A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 14. szám

Ezen az április eleji szombat-vasárnapon is — amely egyben a szlovák főváros felszabadulásának 37. évfordulója — minden bizonnyal ezrek választják úticélul a bratislavai Várat. A közeli s távolabbi környékről csakúgy, mint a fővárosból nekivágnak, hogy gyönyörködjenek az elmúlt évszázadok történelmi emlékeiben.

Mert Bratislavában, azaz az egykori Pozsonyban a „pillanatok" a történelem századaival mérhetők; a négy tornyú, jellegzetesen négyzet alakú Vár több mint ezeréves múltra tekint vissza.

Huszonöt-harminc évvel ezelőtt sokkal kevesebben keresték föl a tenger szintje fölött 225 méter magasban épült várat. Csak a legbátrabbak, a történelem fanatikus szerelmesei vállalkoztak arra, hogy körbejárják, netalántán megérintsék a romokban heverő várfalakat. Akkoriban még úgy tetszett: az 1811-es tűzvész és az azt követő másfél évszázád nemtörődöm hanyagságát sohasem heveri ki a

királyok, fejedelmek s főurak egykori rezidenciája, illetve a különféle nemzetiségieket tömörítő polgári negyed, a váralja. Most, amikor a szlovák szavak belevegyülnek az idelátogató turisták sokaságának mondataiba; most, amikor a kiállítási termekben vagy például a cukrászdában a nyári zsongás már-már bábeli hangulatot teremt, többnyire csupán a harmincötön túliak s az idősebbek emlékeznek vissza a romokra, az ijesztően meredező, tűz marta, golyó lyuggatta, málladozó várfalakra. De ők, a mai harmincöt-negyven évesek is inkább arra kíváncsiak; az utóbbi esztendőkben mi épült már teljesen újjá.

... A pozsonyi várat első ízben, Pressalauspurch néven, a Salzburgi Évkönyvben említik a bajorok és a magyarok közötti 907-ben vivott ütközet krónikájában. Korhű dokumentumok és régészeti ásatások tanulságaképpen megállapítható, hogy a XI—XV. században, a hadi technika fejlődése hadászati jellegű, a királyoknak időnként Pozsonyban való tartózkodása pedig fényűző külsőt kölcsönző építkezéseket tett szükségessé.

1189 pünkösdjén Rőtszakállú Frigyes császár ebben a várban tesz ünnepélyes fogadalmat, hogy kereszteshadat indít. Árpádházi Erzsébet, II. Endre és meráni Gertrud leányát 1211-ben e várban jegyzik el négyéves korában Lajos thüringiai gróffal. Húsz évvel a tatárjárás után, 1261-ben újabb fényes fejedelmi ünnepség színhelye e vár: itt jegyezte el II. Pfemysl Ottokar cseh király Kunigundát, IV. Béla magyar király unokáját. Hunyadi János és felesége. Szilágyi Erzsébet 1450 októberében a várban fogadja a pozsonyi nők tisztelgő küldöttségét, 1515-ben pedig II. Ulászló, Miksa német császár és Zsigmond lengyel király találkoznak a pozsonyi várban ... A történelem folyamán sokszor feldúlták és kifosztották, de megannyiszor újjáépítették e királyi székhelyet. Sorrendben először Salamon, majd