A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-20 / 12. szám
Sajnálom, hogy ez jutott eszébe a kedves olvasónak, ennek ellenére tényleg így volt. Barátságos arccal fogadott a boltvezető is, a helyettese is, mintha már vártak volna bennünket. És akár tetszik, akár nem, itt valóban volt mindenfajta hús. A kételkedés a bölcsesség atyja, mondotta valaki, s mi arra gondoltunk, nyilván a szomszédos húsboltból telefonáltak ide, hogy valamiféle újságírók járják a vidéket, készüljenek fel. S ők felkészültek és kiaggatták az olcsó húsokat is a bolti kampókra. Ha ez a vezető már ilyen barátságos, gondoltam, egy kissé felingerelem őt. — Azt hallottam, hogy az olcsó, illetve a közepes minőségű húsokat a hentesek most, az áremelés óta, a pult alatt árusítják. — Nézze, az ilyesmit bizonyítani kellene — válaszolta mosolyogva a vezető —, és én viszont bebizonyíthatom, hogy nálunk nincs így, s kötve hiszem, hogy az új, szigorúbb ellenőrzés erre valahol is módot adna. Azt azért itt sem értettem, hogy miért nem akarták megengedni a fényképezést, előbb fel kellett hívni telefonon a Húsipari Vállalat (Másna) főigazgatóját, s tőle kérni engedélyt, aki, ha nehezen is, ráállt, azaz engedélyezte a fotózást. Azután körülbelül egy óra múlva visszamentünk az először meglátogatott hentesboltba: az olcsóbb húsfajták még ekkor sem voltak kiakasztva. Tehát biztos, hogy innen semmiféle telefonelőrejelzést nem küldhették a másik boltba. Viszont az üzletvezető meglátott bennünket és kijött hozzánk az utcára. — Tudják-e — mondotta —, hogy a vásárlók rossz néven vették, hogy az üzletben fényképeztek? Még egy miniszter is volt itt. s szólt, hogy ne engedjem. — Melyik miniszter? — kérdem ijedten, mert amúgy elég ijedős vagyok. De a nevét elfelejtette. így hát elköszöntünk és hazamentünk. Epilógusként: Bizonyos fogyasztói árak felemelésével a szigorúbb ellenőrzés is együtt jár. Mi ugyan nem vagyunk ellenőrök, csak kíváncsi emberek, és tudjuk azt, hogy a több pénzért a vásárlónak jó minőségű áru jár, amit ugyancsak szigorú minőségi normák szabályoznak. Csak egyetlen példa: a sütni való hús nem lehet töredezett, deformált, egyharmadán egy, a többi részén fél centiméternyi zsírréteg borítja. Az első osztályú húsokat egyébként is mindig meg kell tisztítani a zsírtól. No és persze az olcsó, közepes minőségű húsokat sem szabad eldugni a vásárlók elől. ZS. NAGY LAJOS FOTÓ: PRANDL SÁNDOR Hétvégi levél bot, lencsét, borsót egyéb más zöldség- és főzelékféléket, annyit, hogy a háztartások a tél folyamán se jöjjenek zavarba és változatos étrendet tudjanak összeállítani. Mert életünk bármennyire is modernizálódik, azért még sok olyan háztartás van, ahol odahaza főznek ebédet és vacsorát, sőt reggelit is. Erre éppen most kell gondolni tavasszal, és a vetésterületek tervét valahogy úgy kellene összeállítani, hogy abban necsak a hivatalos felvásárlási árak miatt a gazdaság számára előnyös növényfajták termelése kapjon helyet, de azoké a növényfajtáké is, amelyeknek termelése anyagilag ugyan nem annyira előnyös és főleg munkaigényes, de termelésük mégis társadalmi érdek, elsősorban a helyes és egészséges táplálkozás szempontjából. Meggyőződésem, hogy ezeket a problémákat helyes hozzáállással meg lehet oldani. Természetes a mezőgazdasági nagyüzemek termelése e téren döntő, de nem egyedüli forrása a kérdés megoldásának E tekintetben szükség van arra, hogy nevelő munkával rávezessük a kiskertészeket, a kiskertek tulajdonosait is arra, hogy ezeket a szempontokat mindenkor tartsák szem előtt A szó legszorosabb értelmében szerezzünk érvényt annak az elvnek, hogy erre alkalmas minden talpalatnyi földön élelmiszeralapanyagokat, tehát elsősorban zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöt kell termelni. Következetesen törekedjünk arra, hogy egyre kevesebb legyen az olyan kertészek száma, akik kertjeiket csupán hétvégi vagy nyári pihenés, üdülés céljaira használják, de különben az egész kert néhány gyümölcsfán vagy bokron kívül parlagon hever és semmi hasznot nem hoz sem a családnak, sem a társadalomnak. Ezeknek az elveknek érvényesítéséért elsősorban a Kiskertészek Szövetsége szervezeteinek kell intenziven harcolniuk egyrészt meggyőzéssel, másrészt következetes ellenőrzéssel. Amikor az egy főre jutó évi húsfogyasztás statisztikai kimutatását olvastam, mely megállapítja, hogy ez hazánkban világviszonylatban is igen magas (85,5 kg), és hogy ez a fogyasztás nincs arányban a társadalom lehetőségeivel. egy kicsit elgondolkodtam a dolgon. Feltettem a kérdést, hogy vajon ezt a magas húsfogyasztást csak az okozta-e, hogy a hús ára aránylag alacsony volt, vagy talán más is. Tudom ugyanis, hogy a háztartásokban, ahol rendszeresen főznek, nem egyszer problémát okoz, hogy mi is kerüljön az asztalra. Nálunk nemegyszer hallottam a gyerekektől: „Anyu, már megint húst főztél vagy sütöttél?" Jómagam is már néha meguntam, hogy mindig hús van ilyen vagy olyan módon elkészítve. Megmondtam én is a feleségemnek: „Főzzél már valami mást. Nem lehetne főzni bab- vagy lencsefőzeléket ?" Ilyenkor az asszony azt mondta, jó, akkor vegyél. Hát vettem volna, de nem kaptam. Aztán maradtunk abban, hogy vagy hús lesz, vagy tészta. Mert azért aki nem hiszi, próbálja meg, hogy egy-egy háztartásban nem is könnyű dolog változatos étlapot kigondolni egész hétre. Erre vall az is, hogy Róbert szakács lapunkban megjelenő receptjei is minden igyekezet ellenére főleg húsfélék különböző módon való elkészítésére épülnek. Száz szónak is egy a vége, úgy gondolom, hogy az egy főre jutó magas fogyasztást az is befolyásolta, hogy a hús sokszor nehezen volt pótolható zöldség- és főzelékfélékkel. Vonatkozik ez különösen a téli és tavaszi időszakra. így aztán minden háziasszony a legegyszerűbb megoldást választotta. Ebédre és vacsorára is húst vagy felvágottat tálalt ilyen vagy olyan formában. Az a meggyőződésem tehát, hogy a magas húsfogyasztás csökkentésének útja nemcsak az átrendezés, de azt elő kellene segíteni azzal is, hogy a piacon általában legyen elég olyan élelmicikk, főleg zöldség- és főzelékfélék stb.. amelyekkel könnyen lehet pótolni a húsos ételeket Erről a kérdésről azért is írok, mert a tavasz közeledtével éppen a mezőgazdasági üzemeknek, kertészeknek szeretném felhívni a ügyeimét, kérve őket, termeljenek több ba-3