A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-24 / 17. szám
Tudománytechnika ÚJDONSÁGOK A HIFI-TECHNIKÁBAN 2 Újabban az egyre dráguló filmnyers■ anyagok hatására mind több filmamatőr kezd átpártolni a képmagnózáshoz. Ennek egyik fö oka, hogy tévéből tetszés szerinti műsor felvehető, a modem képmagnók ára nem túl magas, képminőségük vetekszik az amatőr filmével, a videokamerák súlya a filmkamerákétól alig nagyobb, a képszalag a filmszalaggal ellentétben akárhányszor letörölhető,majd újra felhasználható. A felcsigázott érdeklődés miatt ezen a területen a leglátványosabb a fejlődés. Az eredeti képmagnók, amelyek kikísérletezése az Ampex cég nevéhez fűződik, diszkosz alakú dobba épített négy forgó fel- és lejátszófejjel rendelkeztek, ennek következtében a teljes televíziós kép „felszabdalva" szegmentáltan került a szalagra. A hatvanas évek folyamán a japán Sony cég jelentkezett elsőként olyan két fel- és lejátszófejjel ellátott képmagnóval, amelynek mindegyik feje egy-egy félképet rögzített a szalagon. Ennek fö előnye, hogy a felvétel tetszés szerinti sebességgel visszajátszható, akár gyorsítva vagy lassítva, míg a négyfejes (quadruplex) képmagnók erre csak költséges kiegészítő berendezések árán képesek. A szalag vákuumszívása helyett egyszerű szalagfeszítést alkalmaztak, ami megnyitotta az utat a radikális méretcsökkentés előtt. Az első VR 2000-es képmagnók íróasztalnyi méretűek voltak, az ún. ferdesávos képmagnók ezzel szemben inkább megközelítették tömegükkel a magnetofonokat. A döntő lökést a képmagnókazetta bevezetése adta. A zsebkönyvnyi méretű szalagkazettával a manipuláció meglehetősen leegyszerűsödött, sőt a képmagnó mérete is a szokásos csévés magnetofonok mérete alá zsugorodott. A Video 2000 elnevezésű képmagnó első kazettái 2X1 óra műsor felvételére voltak alkalmasak, de hamarosan megjelentek az azonos méretű 2X2 óra, a 2 X 3 óra, sőt legújabban a 2 X 4 órás kazetták is. A mikroelektronika ezen a területen is keményen megvetette a lábát, ami egyrészt különböző szabályozó áramkörök bevezetésében, másrészt a képmagnó „intelligenciájának" növelésében nyilvánult meg. Az előzetes programozást kristályoszcillátoros óra biztosítja. A készüléktulajdonos előre 100 napra összesen 48 televíziós csatorna (!) egyes műsorait programozhatja be. A készülék a megadott időpontban bekapcsol, a jelzett műsort felveszi, majd kikapcsol és várja a következő műsor felvételének idejét. A képmagnó elülső lapján kis kijelző (display) betűfelvillanásokkal jelzi a betáplált információ tudomásul vételét. Az „okos" gép ennél sokkal többre képes. A kazetta helytelen behelyezését a kijelzőn szintén mutatja. Amennyiben helyesen rakjuk a készülékbe a kazettát, 2 másodperc leforgása alatt kiírja, hány percet vettek már fel a kazettára, ill. mennyi üres szalag van még hátra. A szalag a fel- ill. lejátszófej előtt állandó sebességgel halad, így a csévélömotor attól függően, hogy a szalag elején, vagy végén van, különböző szögsebességgel tekeri fel a már lejátszott szalagot a kazetta magjára. A változó szögsebesség alapján beépített mikroprocesszor állapítja meg egytized másodpercnyi pontossággal a még felhasználatlan szalag mennyiséget. Amennyiben a behelyezett kazetta szalagmennyisége nem bizonyulna elegendőnek a kiválasztott műsor felvételéhez, a display azonnal jelzi, hogy kazettát kell váltania. Ha ugyanarra az időpontra két különböző csatorna műsorát akarjuk felvenni, a gép figyelmeztet, hogy választanunk kell, melyiket tartjuk fontosabbnak. Lejátszás természetesen tetszés szerinti sebességen lehetséges, igy a gyorsítás vagy lassítás nem okoz gondot. A képmagnó nagyfrekvenciás részt is tartalmaz, ezért a tévéműsor felvételéhez nincs szüksége vevőkészülékre, közvetlenül antenna csatlakoztatásával képes a műsort rögzíteni. Természetesen ilyen körülmények között a japánok sem tétlenkedtek, kidolgozták a 2X6 órás kazettákat, sőt kazettacserélő automatát is szerkesztettek. Ez egy olyan mechanizmus, amelynél a kazetták egy keretben egymás fölött helyezkednek el. A szalag megtelte után a készülék a teli kazettát egy kosárba löki, majd a következőre kezd feljátszani. Az eljárás hátránya, hogy csupán a kazetta egyik oldalára játszik fel, a másikat üresen hagyja és hogy a kazettacseréhez 18 másodpercre van szüksége. Ezidén kerül a piacra a Philips és a Grundig saját konstrukciójú kazettacserélője, amely egy manipulátor segítségével forgatja is a kazettákat, igy mindkét oldalukra feljátszik, a csere pedig csak négy másodpercet vesz igénybe. A konstruktőrök az esetleges hálózati kiesésre is gondoltak. Áramszünet esetén NiCd-akkumulátorok tartják a képmagnót üzemben, igy száz napra előre minden körülmény között képes a betáplált feladatok elvégzésére. A képmagnók legfontosabb „filmamatőrös" társa, a videokamera is rendkívül nagy átalakuláson ment keresztül. A legmodernebb FAC 1700 és a FAC 1900-as típusjelzésű kamerák első ránézésre alig különböztethetők meg a kis filmkameráktól. Természetesen színes képet szolgáltatnak; ami meglepő — meglehetősen kis világítás mellett (70 lux körüli értéknél), ami normál szobai világításnak felel meg. Természetesen a „gumilencsét" (zoom objektívet) parányi CHARLES DARWIN A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÁSRÓL A kiválasztás elve, amely, mint láttuk, oly hathatós az ember kezében, alkalmazható-e a természet ölén? Azt hiszem, látni fogjuk, hogy nagyon is hatékonyan működhetik. Tartsuk szem előtt azt a végtelen sok apró változást, és egyéni különbséget, amely házi termékeink, és kisebb mértékben a természet ölén élő lények körében is előfordul; valamint az átörökítő hajlam erejét is. Joggal mondhatjuk, hogy háziasítás közben bizonyos fokig idomithatóvá válik az egész szervezet. De a változóságot, amelyet megtalálunk csaknem egyetemesen házi termékeinkben, mint Hooker és Asa Grey helyesen megjegyezte, nem az ember hozta létre közvetlenül; az ember sem teremteni nem tud fajtákat, sem megakadályozni nem tudja fajták keletkezését; csak megóvni és felhalmozni tudja azokat, amelyek támadnak.)...) Amikor látjuk, hogy az emberre nézve hasznos változások kétségtelenül előfordulnak, valószinütlen-e teljességgel az a gondolat, hogy sok, egymást követő nemzedék során előfordulnak más változások is, amelyek valami módon hasznára válnak minden egyes lénynek a lét nagy és bonyolult csatájában? Ha pedig előfordulnak, kételkedhetünk-e benne, (ha meggondoljuk, hogy sokkal több egyén születik, mint amennyi megélhet), hogy oly egyéneknek, amelyek, bármilyen csekély mértékben is, előnyben vannak mások fölött, legtöbb eshetőségük van arra, hogy megmaradjanak és magukhoz hasonló lényeket hozzanak létre? Másfelől, bizonyosak lehetünk benne, hogy minden változás, amely még oly kevéssé hátrányos is, kíméletlenül elpusztul. A kedvező egyéni különbsé geknek és változásoknak ezt a megóvását és hátrányosak kipusztítását neveztem el természetes kiválasztásnak, vagy a legalkalmasabbak megmaradásának. Oly változásokat, amelyek sem nem hasznosak, sem nem károsak, a természetes kiválasztás nem érint, s ezek a változások megmaradnak vagy ingadozó elemnek, mint talán némely polymorph fajban látjuk, vagy végül megrögzödnek az organizmus természetéhez és körülmények természetéhez képest. Több író félreértette vagy kifogásolta a természetes kiválasztás kifejezését. Némelyek meg éppen azt képzelték, hogy a természetes kiválasztás hoz létre változóságot, holott csupán oly változások megóvását foglalja magában, amelyek az illető lény életkörülményei közepette támadnak és rá nézve előnyösek. Senki sem kifogásolja, ha a mezőgazdák az emberi kiválasztás nagy hatásairól beszélnek; és ez esetben azoknak a természetadta egyéni különbségeknek, amelyeket az ember valami célra kiválaszt, szükségképpen előbb kell jelentkezniök. Mások azt az ellenvetést tették, hogy a kiválasztás szó öntudatos válogatást foglal magában a módosult állatok között; sőt még azt is hangoztatták, hogy a növényeknek nem lévén akaraterejük, a természetes kiválasztás rájok nem is alkalmazható! A szó betüszerinti értelmében kétségtelen, hogy a természetes kiválasztás hamis kifejezés, de vajon ki tett valaha szemrehányást a vegyészeknek azért, mert a különböző elemek vegyi rokonságáról beszélünk? — pedig szigorúan véve azt sem mondhatjuk, hogy valamely sav maga választja ki azt az aljat, amellyel legszívesebben vegyül. Azt is mondták, hogy úgy beszélek a természetes kiválasztásról, mint valami tevékeny hatalomról vagy istenségről; de ugyan ki tesz szemrehányást bármely írónak azért, mert a gravitációs vonzásról úgy beszél, mint amely szabályozza a bolygók mozgását? Mindenki tudja, mi az értelmük és mi a tartalmuk az efféle képletes kifejezésnek; és csaknem szükség van rájuk a rövidség okából. Épp ily nehéz elkerülni a természet szó személyesítését is.(. ..) Képletesen azt mondhatjuk, hogy a természetes kiválasztás naponként és óránként szemügyre veszi világszerte a legcsekélyebb változásokat; elveti azokat, amelyek rosszak; megóvja és összeadja mindazt, ami jó; hallszervomotor irányítja, a rekesznyílás, élességbeállítás automatikus. A filmkamerával szemben további előnye, hogy a kamera homlokfelületébe épített mikrofon segitségéyel a kísérőhangot a képpel egyidöben rögzíti. Sztereo felvétel esetén külső mikrofonok csatlakoztatása is lehetséges. A kamera nézőmezejébe parányi monitort építettek be, amely a szalagra kerülő képet mutatja. A monitor körüli mezőkben fénydiódák felvillanása jelzi a rekesznyílás értékét, a felvételt, sőt a szalagra kerülő kép oszcillogramja is látható a kamera képmezejében. Mivel az amatőrök aligha elégszenek meg csupán a lakásban készített felvételekkel, a természetben is szeretnének „filmezni", a Philips és a Grundig gyár mérnökei egy táskarádió nagyságú telepes képmagnót kísérleteztek ki számukra. A készülék mérete mindössze 8X12X20 cm, tömege 2,3 kg és a közönséges magnetofonoknál megszokott méretű kazettával működik, s természetesen speciális krómoxidos bevonatú szalaggal látták el. A világ legkisebb képmagnója (!) ez év őszén kerül kb. 1000 márkás áron az üzletekbe. Az utóbbi évek folyamán egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a képlemezes lejátszóberendezések, amelyek már digitális formában (apró lyukak és visszaveröfelületek) tárolják a képinformációt, emiatt rendkívül jó képminőséget szolgáltatnak, a mágneses felvétellel szemben örökéletűek, mivel nem játszódik le rajtuk lemágnesezödési folyamat. Különösen klasszikus filmek stb. otthoni tárolására, „filmkönyvtár" kialakítására alkalmasak. Napjainkban a legtöbbet a japán cégek állítanak elő e lejátszó készülékekből, ez év őszén piacra kerül a Grundig—Ftiilips digitális képlemezjátszó is. Tehát a „magas hanghüség" mellett lehetővé válik, hogy egyre többen hódoljanak a „magas képhüség nek", a HIFI zenetornyok mintájára HIFI képtornyokat is vásároljanak maguknak. OZOGÁNY ERNŐ gatagon és észrevétlenül dolgozik, bármikor és bárhol kínálkozik rá alkalom, minden egyes szerves lény tökéletesítésén, kapcsolatban az illető lény életének szerves és szervetlen körülményeivel. Mi nem látunk semmit e folyamatban lévő, lassú változásokból, amíg az idő keze rá nem mutat az eltelt korokra, és ekkor is, oly tökéletlenül pillanthatunk csak bele rég elmúlt geológiai korokba, hogy csupán annyit látunk, hogy az élet formái ma mások, mint hajdanta voltak. Hogy valamely fajban nagyfokú módosulás következhessék be, egy-egy fajtának, ha egyszer kialakult, talán csak hosszú időköz múlva, de megint változnia kell, vagyis épp oly kedvező természetű egyéni különbségeket kell felmutatnia, mint régebben; és ezeknek a különbségeknek megint fenn kell maradniok és igy tovább, lépésröl-lépésre. Minthogy azt látjuk, hogy egyazon természetű egyéni különbségek örökösen ismétlődnek, ezt a feltevést aligha tekinthetjük igazolhatatlannak. De hogy vajon igaz-e, azt csak abból ítélhetjük meg, hogy a hipotézis mennyiben egyezik meg a természet általános tüneményeivel. Másrészt az a mindennapi vélemény, hogy a lehetséges változások összege pontosan meghatározott mennyiség, hasonlóképpen puszta feltevés csak. (Részlet Darwin A fajok eredete című munkájának 1911-es magyar kiadásából) 18
