A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-17 / 16. szám
A LENINI NEMZETISÉGI POLITIKA SZELLEMÉBEN Irta: KROCSÁNY DEZSŐ, az SZSZK munkaügyi és szociális minisztere A kizsákmányolás ellen, a nemzeti és szociális felszabadulásért, a szocialista társadalmi rend felépítéséért folytatott küzdelem éveiben Csehszlovákia dolgozó népe a CSKP vezetésével mélyre ható társadalmi átalakulásokat hajtott végre. Mindez a két testvéri nemzet, a csehek és a szlovákok, valamint az itt élő nemzetiségek együttműködésének eredménye, s ugyanakkor bizonyítéka a CSKP politikája helyességének és a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek. A nemzetiségi kérdés lenini megoldásának következetes alkalmazása az élet minden területén mint jelentős tényező ösztönzi Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek alkotó kezdeményezését, fokozza a felelősség érzetét a közös ügyért s ugyanakkor elősegíti eleget tenni sajátos szükségleteiknek és érdekeiknek. Az elmúlt időszakban tovább folytatódott az itt élő nemzetek és nemzetiségek közeledése az egyenlőség és a kölcsönös bizalom elveinek alapján. Az eredmények egyértelműen bizonyítják a CSKP XVI. kongresszusa következtetésének helyességét, hogy a csehek és a szlovákok, valamint az ország területén élő nemzeti ségek egységének és internacionalista testvériségének elért szintje forradalmi munkásmozgalmunknak, pártunk és né pünk harcainak legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartozik. A nemzetek és nemzetiségek közeledésének folyamata tovább halad a fejlett szocialista társada lom építésének viszonyai között. Párt és állami szerveinknek döntő érdé mei vannak azokban a sikerekben, ame lyeket az ország nemzetei és nemzetisé gei helyzetének, fejlődésének és közele désének terén elértünk. Abban, hogy a szocialista hazafiság és a proletár interna cionalizmus eszméje a csehszlovák állam polgárok tudatának szilárd része. A Cseh Szlovákiában élő nemzetek és nemzetisé gek gazdagsága, nyugodt élete, kölcsönös együttműködése és megértése Csehszlo vákia szövetségi államjogi elrendezésével teljesedett ki, amely minden állampolgár nak biztosítja polgár- és szabadságjogait. A proletár internacionalizmus a mi viszonyaink között, hasonlóan, mint a Szovjet unióban, jelenti az egyforma jogot a mun kára, a művelődésre, az egészségügyi és a szociális ellátásra, tekintet nélkül a nem zetiségi hovatartozásra. Pártunk és álla műnk lenini nemzetiségi politikájának ezeket a vívmányait tovább fogjuk szilárdítani és fejleszteni. A szlovákiai dolgozók alkotó aktivitásá nak eredménye volt a gazdasági előreha ladás, amivel tovább erősödött Csehszlo vákia gazdasági potenciálja, kialakultak a lakosság szükségletei jobb kielégítésének és az előre haladásnak a feltételei. Ez a gazdasági fejlődés olyan időszakban ment végbe, amikor — ahogy azt a CSKP XV kongresszusa megállapította — leküzdöttük az ország egyes részeiben a gazdasági, társadalmi és kulturális élet területén mu tatkozott nagy eltéréseket. A hatodik ötéves tervidőszakban a társadalmi össztermék Szlovákiában az egynegyedével növekedett. Az ipari termelés 1980-ban — 1975-höz képest — az egyharmadával, és Szlovákia részesedése az ország ipari termelésében 27,6 százalékról 29,4 százalékra emelkedett. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is a megelőző ötéves tervidőszakhoz képest 10 százalékkal növekedett. A Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasága egyre jelentősebb része lesz az egységes csehszlovák népgazdaságnak. Részaránya Csehszlovákia nemzeti jövedelmének alkotásában az 1975-ös 28,3 százalékról 1980-ban 29,2 százalékra emelkedett. Az eredmények eléréséből Dél- és Kelet Szlovákia járásainak lakosai és dolgozói is kivették a részüket. Az egyes termelési ágazatokban az infrastruktúrával összhangban fejlődtek a termelőerők Szlovákia déli járásaiban is. Az iparfejlesztés itt főként új kapacitások építésével történt, elérve ezzel az ipar tagoltabb szerkezetét, ami pozitív befolyással van Csehszlovákia népgazdaságára és a nemzetközi gazdasági együttműködést is elősegíti. Új vegy-, könnyű-, gép-, elektrotechnikai és fémfeldolgozóipari létesítmények épültek, s a meglevőket modernizáltuk. Új korszerű hús-, konzerv-, tej-, cukor- és söripari vállalatok erősítették az élelmiszeripari bázist. Pótolhatatlan szerepet töltenek be Szlovákia társadalmi-gazdasági fejlődésében a Komáromi Hajógyár, az érsekújvári Elektrosvit, a Libereci Autógyár nagykürtösi üzeme, a Nehézgépipari Művek losonci gyáregysége, a füleki Kovosmalt zománcárugyár, a Gördülőcsapágy Gyár gútai üzeme, a vágsellyei Nitrogén Művek, a Párkányi Cellulóz- és Papírgyár, a lévai Lenin Gyapotipari Művek, az ipolysági Kötszövőgyár, a losoncapátfalvi szövőgyár és más jelentős vállalatok, üzemek. Rendkívüli politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségük van Szlovákia déli járásai és az egész népgazdaság számára a hatodik ötéves tervidőszakban beindított s a csehszlovák fűtőanyag-energia bázissal közvetlenül összefüggő beruházásoknak; amilyenek a mohi atomerőmű és a bős (Gabčíkovo) — nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. Ezenkívül további, főképp gép- és vegyipari létesítmények vannak építés alatt. így fokozatosan növekedett a lakosság foglalkoztatottsága további új munkahelyek létesítésével Szlovákiának ezekben a vegyes lakosságú járásaiban. Az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban a szlovákiai tervezett fejlesztéssel összhangban a déli járások produktív életkorban levő lakosságának gazdasági aktivitása is növekedett, éspedig járásonként eltérően 3—10 százalékos arányban. A produktív életkorban levő lakosság foglalkoztatottságának aránya itt már elérte az optimális szintet, és a hatodik ötéves tervidőszak végéig 84—93 százalék között mozgott. Természetes, hogy a munkahelyek létesítését és a munkaképes lakosság foglalkoztatottságának arányát nem lehet csak az egyes járások politikai határain belül elszigetelten szemlélni, hanem szélesebb területi szempontokból is meg kell ítélni. Éspedig azért, mert a nagyobb ipari és kulturális központokban létesített munkahelyek egyszersmind munkaalkalmat jelentenek a szélesebb vonzáskörben lakók számára is, mint például Bratislavában, Nyitrán és Kassán. A lakosság foglalkoztatottságának növekedésével bővül a tovább dolgozó nyugdíjasok száma is. 1980-ban az összes nyugdíjasoknak a dunaszerdahelyi járásban 16,7 százaléka, a galántaiban 13,8, a lévaiban 14, az érsekújváriban 11,5, a losonciban 16,8, a rimaszombatiban 20,0 a nagykürtösiben 19,5 a kassavidékiben 21, a rozsnyóiban 20,5 és a tőketerebesi járásban 13,9 százaléka vett részt a munkafolyamatban. Tekintetbe véve a népességszaporulat aránylag kedvezőtlen alakulását a déli járásokban a foglalkoztatottság növekedése terén a hatodik ötéves tervidőszakban elért eredményeket rendkívül kedvezőknek kell tekinteni. Az eddigi gazdasági-társadalmi intézkedések megvalósításával a déli járások felsorakoztak a fejlett körzetekhez: teljes mértékben bekapcsolódtak a csehszlovák népgazdaság fejlődésébe. A CSKP iparfejlesztési céljainak megvalósítása keretében ipari üzemek épültek, szocialista mezőgazdasági vállalatok és szolgáltató létesítmények alakultak, melyek kiindulási alapjául szolgálnak az említett járások további gazdasági fejlődésének. Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztése igényes feladatainak teljesítése megköveteli, hogy tervezetten biztosítsuk a megfelelő szakkádereket, egyrészt a nyugdíjba vonulók pótlására, másrészt az egyes gazdasági ágazatokban újonnan létesített munkahelyeknek szakképzett dolgozókkal való betöltéséhez. E feladatok megvalósítását állami végrehajtási terv írja elő, meghatározva — a népgazdaság szükségleteinek megfelelően — a szakmunkásképző iskolákba, a középisko-
