A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-06 / 10. szám
A Csemadok életéből A rozsnyói járási konferencia elnöksége és küldöttei KÉT ÉV MÉRLEGE A CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) járási konferenciáját Sidó Zoltán országos elnök jelenlétében a városi nemzeti bizottság nagytermében tartották meg. Az SZLKP járási bizottságának küldöttségét dr. Koreň Árpád titkár vezette. Jelen volt Ján Barylla, az SZNT iskolaügyi bizottságának alelnöke, a rozsnyói szlovák—magyar tagozatos gimnázium igazgatója, s a Nemzeti Fronthoz tartozó tömegszervezetek is elküldték egy-egy képviselőjüket. Jó hangulatban kezdődött a sorrendben immár XXIV. járási értekezlet. Az előcsarnokban a Járási Művelődési Központ és a CSEMADOK járási bizottsága Gömörfilm Stúdiója levetítette a küldötteknek a tavalyi Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély eseményeit. A rozsnyói magyar tanítási nyelvű általános iskola tanulói is üdvözölték a helyi szervezetek 126 küldöttét. A jelenlevők jóleső érzéssel nyugtázhatták, hogy az általános iskolának már negyvenkét elsőse van, s a beiratkozás még nem ért véget. Az öröm nagyon is érthető. Iskoláink léte, életképessége és a CSEMADOK országos járásonkénti tevékenysége összefügg, egymástól elválaszthatatlan. Köszöntötték még a konferenciát a városi helyi szervezet Munkásdalárdája s a tánccsoport négy tagja, s táviratok is érkeztek az értekezlet címére. Helyi szervezetek küldték, s tudomására hozták a küldötteknek. hogy a konferencia tiszteletére 110 új CSEMADOK tagot szereztek. A járási bizottság elnökségének beszámolóját Szöllös Sándor titkár terjesztette elő. A huszonegy oldalas anyag tömören fogja öszsze az előző konferencia óta elért eredményeket, s kiegészíti a járási bizottság és a helyi szervezetek kétéves munkájáról készített s a küldötteknek időben megküldött „Adalékok a CSEMADOK XXIV. járási konferenciájához" című ötvenhét oldalas füzetet. Ez a terjedelmes, a tevékenységet magyarázó és számokban is kifejező anyag a jb elnökségének illetve titkárának leleményességét dicséri. A beszámoló érintette a legfontosabb bélés külpolitikai kérdéseket, szövetségünk helyét és szerepét a járás kulturális munkájában, amely a CSKP XVI. kongresszusának a szocialista kultúra fejlesztését szorgalmazó határozatával összhangban szép eredményeket ér el. A beszámoló a járás harmincöt helyi szervezetének és körülbelül 4500 tagjának munkájáról szól az elmúlt két esztendőben. Név szerint említi a legtevékenyebb járási bizottsági tagokat, és sajnálattal állapítja meg, hogy a CSEMADOK KB Titkársága csupán egy ülésükre küldte el képviselőjét. A beszámoló — nagyon helyesen — részletesen foglalkozott a járási népművelési és népművészeti szakbizottság, valamint az albizottságok tevékenységével. A tizenhárom szakcsoport a CSEMADOK egész munkáját átfogja és élteti a járásban. Több mint százötvenen fejtenek ki igen figyelemre méltó tevékenységet ezekben a csoportokban. Elég belelapozni a beszámolót kiegészítő „Adalékok"-ba, máris szembetűnő a politikai, ismeretterjesztő és kulturális témájú előadások nagy száma, a szakbizottságokban és a polgári ügyeket intéző testületekben végzett munka. Volt mit mondania Szöllös Sándornak a népi akadémiákról, a különböző szaktanfolyamokról, vetélkedőkről, iró-olvasó találkozókról, vers- és prózamondókról, a Hogyan mondjuk szépen, magyarul? kiejtési verseny résztvevőiről, az amatör képzőművészek kiállításairól, (a konferencia tiszteletére is kiállították műveiket), a honismereti kirándulásokról, könyVkiállításokról, a már létező és kihasználatlan kultúrházakról, a magyar tanulóknak szánt Drázus utcai új iskolaépület késedelmes építéséről, a kulturális munkát fékező magas terembérekröl, a rozsnyói Munkásdalárdáról, a megalakulásának 10. évfordulóját májusban ünneplő Sajóvölgye énekkarról, a pelsöci, hosszúszói és hárskúti énekkarokról, a tizenöt tánc- és folklórcsoportról, a Fábry Zoltán nevét viselő irodalmi színpadról, a színjátszó csoportok tevékenységéről, a gyermekkórusok hárskúti kerületi versenyéről, a járási dal- és táncünnepélyekről, a Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély megszervezéséről. Mindezekhez még annyit, hogy a konferencián megválasztott új járási bizottság ebben az évben is megrendezi a vers- és prózamondók, az irodalmi színpadok, a színjátszó csoportok járási és kerületi versenyét, a Czabán Samu és Fábry Zoltán emléknapokat, a Hogyan mondjuk szépen, magyarul? kiejtési versenyt. A beszámoló gazdag tevékenységről adott számot, és egyértelműen bizonyította a járási bizottság és a helyi szervezetek kifogástalan együttműködését a párt- és állami szervekkel. A vitában felszólalt dr. Koreň Árpád, az SZLKP járási bizottságának titkára, és nagyra értékelte a CSEMADOK munkáját. Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke szintén elismerően nyilatkozott a konferencia munkájáról, s arról, hogy a rozsnyóiak a XIII. országos közgyűlésig el akarják érni a járás magyar lakosságának 22,25 %-át kitevő CSEMADOK-tagságot. Ezt rendkívül fontosnak nevezte, „hiszen azt szeretnénk, ha a XIII. országos közgyűlésig a jelenlegi 75 ezerről 80 ezerre növekedne a CSEMADOK tagjainak száma." A vita berekesztése után a konferencia küldöttei jóváhagyták a határozatot s megválasztották az új járási bizottságot. A járási bizottság elnöke újra Balogh Gyula, titkára pedig Szöllös Sándor. MÁCS JÓZSEF (Prandl Sándor felvétele) A gyönyörű, stukkó díszítésű nagyterem széksorai ünneplőbe öltözött emberekkel telnek meg. A járás minden községéből eljöttek a küldöttek a CSEMADOK komáromi (Komárno) járási konferenciájára. A járás párt- és állami szerveit Nagy Kázmér, a járási nemzeti bizottság elnöke, a járási pártbizottság elnökségének tagja képviselte. Kurucz Lujza, a CSEMADOK Járási Bizottságának elnöke, az elmúlt két esztendőben kifejtett munkáját tartalmas, elemző és kritikus beszámolóban ismertette. Megállapította, hogy tovább kell növelni a szövetség társadalmi tekintélyét, elsősorban a taglétszám növelésével, a párt- és állami szervekkel való még elmélyültebb együttműködéssel. Igen örvendetes tény, hogy javult néhány olyan helyi szervezet tevékenysége, amelyek annak előtte nem fejtettek ki kellő tevékenységet. Ez a megállapítás elsősorban az imelyi, a gelléri és a szilasi helyi szervezetre vonatkozik. Nem oldódott meg a karvai, a cseháti. a virti, a nagykeszi és a nagyszigeti helyi szervezet problémája, amelyek csak minimális tevékenységet folytatnak. A többi 33 helyi szervezet kimagasló vagy nagyon jó munkát végez. így táncolt az ekeli Tátika gyermek-tánccsoport két aranyos tagja Zselizen, az Országos Népművészeti Fesztiválon. Kontár Gyula felvétele Amikor Nagy Kázmér köszöntötte a járási konferenciát, felszólalásában felhívta a figyelmet a meglevő kihasználatlan lehetőségekre. Itt elsősorban a szocialista akadémiával, a járási népművelési központtal és a Dunamenti Múzeummal való szorosabb együttműködésre biztatott. Elmondta, hogy a kultúra össztársadalmi méretben egyre nagyobb szerepet kap, s ebben fontos és pótolhatatlan helyet tölt be a CSEMADOK. — Meggyőződésem — fejezte be felszólalását Nagy Kázmér, — hogy a csehszlovák államiság megszilárdításáért vívott harcban a szervezet tagsága az első sorokban fog haladni. A népművelési munka területén az értékelt időszakban fokozatos fejlődés tapasztalható. Új elemek kerültek ebbe a tevékenységbe. Elmélyült a világnézeti nevelés, bővült a polgári ügyeket intéző testületekkel való együttműködés, egyre népszerűbb a komáromiak által évente megvalósított honismereti-népművelési táborozás; a szilasi helyi szervezet baráti kapcsolatot tart a Csehszlovák Rádió magyar föszerkesztőségével, a kolozsnémaí helyi szervezet szorosan együttműködik a helyi iskola úttörőcsapatával. A közművelődési klubok tevékenysége még hagy némi kívánnivalót maga után. Az irodalom-népszerűsítés, a könyvvel való munka és a nyelvművelés eredményei jelentősek. A CSEMADOK KB által meghirdetett honismereti pályázaton a perbetei Pinke Miklós pályamunkája nyerte az első díjat, s további két pályamű — Bende Istváné és Tok Béláé — is a díjazottak között volt. A szervezet leglátványosabb tevékenysége az öntevékeny művészeti munka. Hetven önálló csoporttal dicsekedhetnek a komáromiak, az aktív tevékenységet kifejtő emberek száma meghaladja az ezret. Külön öröm, hogy a tömeget mozgató erő mellett minőségről is beszélhetnek. Alátámasztja e megállapítást a csoportok által a különböző járási, kerületi és országos rendezvényeken elért siker. Az előző két év eredményeit értékelve elmondhatjuk, hogy a klasszikus színjátszás terén újra növekedik az aktív csoportok száma. A kisszinpadi mozgalom pedig fokozatosan tovább fejlődött s mára a komáromi járás képviseli az országos színvonalat. A táncmozgalomról szólva már nem lehetünk ennyire elégedettek. Csupán két országos színvonalú együttesről adhatunk számot. Ez elsősorban a komáromi szakszervezetek háza mellett működő Hajós és az ekeli Tátika gyermek-tánccsoport. A néprajzi-népművészeti tevékenységnek fontos állomása volt az 1981-es Országos Népművészeti Fesztivál, amelyen a komáromi járás mutatkozott be. A folklórműsor nyolc község — Dunamocs, Búcs, Madar, Hetény, Naszvad, Martos, Izsa és Nemesócsa — népművészeti csoportjának közreműködésével készült. A néprajzi kiállítás megvalósításakor példás segítséget kaptak a Dunamenti Múzeum dolgozóitól. A konferencián elmondottakból, a küldöttek hozzászólásaiból és az elfogadott határozatból kitűnik, hogy a komáromi járás helyi szervezeteinek tagjai továbbra is magasra emelve viszik a fáklyát. Megértették, igazi rangot az ad az embernek, amit társaival karöltve tesz a másik emberért, a társadalomért, népe kultúrájáért. FISTER MAGDA 7
