A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-17 / 16. szám
KÖZÖS HAZÁBAN A párt vezetésével 1948 februárjában a munkásosztály felszámolta a burzsoázia hatalmi pozícióit és szabaddá tette a szocializmus építéséhez vezető utat. A hatalomért folyó küzdelmet nem nézte ölbe tett kézzel a csehszlovákiai magyarság többsége sem. Komáromban, Kassán, Rozsnyón, Bratislavában és egész Dél-Szlovákiában őrizték a gyárakat, a hidakat, vigyáztak a rendre és a szlovák munkásokkal karöltve megalakították a forradalmi akcióbizottságokat. A februári győzelemmel megkezdődött a csehszlovákiai magyarok politikai jogainak a rendezése és visszaállítása. Megnyíltak a magyar tanítási nyelvű iskolák, új napilap született, az Új Szó, megalakult a CSEMADOK, megindult a tanítóképzés és a csehszlovákiai magyarság újra szabadon használhatta anyanyelvét. A néhány hónap alatt végbement változások eredményeként a magyar dolgozók a csehszlovák dolgozó nép egységes frontjának, a hatalomnak részeseivé és gyakorlóivá váltak. Az építőiparban, a bányászatban és az ipar valamennyi ágazatában nagy lendülettel és bizakodással láttak hozzá az új élet építéséhez, az általános jólét megteremtéséhez. Dél-Szlovákia magyarlakta falvaiban az országban elsőként alakították meg az egységes földmüvesszövetkezeteket. Történelmi tény, hogy az ország első földművesszövetkezetét Furinda Rudolf, a CSKP alapító tagja hozta létre Tőrén. Az elmúlt három és fél évtized alatt elért munkasikereink bizonyítják, hogy a csehszlovákiai magyar munkások, parasztok és értelmiségiek ott voltak mindenütt, ahol a szocializmus győzelméért, a jövőért folyt a küzdelem. Áldozatos munkájukkal, nagyszerű eredményeikkel teremtették meg nemzetiségi életünk kibontakozásának szilárd alapjait. A szlovák néppel közös volt harcunk a múltban a közös osztályellenség ellen, ma pedig közösen építjük szocialista hazánkat. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig arra törekedett s törekszik ma is, hogy a nemzetek és a nemzetiségek közötti kapcsolatban az egyenlőség és az egyenjogúság lenini elvei érvényesüljenek, hogy szilárduljon a hazánkban élő népek testvéri kapcsolata. Pártunk tudatosította, hogy az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri barátsága egyik fontos feltétele annak, hogy hazánkban győzelemre vihessük a szocializmus ügyét. Több olyan intézkedést foganatosított, melyek a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek testvéri összefogását segítették, rendezték alapvető jogaikat az élet és az államigazgatás minden területén. Természetesen a nemzetiségi kérdés is olyan, mint az élet minden kérdése, naponta új és új problémák merülnek fel ezen a területen is, és ezeket folyamatosan kell megoldani. Ezért a CSKP állandóan figyelemmel kíséri az ország népei együttélésének alakulását, s szükség szerint új intézkedéseket foganatosít. Ebből a szempontból mérföldkövet jelentett Csehszlovákia szövetségi államjogi elrendezése és a nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó alkotmánytörvény meghozatala. A nemzetiségek által lakott járások területén a termelőerők gyorsan és kiegyensúlyozottan fejlődnek, s mindez gazdasági, politikai és szociális szempontból a szlovák és a cseh nemzet tagjaival egyenrangúvá teszi a nemzetiségek tagjait. Ezért a nemzetiségek által lakott területek gazdasági fellendítése a nemzetiségi kérdés megoldásának alappillére. Dél- Szlovákia gazdasági fejlesztése azonban nemcsak nemzetiségi ügy, hanem össznépi érdek is. Társadalmi érdek hazánk minden területének kiegyensúlyozott, harmonikus és tervszerű fejlesztése. Össznépi ügy az is, hogy a dél-szlovákiai efsz-ek és állami gazdaságok az elért kimagasló eredményekkel ne elégedjenek meg, s még több búzát, tejet, húst, gyümölcsöt stb. adjanak a közellátásnak, vagy hogy az ipari üzemek több cementet, téglát, hajót, tűzhelyet, szigetelőpapírt, acéllemezt, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, bútort, stb. termeljenek a hazai és a külföldi piac igényeinek kielégítésére. A gazdasági és társadalmi átalakulás eredményeképpen megsokszorozódott a lakosság foglalkoztatottsága és a munkalehetőségek száma. A termelő ágazatokon (ipar, mezőgazdaság, építő- és szállítóipar) kívül J megnövekedett a magyar nemzetiségű alkalmazottak száma a kereskedelem, az oktatásügy, a művelődésügy, a közigazgatás, a kutatás és a társadalom életének egyéb területén is. Az ütemes iparosítással és a gyorsan fejlődő nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel párhuzamosan Szlovákia magyar lakosságú falvainak és városainak arculata is megváltozott. Számos kórházzal, iskolával, óvodával, bevásárlóközponttal, szolgáltatóházzal stb. gyarapodott. Egyre bővül a lakosság életkörülményeit megjavító viz-, gázvezeték és csatornahálózat. A gyárakban, az üzemekben, a földeken, az intézményekben és a hivatalokban a nemzetiségi dolgozók alkotó módon hozzájárulnak szocialista köztársaságunk fejlesztéséhez. A cseh és a szlovák dolgozókkal karöltve a magyar nemzetiségű dolgozók is jelentős részt vállalnak az egységes csehszlovák népgazdaság gyarapításából s mindennapi alkotó munkájukkal bekapcsolódnak a fejlett szocialista társadalom építésébe, a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósításába. A gazdasági fejlődés alapján mélyreható kulturális forradalom zajlott le hazánkban. Különösen az oktatás ment át alapvető változásokon. Ebből természetesen a nemzetiségi iskola ügy sem maradt ki. Szocialista államunk teljes mértékben elismeri az oktatásügy rendkívüli jelentőségét a nemzetek és a nemzetiségek nyelvének, kultúráinak fejlesztésében, a nemzeti sajátosságok és öntudat megőrzésében, az egymás közötti kapcsolatok erősítésében. Azt a demokratikus elvet vallja és támogatja, hogy minden nemzetnek és nemzetiségnek lehetővé kell tenni az anyanyelven történő művelődés lehetőségét. A nemzetiségi — ez esetben a magyar — oktatási hálózat kiterjed az óvodai foglalkozástól az általános és közép-24
