A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-24 / 17. szám
A CSEMADOK TAGSÁGA TELJESÍTETTE A A CSEMADOK Központi Bizottsága által a XIII. országos közgyűlésre előterjesztett beszámoló értékelte a XII. országos közgyűlés óta elvégzett munkát, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az eredmények feljogosítanak annak kijelentésére, hogy a CSEMADOK egész tagsága helyeselte, magáévá tette és teljesítette az elfogadott határozatokat. Aztán rátért arra, hogy a két országos közgyűlés között olyan fontos eseményeket ért szövetségünk tagsága, mint a CSKP megalakulásának 60. évfordulója, a CSKP XVI., valamint az SZKP XXVI. kongresszusa. Szólt arról is, hogy ebben az évben ismét fontos évforduló előtt állunk. Ősszel ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóját, néhány nap múlva emlékezünk május 9-ére, hazánk felszabadulásának napjára. A beszámoló tájékoztatta a küldötteket a nemzetközi helyzetről is. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt esztendő a békéért folytatott harc időszaka volt. Kitért arra, hogy a szocialista közösség országai a helsinki záróokmány szellemében számos javaslatot tettek a stratégiai fegyverek és a középható-távolságú rakéták számának kölcsönös korlátozására, illetve e fegyvernemek kivonására Európából. Közismert, hogy a szocialista közösség országainak és a világ haladó erőinek békeharca a Reagan-kormány hivatalba lépése óta nagyobb ellenállásba ütközik. A nemzetközi helyzetről szólva közgyűlési beszámolója még kitért arra, hogy a béke a világ népeinek legértékesebb kincse, az emberi tevékenység és haladás alapvető feltétele. Meggyőződésünk, hogy a háború elhárítása tehetséges, s a béke megőrzése korunk legfontosabb problémája. A CSEMADOK tagjai mindig készek a békéért harcolni, helytállással, jó munkával küzdeni érte. A CSEMADOK helyzetéről szólva a beszámoló megállapította, hogy a párt- és állami szervek megteremtik a csehszlovákiai magyar lakosság művelődéséhez szükséges feltételeket, biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését. A CSKP XV. és az SZLKP kongresszusa kitűzte azokat a feladatokat, amelyek hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélését, szocialista kultúránk és műveltségünk további emelését hivatottak szolgálni. A kongresszus többek között hangsúlyozta: „Pártunk továbbra is megteremti a feltételeket nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlődéséhez, haladó hagyományaink és nemzeti kultúránk fejlesztéséhez." A kongresszus utáni időszakban nemzetiségi kultúránk területén — az eddig elért eredményekre alapozva — a munka további, magasabb színvonalon történő kiszélesítésére törekedtünk. «> Ennek tudatában igyekeztünk szilárdítani a szervezeti életet, növelni társadalmi tekintélyünket központi, járási és helyi szinten. Helyi szervezeteink részt vállaltak a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből. Évente körülbelül Kétmillió órát dolgoztak társadalmi munkában. Az elmúlt évek statisztikáiból kiindulva megállapíthatjuk, hogy a CSEMADOK szervei és szervezetei évente több mint 6 ezer különböző jellegű kulturális rendezvényt valósítottak meg, félmilliót meghaladó résztvevővel. Minden törekvésünk célja az volt, hogy a kulturális népnevelő tevékenység további fejlesztésével a csehszlovákiai magyar dolgozók és az ifjúság köré~ ben valóra váltsuk a CSKP XV. és az SZKP kongresszusának határozatait a szocialista ember nevelésében, hazánk nemzetei és nemzetiségei erkölcsi-politikai egységének megszilárdításában. SZERVEZETI ÉLET A közgyűlés elé terjesztett beszámoló a szervezeti élet fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Központi Bizottság szükségesnek tartja rendszeresebbé tenni az irányító és ellenőrző munkát, további kezdeményező intézkedésekkel akar hatni az illetékes szervekre a nemzetiségi kultúra fejlesztése koncepciójának sikeres megvalósítása, valamint a CSEMADOK helyi szervezetek további aktivizálása és a tagsági bázis kiszélesítése érdekében. 1980 októberében a Központi Bizottság plenáris ülésén foglalkozott a szervezeti élet megszilárdításában elért eredményekkel, és meghatározta a legfontosabb teendőket a szervezeti élet továbbfejlesztése terén. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XII. országos közgyűlés óta tovább szilárdult a szervezeti élet, s növekedett a taglétszám. 1977-ben 66 577 volt a CSEMADOK-tagok száma, s az eltelt öt év alatt 10 ezer új taggal növekedett szövetségünk taglétszáma. A szervezeti élet ütőképességét elsősorban helyi szervezeteink munkájának rendszerességén, eredményességén lehet a legjobban lemérni. Helyi szervezeteink az értékelt időszakban 20 658 vezetőségi és 8 031 tagsági ülést tartottak. Ezeken az üléseken foglalkoztak szervezetünk aktuális feladataival, s megtárgyalták a községük kulturális fejlesztési tervéből rájuk háruló feladatokat. A CSEMADOK Nemzeti Front-beli tagságával a Központi Bizottság Elnöksége foglalkozott és a kettős irányítás mellett foglalt állást, vagyis hogy a Nemzeti Front tagjaként a Kulturális Minisztérium módszertani irányításával és pénzügyi támogatásával működjön szövetségünk. A televízió magyar adásával kapcsolatban tárgyalást folytattunk az illetékes szervek képviselőivel. Tájékoztatásul elmondhatjuk, hogy a magyar adás bevezetése szorosan összefügg az ukrán nyelvű adás bevezetésével, ha a televízió második adása fogható lesz az ukrán nyelvterületen. NÉPMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG Szövetségünk kulturális munkájának jelentős és egyben elválaszthatatlan része az amatőr művészeti tevékenység. Szövetségünkben csaknem 22 ezer felnőtt, fiatal és gyermek fejt ki aktív tevékenységet az amatőr művészeti mozgalom különböző ágazataiban, ez tagságunk több mint 30 %-át (600 együttes és csoport munkáját) teszi ki. Ezért rendkívüli figyelmet szentelünk a műkedvelő művészeti mozgalom további fejlődésével összefüggő kérdéseknek. 1978-tól a Kulturális Minisztérium, eddigi tevékenységünk pozitív eredményeinek méltányolásaként szövetségünkre bízta valamennyi országos rendezvény szervezését. Ez az intézkedés jelentősen növelte a CSEMADOK tekintélyét, szerepét politikai, társadalmi és kulturális szempontból. Szövetségünk munkájában az ének-zenei mozgalmat fontos munkaszakaszként kezeljük. Az elmúlt választási időszakban az ének-zenei mozgalomra a minőségi fejlődés volt a jellemző. Ezt a különböző rendezvényeken elért eredményeken lehet lemérni, összehasonlítva a teljesítményt a szlovák és a cseh kórusokéval. Szövetségünk keretében jelenleg 56 felnőtt, 5 ifjúsági és 49 gyermekkórus működik. Ebből 25 felnőtt és 27 gyermek illetve ifjúsági kórus tartozik a központi szintű élvonalba. Legsikeresebb kórusaink a kassai Csermely, a somorjai Híd, a zsérei és koloni vegyeskar, a pelsőci női kar, a dunaszerdahelyi Bartók vegyeskar. A gyermekkórusok közül pedig a peredi a kassai, a gímesi, a komáromi Béke-utcai, valamint a szarvai és a galántai általános iskola gyermekkara. Énekkaraink művészi színvonala megnyugtató. Müsorpolitikája összhangban van pártunk kultúrpolitikai célkitűzéseivel. Repertoárjukban egyaránt szerepelnek klasszikus művek és népdalfeldolgozások, ma élő zeneszerzők művei, amelyeknek szövegét gyakran eredeti nyelven éneklik. A Kodály-napokon lehetőségünk van a felnőtt kórusok színvonalának összehasonlítására. Az 1981. évi Kodály-napokon 14 kórus versenyzett. A verseny győztese ismét a kassai Csermely lett. Három énekkar nyert aranykoszorús minősítést a zsűri külön dicséretével, öt kórus arany-, kilenc ezüst- és öt énekkar bronzkoszorút. A Csengő Énekszó szervezésével szövetségünk az Ifjúság, az utánpótlás nevelését kívánja elősegíteni. Ez a fesztivál háromévenként kerül megrendezésre. Az elmúlt választási időszakban, 1977-ben a Népművelési Intézet rendezte meg a fesztivált, 1980-ban pedig már szövetségünk. Ezen tíz gyermek és egy ifjúsági énekkar vett részt, összesen 650 énekessel. Aranykoszorút nyert a zsűri külön dicséretével a peredi általános iskola gyermekkórusa és a kassai Csengettyű énekkar. Rajtuk kívül még négy kórus kapott arany-, négy pedig ezüstkoszorút. A Melódia táncdalverseny az ifjúság könnyűzenei igényét kívánja kielégíteni. A Zendülő Ének, a munkásénekkarok fesztiváljának szervezésével szövetségünk forradalmi hagyományok ápolását, a karéneklés közösségi jellegét és internacionalista szellemét kívánja ápolni. Az elmúlt időszakban kétszer rendeztük meg a fesztivált. 1977-ben Rozsnyón, nyolc kórus részvételével és 1980-ban Füleken, hat kórus részvételével. Műsorukon forradalmi és mozgalmi dalok, valamint népdalfeldolgozások szerepeltek. Az énekkari mozgalom eltelt öt évét összegezve elmondhatjuk, hogy a mozgalom megerősödött. Növekedett a kórusok művészi színvonala és repertoárjuk sokszínűsége. Tudatos és elhivatott tevékenységük eredményeként Szlovákiaszerte népszerűsítik nemzetiségi kóruskultúránkat. NÉPTÁNCMOZGALMUNK A CSEMADOK tevékenységében a néptánc-mozgalom is jelentős helyet foglal el. Fontos szerepet tölt be a táncosok és a nézők esztétikai nevelésében, testi és szellemi adottságaik fejlesztésében és a hazafiságra való nevelésben. Táncmozgalmunk legjobbjai jelentős sikereket értek el az utóbbi években. Főleg rájuk épülnek országos és egyéb rendezvényeink: a zselizi Népművészeti Fesztivál, a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély és a járási dal- és táncünnepélyek. Öt csoportunk elnyerte az országos „C" kategóriás minősítést: a somorjai Csalló, a diószegi Új Hajtás, a komáromi Hajós, a fülekpüspöki Palóc, és a nagyidai llosvai együttes. Ezek és a színvonalban közvetlen utánuk következők: a Csallóközi, a Bódva, a Rozmaring, a Nyitnikék, a Kamocsa, a Bodrogközi és az Új Nemzedék táncegyüttesek egész estét betöltő műsorral rendelkeznek. Örvendetes a fejlődés, gyermek-tánccsoportjainknál, különösen azóta, hogy a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon rendszeresen felléphetnek és országos versenyzési lehetőséget is nyertek. Színvonalban a gyermek-tánccsoportok országos szintet értek el. A jelenlegi 63 csoportból 20 a kiváló. Legkiemelkedőbb a gimesi Villő, a szepsi Fehér Liliomszál, a fülekpüspöki Apró Palóc, a gortvai Barkóca, az ekeli Tátika, a somorjai Kis Csalli, a dunaszerdahelyi Istiglinc, a bélyi általános iskola tánccsoportja és a galántai Pitypang-csoport. Az elmúlt években ezek a csoportok nyertek helyezést a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon. Az elmúlt választási időszakban a CSEMADOK járási bizottságai összesen 85 járási dal- és táncünnepélyt rendeztek. A járások évente általában egy rendezvényt szerveznek, de több járás 2 illetve 3 rendezvényre is vállalkozik. Ebben az időszakban öt alkalommal rendeztük meg a zselizi Országos Népművészeti Fesztivált, amelyen ötezer-ötszázhatvan szereplő lépett az 50 100 néző elé, s ugyancsak öt alkalommal a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélyt, amelyen összesen 4 687 szereplő lépett 111 ezer néző elé. A Csehszlovák Televízió képernyőjéről milliók nézhették a Gombaszögről sugárzott egyórás műsort. Az Országos Népművészeti Fesztiválon az alábbi csoportok szerepeltek legsikeresebben : a CSEMADOK martosi helyi szervezetének Hajnal táncegyüttese, a Cseh Műszaki Főiskola SZISZ-szervezetének Nyitnikék magyar táncegyüttese, a zsarnói Napsugár, a szepsi Fehér Liliomszál gyermek-táncegyüttes, a nagyidai llosvai táncegyüttes és a gimesi Villő gyermektánccsoport. Összegezve elmondhatjuk, hogy a mozgalom fejlődésével, az amatőr együtteseknek, tánccsoportoknak és folklórcsoportoknak a társadalom kultúrpolitikai életében betöltött életével elégedettek lehetünk, az együttesek müsorpolitikája megfelelő volt és teljesítette kultúrpolitikai küldetését. Szükséges javítanunk együtteseink működési feltételeit és további csoportokat kell létrehoznunk. SZÍNJÁTSZÁS Szövetségünk munkájában jelentős helyet foglal el az amatőr színjátszás. A CSEMADOK és más intézmények keretében jelenleg 190 magyar színjátszó csoport működik. A felnőtt színjátszásban a dunaszerdahelyi a királyhelmeci, a pozsonyeperjesi valamint az érsekújvári jár élen. A felnőtt kisszínpadok közül a kassai Szép Szó, a marcelházai, a párkánynánai, a komáromi és az ipolysági együttesek tartoznak az élvonalba. A gyermek színjátszásban külön említést érdemel a szen-6
