A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-17 / 16. szám
irodalmi színpad mellett döntök. Ettől egész az életem. — Egy falu arculatát nemcsak a CSEMADOK helyi szervezetének munkája határozza meg, csupán kiegészíti — bár lényegesen — a nemzeti bizottság és a szövetkezet községfejlesztési munkáját. Milyen önöknél ez az összmunka? — Jó az együttműködés mind a nemzeti bizottsággal, mind a szövetkezettel. Igaz, a takarékossági intézkedések minket is erősen érintenek, de azért reménykedünk... És még valami: nagyszerű népművelőnk van! Tóth Balázsné, Tériké, bár nem hetényi születésű de teljességgel beilleszkedett a község életébe. Szíwel-lélekkel dolgozik, vezeti a könyvtárat, a kultúrházat. Az irodalmi színpad tizenkét esztendővel ezelőtt alakult. Összetétele válto„zó, tagjai között tízévnyi korkülönbség is van. Fizikai dolgozók, ipari tanulók, diákok, népművelő, mérnök és pedagógus dolgoznak az együttesben. — Például Luczáné Sárai Sarolta a helyi óvoda igazgatónője, Vörös Lajos autószerelő, aki mindent meg tud csinálni a színpadon — mondja Kiss Péntek József, az egyik összeállítás rendezője. — Hadd folytatom a név szerinti felsorolást, hiszen megérdemlik: Renczésné Nagy Irén, Sárai István, Csintalanné Papp Szilvia, Papp Aranka, Vörös Éva, Sárai Éva, Gáspár Kornélia, Vörös Ildikó (ő az, aki a koreográfiát csinálta, csak úgy a saját elgondolása szerint, amolyan östehetség), — Hencz Júlia, Rancsi Dezső, Csintalan György, Szalainé Szuh Annamária, és Németh Árpád. No meg persze Szalai Miklós, a mi „oldalhajtásunk." Irodalmi színpadi tagként kezdte s rendező lett. Én az Oresztészt tanítom be, ő pedig egy antifasiszta költők műveiből összeállított műsor-összeállítást. — Nagyon szeretem Eluard francia költő verseit. Az- összeállítás címe: Hangok az erdőből. Bántott, hogy rajtam kívül senki sem ismeri ezt a remek költőt, úgy éreztem, meg kell szólaltatnom — mondja Szalai Miklós. — Hogyan sikerült elfogadtatni nézeteidet, kedvenc költődet a többiekkel? — Már lassan két éve készülünk erre az összállításra. Nincs probléma a szereplők kiválasztásával, itt járt Dráfy Mátyás, megnézte, mit tudunk s ö is azon a véleményen volt, hogy tehetségesek a szereplőink. — Ha nem is érünk el országos eredményeket — mondja Tóth Balázsné —, már önmagában az a tény is siker, hogy ez a sok fiatal nem a kocsmába jár szórakozni. Az ő gyerekeik szintén vonzódni fognak a kultúrához, a szép szóhoz, az irodalomhoz, mindenhez, ami humánus. Csak tápláló, erőt adó talajból nőhet terebélyes nagy fa. A táptalaj Hetényen adott. FISTER MAGDA PRANDL SÁNDOR FELVÉTELEI KIBŐL LESZ JÓ NÉPMŰVELŐ? Van egy falu a Mátyusfölde nyugati szélén, úgy hívják, hogy Hetény (Chotín). Hímző asszonyainak hírét már a századfordulón ismerték messze Komárom megye határán túl. A gazdasági válság idején sok család a toledós és szálhúzásos technikával készült hímzett asztali fehérnemű készítéséből tartotta el magát. A férfiak, egyéb kereset híján, asszonyuknak segítettek, előszámolták, kihúzták a szálakat. Az idők változtak, fordult a történelem kereke. Mára már csak néhány idős néni ismeri a „legyecskés", „tyúklábas" mintákat, de a hagyomány iránti tisztelet, szeretet megvan a falu minden lakójában. Ez a nemes vonzalom gazdag táptalaja a CSEMADOK helyi szervezete munkájának. Hosszú évek óta sikeresen működik az éneklőcsoport, munkáját Bajnóczy Magdolna irányítja. Sokévi fáradozásukra a koronát az elmúlt esztendőben a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon való szereplésük tette fel. A csoport lelkes tagjai vérükben érzik az elmúlt nehéz esztendők fáradságos munkáját, szívvel őrzik a hagyományt. Férj és feleség, mint például a Szabó házaspár, együtt adják tovább a ma emberének a régi dalokat. Etel néni valóságos krónikát vezet fellépéseikről, hagyományos népviseletbe öltöztetett babát is készített, hogy legyen mit nézni, látni az unokáknak s az arra járó érdeklődő idegennek. A helyi szervezet vezetése mindig erős volt, mert szilárd tagságra támaszkodhatott. A kor új szele, az irodalmi színpadi mozgalom mély, erős gyökeret eresztett ebben a közösségben. A falu fiataljai nem hagyták el a szülői házat, a megtartó közösséget. Tanulmányaik befejezése után itt vertek új tanyát s apjuk, anyjuk örökébe léptek.. Gondolom, éppen ennek köszönhető, hogy mára két irodalmi színpadi műsorral is készülnek közönség elé lépni. Lucza Imre agrármérnök, a helyi szervezet elnöke, elmondta, hogy előtte is agrármérnök látta el az elnöki teendőket. — Sebők Dezsőtől vettem át a stafétabotot — mondja a rokonszenves fiatalember. — Építkezni kezdett, sok lett volna a rá háruló feladat, s az ilyesmit Lucza Imre szavalás közben fél kézzel nem lehet csinálni. Ennek már vagy hat esztendeje. Sebök Dezső elnöksége alatt sem „aludt" a falu. Az éneklőcsoport, az irodalmi színpad már akkor is meg volt, s eredmények is születtek. Lucza Imre az Állami Vízügyi Igazgatóság tervező mérnöke. — Honnan indult, hova érkezett? — Itt születtem, itt jártam az általános iskolát, a komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségiztem. — Miért lett mezőgazdász? Nem divatos szakma! — Szűkebb hazám mezőgazdasági körzet, ha mást választok, el kell hagynom a falumat. Megpróbálkoztam a felvételivel, minden simán ment, probléma nélkül elvégeztem a főiskolát. Meliorációs szakember vagyok. — Mivel telik egy-egy munkanapja? — Jaj, az fantasztikus, mi mindent kell csinálnom! Kora reggel indulok el hazulról, sok a szolgálati út, az egész kerületben dolgozom. Minden járásban van meliorációs központ, a földművesszövetkezetek oda nyújtják be lecsapolással vagy öntözéssel kapcsolatos igényeiket. A végrehajtás a mi dolgunk. Terepszemlével kezdünk, felmérjük a lehetőségeket, csatornát építünk, nagy teljesítményű öntözőberendezéseket helyezünk üzembe. — Munka után itthon mivel tölti az idejét ? — A nemzeti bizottság titkára vagyok, ez is sok tennivalóval jár. Rettentő sok ügyes-bajos dolgot kell elrendezni. Kéthetente tanácsülést tartunk, a honvédelmi bizottságnak elnöke vagyok ... — Ne is folytassa, hogy marad ideje a családra s az irodalmi színpadi szereplésre? — Sok-sok lemondással jár minden. Megfontolom, mi a fontosabb, és az A Hangok az erdőből szemet gyönyörködtető, díszletes próbája Kiss Péntek József bemutat egy mozdulatot az Oresztész próbáján 20
