A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-27 / 13. szám

Nyáron a turisták zöme délre vándo­rol, hogy élvezze a nap melegét és érezze a tenger illatát. Mi is a nap felé vettük utunkat, de nem délre, hanem északra. Az éjféli nap felé, amely nyáron sohasem nyugszik le. Hosszú utakon egyszercsak egy jelzőtáblát pillantottunk meg: Sark­kör. Mi Finnországban értük el az Északi-sarkkört. Kihasználva az at­­raktív földrajzi pontot, a kereskedők itt rénszarvasbőrt, gyapjúból, bőrből készült termékeket árulnak, egyszó­val az övtől kezdve a bundáig min­dent. Az a turista, aki elér valamilyen jelentős földrajzi helyet, vonalat, pél­dául az egyenlítőt vagy a sarkkört, oklevelet kap. Mi ehelyett szép felvé­teleket készítettünk. Utunk további célpontja Svédor­szág legmagasabb csúcsa, a 2123 méter magas Kebnekaise volt. To­vább vándoroltunk tehát Svédország

Next

/
Thumbnails
Contents