A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-13 / 11. szám
Következő számunk tartalmából: Zs. Nagy Lajos: ÜZLETBŐL ÜZLETBE Fister Magda: JUHÁSZ VOLT AZ APÁM ... Herdics Ferenc: HULLÁMOKON Lacza Tihamér: GOETHE Zolczer János: ÚTINAPLÓ Ozsvald Árpád: A SÁNTA DERVIS PÁRTÁK A címlapunkon riportkép a Háziasszonyoknak, háziférfiaknak című íráshoz. (Fotó: Gyökeres Györgyi A 24. oldalon Prand! Sándor felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Kral Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Hetvenöt éve, 1907. március 16-án jelent meg a Kassai Munkás első száma. A Felső-magyarországi Szociáldemokrata Párt az 1906 decemberében megtartott kerületi konferenciáján határozta el, hogy a munkások tájékoztatása és nevelése, valamint a szociáldemokrata párt politikai és szervezeti munkájának a kiszélesítése érdekében Kassán 1907 elején hetilapot indít. A Kassai Munkást indulásakor Porosz Mihály néven Preusz Mór, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kassai szervezetének és a nyomdászok szakszervezetének vezetőségi tagja szerkesztette. A helyi jellegű közlönyként indult és közel harminc éven át kiadott lap kezdetben rendszertelenül jelent meg. Ennek ellenére már a megjelenését követő első években is sokat tett azért, hogy a tőkés vállalatok rabságában szenvedő munkásokat felvilágosítsa, a szocialista eszmék iránt fogékonnyá tegye, bevonja a mozgalomba. A lap munkáját — miután Preusz Mór 1909. január 2-án távozott a laptól — szerkesztő bizottság irányította. Az átgondolt és tudatos szerkesztés eredményeképpen a Kassai Munkás már az 1910-es években forradalmi hangnemű cikksorozatokat közölt. Leleplezte a kapitalisták mesterkedéseit bemutatta, hogy a munkásságnak Kassán és Kassa környékén is milyen rossz az élet- és munkafeltétele. Közben egyre gazdagabbá vált a lap valamennyi rovata, különösen a kulturális rovat. Szorgalmazta a munkásoktatást kapcsolatot teremtett a polgári liberálisok és a szabadgondolkodó antiklerikalisták köreivel, bevonta munkájába a haladó szellemű Írókat és újságírókat. A Kassai Munkás cikkei révén a munkáltatók gyakran arra kényszerültek, hogy a munkásoknak engedményeket tegyenek és javítsák a dolgozók élet- és munkafeltételeit. Ám igazságtalanok lennénk és nem felelne meg a történelmi igazságnak, ha elhallgatnánk, hogy a múlt század végén, majd a század elején a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységét is az opportunista irányzat határozta meg. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a vezetés elismerte ugyan a fennálló társadalmi rend megváltoztatásának szükségességét, forradalmi harc helyett azonban megelégedett a reformokkal. A szociáldemokrata párt reformista szelleme és opportunista magatartása a Kassai Munkás tevékenységére is rányomta bélyegét. Anyagi gondok, a szociáldemokrácia ingadozása és sok más probléma miatt a Kassai Munkás az első világháború idején nem jelent meg. A lap — négyévi kényszerszünet után — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására 1918. november 9-én indult újra. A Kassai Munkás szíwel-iélekkel a munkások oldalára állt a szociáldemokrácia opportunista-reformista szelleme azonban még ekkor is gyakran kísérte tevékenységét. Jellegzetesen opportunista-reformista hangot képviselt a Kommunisták Magyarországi Pártja lapjának, a Vörös Újságnak 1918 decemberében történt megjelenése alkalmából írt cikkében is. A Kassai Munkás ekkor így vélekedett: „Nem valljuk azt, hogy a szocialista társadalom megvalósítását csak lázadással, a burzsoá állam szétrombolásával lehet elérni. Véleményünk szerint óriási tömegek aktív fellépésével és a parlamenti hatalom meghódításával is elérhető a termelési eszközök közössé tétele, amely után nincs szükség a fegyvereken nyugvó proletárdiktatúrára, mert a kormányzás tulajdonképpen a terKassán (Košice) a munkásmozgalom-történeti múzeum épületének falán emléktábla (felvételünkön) hirdeti, hogy a Kassai Munkás első száma 1907. március 16-án jelent meg melés vezetésében és a javak felosztásának a munkájában merül ki..." Lenin már az Iszkra első számaiban megjelent cikkeiben kifejtette, hogy a forradalom győzelmének az a feltétele, hogy legyen a munkásosztálynak egy erős élcsapata, marxista, forradalmi pártja. Először a Mivel kezdjük címmel az Iszkra 1901 májusában megjelent számában közzétett cikkében világította meg, hogy a forradalmi újságnak mi a szerepe és küldetése. „A lap — írta Lenin — nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektiv szervezd is." A Mi a teendő? című 1902-ben megjelent művében már mélyrehatóan elemezte a pártsajtó feladatát és meghatározta, hogy a Kassai JWunká: A retSÓMAGVÁfíOífSZÁÖi S*OClAtOC¥OK'.MU nAür * K*A Kassai Munkás első számának címoldala . ľr »letérőé Dolog „ .. . V * , ...«»» A 2
