A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-10 / 15. szám

A Csemadok eletebol NÉPNEVELÉS, NÉPMŰVELŐK A CSEMADOK XII. országos közgyűlésének határozata a fejlett szocialista társadalom építése, a tudományos-műszaki forradalom feltételei közepette nagy társadalmi felada­tokat állított elénk: be kellett indítanunk a dolgozók egész életén át tartó permanens művelődésének rendszerét. A felnőttek ne­velése is egyre inkább a társadalmi fejlődés súlyponti problémájává vált, kiváltképpen a permanens művelődés szempontjából. Ez az időszak alapjában eltért azoktól az évektől, amikor még csak építeni kezdtük az új társa­dalmi rendet, amikor mindenek előtt arról volt szó, hogy a szocializmus építésének programjával összhangban minél előbb biz­tosítsuk a káderek, kiváltképpen az irányító és kulturális dolgozók nevelését, képzését. A dolgozó ember ugyanis minden társa­dalmi rendszer legjelentősebb, meghatározó tényezője. Az emberek művelődése, annak irányítása a szocializmus feltételei között mindenek előtt azt jelenti, hogy meg kellett és meg kell teremteni a kulturális és gazda­sági tényezők együtthatása optimális szerve­zetének feltételeit, egyre több dolgozót kel­lett és kell bevonnunk a kultúra és a termelé­si folyamatok, valamint a társadalom irányí­tásába, fokoznunk kellett és kell a társadalmi elkötelezettséget és az emberek kommunis­ta nevelését. Csaknem szabállyá vált, hogy ha a szakmai és kulturális színvonalat nem kapcsoljuk ösz­­sze a politikai-eszmei fejlettséggel, azt a munka minősége sínyli meg. A kulturális­­népművelési tevékenység irányításának alapvető eszköze a kulturális-népművelési tevékenység egységes terve, amely lehetővé teszi az egész művelődési folyamat egybe­hangolását és irányítását. Tudatosítottuk, hogy a CSEMADOK tevé­kenységében elsődleges követelményként és kötelességként érvényesül a tagság, illetve a csehszlovákiai magyar dolgozók százezrei műveltségi szintje gyarapításának szándéka. Ezért a XII. országos közgyűlés határozata­iból kiindulva tudatosítottuk és tudatosítjuk: hogy népművelési munkánkkal a fejlett szo­cialista társadalom további erősödését, az emberek szocialista szellemben való nevelé­sét, a szocialista életszemlélet kialakulását, pártunk politikájának valóraváltását, a mun­kahelyeken vállalt feladatok teljesítése mel­lett a csehszlovákiai magyar dolgozók politi­kai, szakmai és általános műveltségének fo­kozását segítjük elő. A kommunista nevelés alapelveivel és a szocialista társadalom fejlődésének aktuális szükségleteivel összhangban elsődleges fel­adatként végeztük a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelését. Ál­landó és aktív nevelömunkát fejtettünk ki annak érdekében, hogy állandóan erősödjék Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetisége­inek erkölcsi-politikai egysége. A több ezer megtartott politikai és szak­mai előadás, vitaest, szeminárium útján arra törekedtünk, hogy tagságunkban tovább szi­lárduljon a szocializmusba vetett hit, a párt politikája iránti bizalom és hogy hozzájárul­junk a szakmailag, kulturálisan és politikailag sokoldalúan képzett, a szocializmus eszmé­ihez hű emberek neveléséhez. A XII. országos közgyűlés határozatainak és ezen belül a népművelési munka felada­tainak teljesítésére nagy hatást gyakorolt több jelentős politikai és társadalmi évfordu­ló. A CSKP XV. és XVI. kongresszusára és határozatainak teljesítésére való felkészülés, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójáról való évenkénti megemlékezés ünnepség keretében, amelyet a CSEMADOK szervei és szervezetei főleg a barátsági hó­nap keretében rendeztek meg és ennek kap­csán vetélkedőket szerveztek: Ki tud többet a Szovjetunióról?, Mit tudsz a Szovjetuni­óról?, Barátunk a Szovjetunió címmel. Az évfordulókkal kapcsolatos ünnepségek kere­tében jelentős szerepet töltöttek be a Szov­jetunió életét, a szovjet emberek munkáját, eredményeit bemutató dokumentációs fény­képkiállítások, és a hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőivel való baráti beszélgetések. A CSEMADOK munkájában évről évre visszatérő fontos esemény az 1948-as feb­ruári győzelem évfordulója. A februári győze­lemről való megemlékezés kapcsán ismétel­ten hangsúlyozzuk, hogy 1948 februárja hozta meg a csehszlovákiai magyarság szá­mára is a nemzetiségi lét, a kulturális és nemzetiségi továbbfejlődés kibontakozásá­nak és a CSEMADOK megalakulásának lehe­tőségét. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról is minden évben megemlékezünk. Évente CSEMADOK-tagok, magyar dolgozók ezrei róják le kegyeletteljes tiszteletüket az SZNF legkiemelkedőbb helyein: Zólyomban (Zvo­len), Besztercebányán (Banská Bystrica), Ostrý Grúňban stb., azokon a helyeken, ahol a szlovák, a szovjet és más népek legjobb fiai áldozták életüket a fasizmus megdöntéséért, a szocializmus eszméinek valóra váltásáért, hogy ne legyen többé megalázva a dolgozó ember. Szemináriumokon, előadásokon emlékez­tek meg a CSEMADOK szervei és szervezetei Lenin születésének és halálénak, Csehszlo­vákia felszabadulásának, a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának stb. évfordulójáról, hogy ezáltal is tovább szilárdítsuk a szövetség tagjaiban a szoci­alizmusba vetett hitet, az állampolgársági felelősségérzetet és a szocialista hazafisá­­got. Különösen jó eredményeket értek el a fent említett feladatok teljesítésében a CSEMA­DOK galántai, lévai, rimaszombati, érsekúj­vári, rozsnyói, dunaszerdahelyi, losonci és nagykürtösi járási bizottságai és helyi szerve­zetei. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy ezekben a járásokban, ahol jól működik a népművelési tanács, ott az eredmények is nagyobbak. De a jövőben ügyelnünk kell arra, hogy a CSEMADOK előadói legyenek felkészültebbek, népművelési akcióink le­gyenek színvonalasabbak, továbbá fokozot­tabb gondot kell fordítani a szocialista élet­mód kérdéseivel foglalkozó előadások szer­vezésére. A szocialista törvényesség és jogrend megtartása szükségszerűen összefügg a szocialista jogtudat fejlesztésével. A jogi ne­velés és propaganda eredményesen hozzájá­rul a szocialista ember gondolkodásának, magatartásának formálásához. Hogy a CSE­MADOK népművelési tevékenységében is eredményesen folyjon a jogi nevelés és pro­­pagandá, 1980-ban létrehoztuk a CSEMA­DOK KB jogi szakbizottságát, amelyben ne­ves jogászok, ügyészek, büntetöbírók foglal­nak helyet. Ennek az új munkaformának a bevezetése után az órsekújvári, a dunaszer­dahelyi, a lévai, a losonci és a rimaszombati járásban is megalakult a jogi szakbizottság. Ezek az előadások, vitaestek, jogi problé­mákkal kapcsolatos kérdés-felelet estek hozzájárulnak e fontos népművelési terület eredményeinek fokozásához. A CSEMADOK keretén belül 1978 márci­usa óta tevékenykednek a művelődési klu­bok. Ezeknek aktivistái a mozgalom céljával összhangban a „szórakozva művelődni" alapelvből kiindulva fejtenek ki népművelési tevékenységet. Ez az újszerű tevékenység lehetőséget teremt arra, hogy szinte korra és műveltségre való tekintet nélkül mindenki megtalálja a maga érdeklődési területét és kötetlen formában bővítse ismereteit. A klubesteken a művészetek és társada­lomtudományok különböző területeiről hangzanak el előadások, kerülnek megren­dezésre vitaestek, amelyeket az érdeklődők nagy számban látogatnak. A klubmozgalom beindulása óta kereken 770 rendezvény va­lósult meg a CSEMADOK 42 közművelődési klubjában, s e rendezvényeken több mint 60 000 ember vett részt. Jó lenne, ha a dunaszerdahelyi, érsekújvári és a galántai járások példájára a többi járásokban is szer­veznének közművelődési klubokat. A CSEMADOK XII. országos közgyűlése óta a honismereti nevelés területén is jelen­tős előrelépés történt. A mozgalom legfőbb eszmei célkitűzését, a szocialista hazafiságra nevelést járásainkban különböző tevékeny­ségi formákban valósítják meg. Ezek közül legjelentősebb a helyi lehetőségekhez, adottságokhoz és kívánalmakhoz igazodó helytörténeti kutatás, a haladó munkásmoz­galmi hagyományok feltárása és ápolása, az ország történelmi és kulturális értékeinek, valamint természeti szépségeinek megis­mertetése. Helyi szervezeteink évről évre rendszere­sen megemlékeznek a jelentős történelmi évfordulókról, melyeket sok esetben vetélke­dőkkel egészítenek ki. Például a CSKP meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából a galántai, a losonci és a rimaszombati járá­sokban jól sikerült vetélkedőt rendeztek a párt történetének legjelentősebb eredmé­nyeiről, a kiemelkedő személyiségei el kap­csolatos eseményekről. Szövetségünk a CSKP megalakulásának 60. évfordulója al­kalmából munkásmozgalom-történeti pályá­zatot hirdetett meg. A beérkezett 21 pálya­mű is igazolja, hogy a témakör iránt nagy az érdeklődés. A jelentős történelmi évfordu­lókról való megemlékezések kapcsán a jövő­ben még jobban hangsúlyoznunk kell az adott történelmi eseménynek a mához szóló üzenetét és elősegíteni ezáltal a ma forradal­mi ság át. Nemzetiségi kultúránk ápolása és fejlesz­tése szempontjából meghatározó jelentősé­ge van az irodalmi alkotásoknak, nemcsak a múlttal ismertetnek meg bennünket, hanem szocialista jelenünket is emberközelbe hoz­zák, amelyben az új, szocialista ember for­málódik, aki a mindennapok harcain, gond­jain keresztül vág utat a jövőnek. Az iroda­lom a könyvvel való munka hasznos segítője a szocialista hazafiságra. a proletár interna cionalizmusra nevelésnek. Minél inkább életünk szerves részévé vál nak az irodalmi alkotások, annál sikeresebb közművelődésünk, társadalmi előrehaladá­sunk. Ezek a szempontok határozták meg az elmúlt években is a CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek tevékenységét. Nem vélet­len, hogy a legjobban sikerült akciónk az irodalomnépszerüsítő és a könyvvel végzett munka területén éppen azok voltak, amelyek haladó hagyományainkkal, valamint szoci­alista társadalmunk jelenével függtek össze. Az egyik legsikeresebb akció ezen a téren a csehszlovákiai magyar irodalom harmadvi­rágzásáról rendezett vetélkedő volt, ebben 1 72 helyi szervezetünk versenyzői vetélked­tek, ki mennyire ismeri a legjobb csehszlová­kiai magyar irodalmi alkotásokat, szerzőiket. Az irodalmi műsorok keretében, az emlék­esteken olyan témákkal foglalkoztunk, mint például a szovjet irodalom múltja, a szabad­ság gondolata a magyar költészetben, Pus­kin munkássága, Solohov: A hazáért harcol­tak című könyve, a szlovák költészet remekei Rudolf Jašík munkássága, a szlovák iroda­lom a felszabadulás után, Fábry Zoltán élete és munkássága, a csehszlovákiai magyar irodalom, Hviezdoslav költészete stb. A ri­maszombati járásban 1979-ben vitát ren­deztek Leonyid Brezsnyev: Szüzföld c. mű­véről, Ipolyságon pedig ugyanabban az év­ben szovjet költők alkotásaiból rendeztek vetélkedőt a versmondók számára. Öt év alatt a tervezett 869 akcióval szem­ben 1993 emlékestet és irodalmi keretmű­sort, 823 író-olvasó találkozót rendeztek helyi szervezeteink. A könyvvel végzett munkához tartozik, hogy helyi szervezeteink a könyvterjesztés­­böl is részt vállalnak: az elmúlt öt évben több mint 500 000 korona értékben adtak el könyvet. A nagyobb irodalmi és kulturális rendezvé­nyek között a legjelentősebbek a kassai Fábry-napok, a rozsnyói Czabán Samu-na­­pok, a losonci Kármán József-napok, az érsekújvári Czuczor Gergely-napok, a Szen­­czi Molnár Albert-napok Szencen, és nem utolsósorban a CSEMADOK KB nyelvi szak­­bizottsága által évente Kassán megrende­zésre kerülő Kazinczy-napok. A Kazinczy Nyelvművelő Napok sikeres megrendezéséből fontos részt vállalt magára a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának nemzetiségi sajtóbizottsága, a három kerületi pedagógiai intézete, és az utolsó évben az SZSZK Oktatásügyi Minisz­tériuma. A nyelvművelő napok programját elsősorban a tömegtájékoztatási eszközök­kel, a Csehszlovákiában megjelenő magyar nyelvű lapokkal és folyóiratokkal, a nyelvi, nyelvhasználati és nyelvhelyességi kérdések­kel kapcsolatos problémák megvitatása al­kotta. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Kazinczy-napok az utóbbi években a CSE­MADOK KB legrangosabb rendezvényei közé nőtte ki magát, eredményesen szolgálja a nyelvművelés feladatát s annak tudatosítá­sát, hogy nem elég csupán beszélni az anyanyelvet, hanem ezt tanulnunk kell, mert tökéletesítésével más nyelvek elsajátításá­nak megkönnyítéséhez is hozzájárulhatunk. BODNÁR BÉLA, a CSEMADOK KB népművelési osztályának vezetője 6

Next

/
Thumbnails
Contents