgás, mint hazánkban? Netán hagyjanak föl az atomerőmüvek építésével ? Ez helytelen lenne. Sokkal fontosabb azt ismerni, hogy mekkora a legnagyobb várható földrengés, és ennek megfelelően tervezni az erőmű konstrukcióját. A hagyományos hőerőműveknél elsősorban a gazdasági föltételek voltak a döntők. Fontos volt a szénlelőhely közelsége, de arról is dönteni kellett, hová, milyen messzire kell majd a villamos energiát szállítani. Mi tagadás, ezeket a szempontokat az atomerőmű építésénél is figyelembe kell venni. Itt viszont elsőrendű az üzembiztonság, emiatt azt is fontos ismerni, hogy a területet nem fenyegeti-e árvízveszély, milyen az uralkodó szelek iránya stb. A gazdasági megfontolások csak ezután következnek.

— Miután fölépül egy atomerőmű, ki dönti el, hogy üzembe helyezhetö-e ?

— Döntő szava az Országos Atomenergia Bizottság szakembereinek van. de a csehországi és a szlovákiai egészségügyi szervek is hozzászólnak a kérdéshez, éspedig ami a kiszűrő radioaktivitás veszélyeinek elhárítását illeti, továbbá itt vannak még az általános felügyelő szervek is, mint például a munkabiztonsági hivatal és hasonlók. Ezek a szervek jelen vannak az építkezés megkezdésétől egészen a befejezésig. Sőt, már a műszaki tervekkel kapcsolatban is kikérjük a véleményüket.

— Több további atomerőmű építéséről már határozat született. Azt is tudjuk, hogy egyelőre a voronyezsi típusú reaktor számunkra a legelfogadhatóbb. De milyen lesz a jövő atomerőműve. Mi változik a műszaki kivitelezés területén?

— A meglevő WER típusnál az automatizálás további növelésére törekszünk. Mindezt a lehető legnagyobb fokú biztonság megtartása mellett képzeljük el. A nem is olyan távoli jövőben nálunk is 1000 megawatt teljesítményű reaktorokat fogunk alkalmazni. Ma már ott tartunk, hogy ezek építése számára keressük a legmegfelelőbb helyeket.

Mégha a távolba tekintés atomenergia ügyben fölöttébb indokolt is, ma fontosabb a jelenlegi helyzet pontos ismerete. A Jaslovské Bohunice-i V—2 atomerőmű építésével kapcsolatos kérdések az itteni szakembereket is nyilván jobban érdeklik, hiszen ebben az esetben a tettrekészség a legfontosabb követelmény. Ha fölmerül egy megoldatlan részletkérdés, azt azonnal meg kell oldani, hogy később egy esetleges lemaradás nehogy fölborítsa a folyamatos építés rendjét.

Az, hogy az építőipari vállalatok 450 millió korona értékű munkát szeretnének elvégezni a V—2 átadásáig, roppant feladat elé állította az alvállalkozókat, s a kooperáló vállalatokat is. Ezeknek az ütemtervek szerint csupán a speciális elöregyártott elemekből, az ún. armoblokkokból 4 ezer tonnát, egyéb acélkonstrukciókból pedig csaknem 5 ezer tonnát kell leszállítaniok. hogy csak néhány tételt említsek.

De lássuk, hogy állnak pillanatnyilag az elvégzett munkával a V—2 építésén. Kalauznak Tibor Faiglt. a Vízépítő Vállalat —

(GM

2