A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-02 / 1. szám
BARÁTOM VAGY? A barátság nyelve nem szó, hanem a cselekedetté váló érzelem. A barátság vagy éppen a hiánya meghatározni képes az ember egész hangulatvilágát! Lelki közösségen, kölcsönös ragaszkodáson alapuló élmény, olyan önzetlen személyes viszony, amelynek nincs köze se rokonsághoz, se érdekek közelségéhez, hiszen két ember önkéntes választásán alapul. Mély és közeli, meghitt és őszinte kapcsolat ez, amely mögött a szeretet hajtóerejét is sejtjük, s a teljes érzelmi összhangot reméljük tőle. Korunkban a barátság veszített értékéből. Gyors, felszínes álbarátkozások rongálják a fogalom hitelét. Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy másokra is figyeljünk. A 21 —30 év közötti fiatalok 49 százaléka nem ismeri már a barátság klasszikus élményét, csak amit olvasott és hallott róla: alkalmi „haverokkal" próbálja pótolni a jó barát hiányát. Pedig tévedés azt hinni, hogy baráttá válik valaki pusztán azért, mert naponta együtt szidjuk a vállalati büfében a főnököt, vagy mert gyakran együtt sörözünk, vagy mert közös barátnőink voltak. A barátság föltétele: emberi szenvedélyek, nem pedig lapos érdekviszonyok bujkálnak benne! Lélektani közhely: minden embernek a szüleihez fűződő viszonya határozza meg, hogy később felnőtt korában képes lesz-e a teljes értékű barátságnak lélektani értelemben vett átélésére vagy csak rosszul betanult szerepet játszik-e majd s csupán érdekbarátságokat tud kötni. A barátságnak a kisgyerekkorba ágyazott gyökerei vannak, és sajátos fejlődéstörténete. Két-három éves gyermekek jobbára csak egymás mellett játszanak, nem pedig egymással; mégis az első barátságok akkor kötődnek, amikor vonzódni kezd egymáshoz két kisfiú vagy két kislány, s a közös játék egy-egy ihletett pillanatában elérik egymást. A barátság felnőtt korban még szorosabbá válhat, hevessége megközelíti, néha túl is lépi a nemiség egész élménykörének érzelmi erejét. Aztán többnyire bekövetkezik az összeomlás, a barátságot egy idő múlva a saját logikája teszi tönkre. És amikor kiégett egy barátság nem szabad tovább erőltetni — el kell vágni a szálakat! Halott barátságokat cipelni nem szabad: a régebben oly harmonikusnak látszó viszonyok veszedelmesen átalakulhatnak ilyenkor, az egyik volt barátunk uralkodni akar fölöttünk, a másik cserbenhagy bajainkban, a harmadik árulónkká válik. Ilyenkor pusztul el a barátság, az, ami feloldani hivatott a magányt, ami biztonságot ígért, ami tükröt tartott elénk, segített megfogalmazni önmagunkat. De nem hal meg a barátság, ha a barátok kezdettől fogva szabadon engedik átáramlani magukon egymás gondolkodásmódját, egymás érzelmeinek teljes skáláját, erkölcsi ítéleteit; ha inkább elfogultan szeretik, mintsem kívülállóként bírálják, s hibákkal együtt fogadják el egymást. REGIBŐL- ÚJAT Róbert szakács receptjei KÜLÖNLEGES KÁPOSZTA Hozzávalók: 20 dkg savanyúkáposzta, 10 dkg lencse, 1 fej hagyma, 2 evőkanál paradicsompüré, 1 del vörösbor, 1 del tejföl, 1 evőkanál simaliszt, 30 dkg sertéshús, 1 db péksütemény, 1 db tojás, 2 evőkanál olaj, só, bors, pirospaprika Készítése: A lencsét beáztatjuk. A káposztát főzni teszszük. A hagymát megvágjuk, olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a paradicsompürét, a pirospaprikát, kevés vízzel felöntjük és a káposztához keverve a lencsével együtt főzzük. A húst ledaráljuk, áztatott péksüteménynyel, tojással, sóval, borssal jól összedolgozzuk, golyókat formálunk belőle, belerakjuk a káposztába, kb. 30 percig együtt főzzük, majd liszttel elkevert tejfölt öntünk hozzá, átforraljuk, végül a vörösborral meglocsoljuk és tálaljuk. FORTÉLYOK KEZDŐ HÁZIASSZONYOKNAK Maradék sajtból kitűnő uzsonnát készíthetünk. Reszeljük le a sajtot, keverjük össze kevés tejjel, fűszerezzük ízlés szerint (só, bors, pirospaprika stb.), kenjük a kenyérre, és pár percre tegyük forró sütőbe. A húsleveshez a csontokat hideg vízben tegyük fel főzni, félórai főzés után tegyük bele a húst, így a főtt hús is jóízű lesz. A zöldséget akkor tegyük bele, mikor a hús félig puha, és most már csak egészen lassan forraljuk. A húslevest főzés közben nem kell lehabozni, mert az a főzés befejezésére úgyis leülepszik. Az ételeket mindig lefedve főzzük és ügyeljünk arra, hogy ki ne fusson a leve. mert ezzel a java kárba vész. Egyes zöldfőzelékeket, mártásokat lisztszórással is sűríthetünk. A lisztet csak akkor hintsük az ételre, ha a levét már teljesen elfőtte. A húsokat főzés, sütés előtt ne áztassuk ki, csak mártsuk a vízbe, úgy mossuk meg. Kivétel a sós, füstölt hús. amit azért áztatunk, hogy a túl sok sót kioldjuk belőle. A kemény hús egy késhegynyi szódabikarbónától rendszerint megpuhul. Bundázott húsokat bő, forró zsírban vagy olajban, natúrszeleteket, rostélyos stb. kevés forró zsiradékban süssünk. Készítés közben a húst villával ne szurkáljuk, mert az értékes íz- és tápanyagokat tartalmazó húslé kifolyik. 21
