A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-08 / 19. szám
A Csemadok életéből Jelenet a Bolondóra című vígjátékból ÚJRA HALLATNAK MAGUKRÓL Tardoskedd (Tvrdošovce) az érsekújvári járás legnagyobb községei közé tartozik. Kulturális életében a pangós jelei voltak tapasztalhatók az utóbbi években. Ennek egyik oka talán a kulturház hiányával magyarázható. A fiatalok a nagyközség kocsmáiban, esetleg a moziban találtak szórakozási lehetőséget. A CSEMADOK helyi szervezet százegynéhány tagját sok bírálat érte az utóbbi időben. A személyes agitáció, az új vezetőség megválasztása meghozta a várt eredményt. Egy évvel ezelőtt már esztrádmüsort, majd nótaestet láthatott a közönség. Az idén Siposs Jenő: Bolondóra cimü vígjátékét mutatta be a tizennégy tagú színjátszó csoport, mely fiatalokból tevődik össze. Előadásuknak olyan sikere volt, hogy négyszer ismételték meg teltház előtt. Tavasszal Sánta Mária tanítónő vezetésé vei új darabot tanulnak be. Ö vezeti azt a bábcsoportot, amely járásunkat a kerületi versenyen képviselte. Örvendetes, hogy az általános iskola kulturális élete is fellendült. Forró Anna tanítónő Hófehérke kisszínpada szintén eljutott a kerületi versenyre, helyben pedig a Táncos csizma című mesejátékkal kedveskedtek közönségüknek. Pócs István tanító az iskola énekkarát hozta a járási kórusfesztiválra. Jó érzés számunkra, hogy valami elkezdődött ebben a nagy községben. A tanítók szorgalmas munkája minden tekintetben kielégíti a kultúrát igénylő közönséget. Dániel Erzsébet SZÍNVONALAS RENDEZVÉNYSOROZAT Az immár hagyományos Kármán-napokat az idén március 22 és április 7 között rendezte meg a CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bizottsága és helyi szervezete a városban és a környező községekben. A hivatalos megnyitó ünnepségen megemlékeztek Arany János halálának 100. évfordulójáról. A városháza dísztermében megtartott emlékesten több mint kétszázan vettek részt. A nagy költő életútját, irodalmi munkásságát dr. Lóska Lajos, a füleki gimnázium tanára méltatta. A helyi szervezet előadói pedig a nagy költő műveiből adtak ízelítőt A Kármán-napok keretében a járás több községében, iskolájában, könyvkiállítással és -árusítással egybekötött több író-olvasó találkozót is szerveztek. A rendezők a honismereti tevékenységről sem feledkeztek meg. Ennek keretében dr. Dobossy László, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára tartott nagyon értékes előadást. A cseh-magyar kapcsolatok története címmel. A rendezvénysorozat keretében sor került a népdalénekesek Tavaszi szél vizet áraszt. .. járási fordulója szereplőinek gálaműsorára Rapp községben. Két színdarab előadására is sor került, a mucsinyiak a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a ragyolciak pedig a Fekete Bárány című darabot mutatták be nagy sikerrel. A hagyományokhoz híven az idén is szép számú közönség részvétele mellett koszorúzták meg az eseménysorozat névadójának, a felvilágosodás korabeli kiváló írónak. Kármán Józsefnek az emlékművét és sírját A rendező szervek ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait koszorúit a város temetőjében nyugvó Sükey Károly, Ráday Pál, B. S. Timrava kiváló írók és Szabó Gyula érdemes festőművész sírjára. Az idei Kármán-napok zárórendezvényeként a losonci Moszkva filmszínházban április 2—7 között megrendezték a Magyar filmek hetét. Csák István NÉPÉLET, MESE ÉS VALÓSÁG Juhász Géza fafaragásainak első gyűjteményes kiállítására hosszú évek előkészületei után került sor szülőfalujában, Ipo/yvarbón. Mindeddig hol a megfelelő terem, hol a jóakarat hiánya nehezítette, illetve tette lehetetlenné a munkák bemutatását a nagyközönségnek. Ám az alkotó és a szervezők türelmét, konok elszántságát végül is siker koronázta. Juhász Géza a Vörös Csillag Efsz dolgozója. Csendes, halkszavú ember. Nehéz őt szóra bírni. Természeténél fogva különben sem a szájával akar bizonyítani, hanem dolgos két kezével, munka utáni munkájával, faragásaival. Szerencsés alkatnak tartja őt felesége, Ella asszony, hiszen önfeledt örömmel tud dolgozni a fával, ezzel az ősi anyaggal. — Az általános iskola hatodik osztályába jártam — emlékezik —, amikor felfigyelt egyik faragásomra Csőri Mihály iskolaigazgató s ügyesnek ítélte. Be boldog voltam! Szárnyra kapott az a ló alattam... Az általános iskola elvégzése után Füleken (Fiľakovo) szerzett gépköszörűs szakmunkásképesítést majd a katonaság következett. Česká Lipa környékén teljesített szolgálatot, ahol jó alkalma nyílt, hogy kézügyességét fejlessze, tehetségét kibontakoztassa. Hazatérve nem lelte már a gyerekkori élmények forrását: a zsúp alatt megbúvó roggyant házikókat a hajlott derekú aszott néniket a kaszát lendítő szikár parasztokat, az ekeszarvát görcsösen szorító markokat... Ekkor értette meg: itt és most kell megragadni a pillanatot, megörökíteni valamit abból, ami kihalófélben van... Mesés gyökérfantáziákat gyűjtött megörökítette a paraszti élet munkaeszközeit készített intarziaberakásos és domború faragású tárgyakat. Roppant kedvesek és naívságukban is megkapóak kisplasztikái. Sugárzik belőlük az életerő, az eleven megfigyelőképesség, formai ötletesség. Elmereng a pipázó öreg, évszázad terhe alatt görnyed a paraszt húzza az igát az ökörpár. indulnak az aratók, új kenyeret szel a gazdasszony, libát töm a nagyanyó. .. Rettenthetetlen erőt sugall Kinizsi Pál, áll az időben szilárdan Mátyás király, az igazságos. .. Történelem, népétet mese és valóság elevenedik meg ezekben a szobrokban, láttukon tüzesedni kezd a gondolat, sugározni a mondanivaló. Régóta tudjuk, a népművészet nem öncélú. Juhászék lakásában bárhová tekint a szemlélődő, mindenütt talál egy-egy faragott használati tárgyat. Ezeket most a kiállítás ideje alatt nélkülözni kénytelenek. Itt egy a betyárvilágot felidéző domborműves lóca, ott egy berakásos kép, pirágdíszítésű doboz, palóc ivóbögre, rozettás váza s egy mancsozóbot is, mely a vidék régi, feledésbe merült játékának, a mancsozásnak volt nélkülözhetetlen kelléke. — Sokat köszönhetek a CSEMADOK helyi szervezetének, vezetőségének — mondja Juhász Géza. — Munkám iránti érdeklődésük lelkesített, őszinte bírálatuk, dicséretük fokozta kedvemet. Tavaly a folklórcsoporttal utazhattam Hollókőre, ahol a Palóc Szőttes fesztiválon az ipolyvarbói Menyasszonybúcsúztatót mutattuk be. Ott ismerkedtem meg Kelemen Ferenc faragó népművésszel. Csodálatosan szép áttört díszítésű munkái nagy hatással voltak rám... Befejézesül had idézzem néhány látogatónak a véleményét A kiállítás remek, teljesen meglepett, hogy Varbó községben ilyen művész él — mondja Kanát Erzsébet mérnök, a Nőszövetség járási bizottságának elnöke. Halász Péter, a Honismeret c. folyóirat szerkesztője így summázta véleményét: — Nekem különösen az áttört figurális díszítésű tárgyak és a kenderfeldolgozás kicsinyített eszközei tetszenek. Juhász Gézának javaslom, hogy a régi palóc népművészet áttört díszítéseit, a szék- és padtám/ák motívumait elevenítse fel a jelenkor számára. Megszívlelendők Rados Pál, a CSEMADOK járási bizottsága titkárának szavai: — A faragások tehetségéről vallanak. Alkotójuk megérdemli, hogy pártfogásba vegyük öt Érdemes lenne elgondolkoznunk azon, hogy a CSEMADOK járási versenyének részvevőit a jövőben fafaragók egy-egy alkotásával jutalmazzuk. Ugyanakkor a CSEMADOK KB is felkarolhatná népi fafaragóinkat, olyképpen, hogy számukra pályázatot hirdetne, elősegítve ezzel tehetségük kibontakoztatását s egyidejűleg a fafaragás és általában a népművészet népszerűsítését URBÁN ALADÁR A CSEMADOK negyedik helyi szervezetének színjátszó csoportja Szabó József pedagógus vezetésével nagy sikerrel mutatta be Klimits Lajos: Névtelen levél című komédiáját. Az amatőr színjátszók járási seregszemléjén a színjátszó csoport első díjat nyert. Plesnivý László felvétele 6
