A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-13 / 11. szám
A Csemadok életéből Szövetségünk munkájában az ének- és zenekari tevékenységnek nagy a művelődéspolitikai jelentősége, társadalmi küldetése, mert befolyást gyakorol a tagok és a lakosság esztétikai nevelésére, erkölcsi és akarati tulajdonságaik formálására. A kórusmozgalomról beszélve az élen kell említeni a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarát, amely fennállásának 18. évébe lépett. Az ifjúkori fiatalos lendület jellemző a kórusra, amelynek kialakult zenei arculata magán viseli a csehszlovákiai és a magyarországi karéneklés stílusjegyeit. Elkötelezett műsorpolitikájával, fegyelmezett munkájával kezdettől fogva a csehszlovákiai kórusok élvonalába tartozik. Az értékelt időszakban még nagyobb hangsúlyt fektetett a hazai fellépésekre, elsősorban a szlovák és a cseh „szakmabeliek" előtti bemutatkozásra. A kórust személyes barátság fűzi több hazai zeneszerzőhöz, akiknek műveit műsorán tartja. Az énekkar repertoárja ezzel jelentős stílusváltozáson ment keresztül: színesebb és változatosabb lett. Koncertjein igényes művek előadásával képes átfogó keresztmetszetet adni a többszólamú éneklés korszakainak, a barokk zenétől egész az avantgárd kórusmuzsikáig. Nagy mértékben javult a kórus zenei tisztasága és hangzása is, ami az énekkarban folyó rendszeres hangképzés eredménye. Mindez nélkülözhetetlen eleme a fejlődésnek, annak az önigénynek, hogy a CSMTKÉ lépést tartson a hazai és külföldi kórusokkal. Műsorpolitikájában a kórus figyelembe veszi kettős feladatát: magas művészi szinten propagálja elsősorban Szlová kia magyarlakta vidékein a vokális muzsikát, illetve képviseli szocialista kultúránkat itthon és határainkon túl. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara kulcsszerepet tölt be nemzetiségi kultúránkban. Ennek bizonyítéka az is, hogy az itthon és külföldön adott hangversenyeinket az eltelt 5 évben 56 372 néző hallgatta meg és milliók hallhatták a Csehszlovák Rádió hullámhosszán. Az ének- és zenekari tevékenységre az utóbbi években a mennyiségből eredő minőségi fejlődés a jellemző. Lényegében (az ifjúsági énekkarok kivételével) nem szaporodtak a kórusok, ám annál örvendetesebb a végbement minőségi fejlődés. Ezt a különböző járási, kerületi és országos rendezvényeken elért eredményekben lehet lemérni, öszszehasonlitva a szlovák és a cseh kórusok teljesítményeivel. A CSEMADOK keretében jelenleg 56 felnőtt, 5 ifjúsági és 49 gyermekkórus működik. Ebből 25 felnőtt és 27 gyermek-, illetve ifjúsági kórus tartozik az élvonalba. Ezek a kórusok rendszeresen részt vesznek a különböző szintű énekkari fesztiválokon. Az értékelt időszak legsikeresebb kórusai közé tartoznak: a kassai Csermely kórus, a somorjai Hid énekkar, a zsérei és a koloni helyi szervezet vegyeskara, a pelsöci női kar és a dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskar. A gyermekkórusok közül: a peredi általános iskola énekkara, a kassai Csengettyű gyermekkar, a gimesi általános iskola énekkara, a komáromi Béke utcai általános iskola gyermekkara, a szarvai általános iskola énekkara, a galántai általános iskola gyermekkara. Énekkaraink művészi színvonala jó, fokozatosan emelkedő irányzatot mutat. Műsorpolitikájuk összhangban van a központi szervek által meghatározott irányelvekkel. Repertoárjukban egyaránt szerepelnek klasszikus művek, népdalfeldolgozások, mozgalmi dalok, illetve modem hangzású, ma élő hazai és külföldi szerzők művei. Műsorukat színeDALOLJUNK EGYRE TÖBBEN Énekkarok közös fellépése az V. Kodály-napokon A füteki munkásdalárda Gyökeres György felvételei A somorjai Híd vegyeskar sebbé teszi, hogy ezeket az alkotásokat eredeti nyelven (cseh, szlovák, ukrán, latin, orosz) éneklik. Az énekkarok jelenlegi művészi színvonalának elérését hatékonyan segítették azok a módszertani és szakmai értekezletek, szemináriumok és tanfolyamok, amelyeket a CSEMADOK KB és a bratislavai Népművelési Intézet szervezett a kórusvezetök számára. Az elmúlt öt évben, 1 2 szakmai értekezletet tartott a központ ének-zenei tanácsadó testület (a népművészeti osztály ének-zenei szakbizottsága), ugyanennyit rendeztünk a gyermek- és felnőtt kórusok vezetői számára, akiknek fóruma a karmesteri klub néven ismert összejövetel. A Népművelési Intézet a rendszeres továbbképzés biztosítása érdekében már negyedízben rendezett hároméves karmesteri tanfolyamot a kórusvezetők számára, ahol 34 hallgató kapott szakmai képzést. Ezenkívül módszertani instruktázst szervezett a kórusok részére; az értékelt időszakban több mint 400 esetben delegált tapasztalt szakembereket az énekkarok próbáira. Kórusaink és karnagyaink szakmai színvonalának fokozását az utóbbi öt évben a Népművelési Intézet kiadásában megjelent módszertani segédanyagok és műsorfüzetek is elősegítik. A módszertani segítségnyújtás és a szakmai tanácsadás említett formái jelentős mértékben elősegítették kórusaink tagállományának és a tagok erkölcsi meggyőződésének szilárdítását az elkötelezett műsorpolitika kialakítását, valamint a művészi és szervezettségi színvonal emelkedését. Mindez a központi rendezvények szervezési és művészi színvonalában is törvényszerűen megmutatkozott. Az értékelt időszakban két alkalommal szerveztük meg a galántai Kodály-napokat, három alkalommal a táncdalénekesek Melódia versenyét, két alkalommal találkoztak a munkásénekkarok hagyományos fesztiváljukon, ugyanennyiszer a gyermek- és ifjúsági kórusok Érsekújvárod a Csengő Énekszó fesztiválon. A Kodály-napokkal a felnőtt kórusok tevékenységét kívántuk fellendíteni. Lehetőséget adtunk a kórusok színvonalának összehasonlítására s az énekkari mozgalom fejlődési „ irányának meghatározására. Az 1978-as Kodály-napokon 13 énekkar (750 énekes) versenyzett s műsorukat megközelítően 8000 ember hallgatta meg. A verseny I. díját a Havasi József vezette kassai Csermely kórus nyerte el. A Kodály-napokkal párhuzamosan lebonyolított minősítési versenyen 6 énekkar szerzett arany-, 12 ezüst- és 5 bronzkoszorús minősítést. 6
