A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 8. szám
Szergej Bondarcsuk (a felső képen) a rendezője a szovjet—mexikói—olasz koprodukcióban készülő filmnek, amely John Reed életét mutatja be. Az amerikai újságírót, az októberi forradalom szemtanúját, a Tíz nap, amely megrengette a világot című könyv szerzőjét a filmben Franco Nero személyesíti meg. Felesége szerepét Sydney Rome játsza. A bal oldali képen maga John Reed látható. Kevés torrero mondhatja el magáról, hogy tekintetétől fejre állt a bika! Damaso Gonsales azonban ilyesmivel is dicsekedhet, s hogy nem lódít, fényképpel bizonyítja. Egyik viadalán valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy a bősz bika, feléje rontva, megbotlott (pedig neki is négy lába van) és egyet szaltózott. Ezt a pillanatot kapta el egy készenlétben álló fotóriporter. Jifi Švengsbír: Praga 1000 (színes acélmetszet. 1970) A képzőművészetek kedvelői az elmúlt év utolsó hónapjaiban több igen érdekes és figyelemre méltó kiállítást tekinthettek meg hazánk fővárosában. Jaroslav Grus nemzeti művész 90. születésnapja alkalmából a prágai vár Lovardájában életmükiállitást rendeztek, ahol a művész több mint 200 festményét és rajzát mutatták be. Láthatók voltak a pálya kezdetén (az 1907 —1912 közötti években) keletkezett alkotások és a galíciai és olaszországi lövészárkokban készített rajzok ugyanúgy, mint a végérvényesen magára lelt művész festményei a húszas és harmin, cas évekből. A művész szcenográfiai terveiből is ízelítőt kapott a közönség, így többek között szerepelt a kiállításon az Eladott menyasszony című Smetana-operához a Prágai Nemzeti Színház számára 1970-ben készített színpadkép néhány vázlata. A néhány évvel ezelőtt elhunyt František Muzika érdemes művész születésének 80. évfordulója alkalmából életmükiállitást rendeztek a mester alkotásaiból a Valdštejni Lovardában. František Muzika pályakezdő korszakát a szürrealizmus és az ún. mágikus realizmus jegyében fogant alkotások képviselték. A művész, aki a cseh avantgárd képzőművészet egyik legjelentősebb alakja volt, a harmincas években találta meg végérvényesen egyéni stílusát, s érthető módon az ez idő tájt keletkezett művei alkotják a kiállított anyag gerincét. František Muzika plakáttervezőként és könyvillusztrátorként is ismert volt, ezirányú tevékenységét néhány plakát , és könyvillusztráció demonstrálta. Az Óvárosi Tanácsháza épületében tekinthette meg a közönség Ladislav Šaloun (1870—1946) szobrászművész kamara-kiállítását és a modern cseh szobrászat klaszszikusának tekinthető Karel Pokorný életmükiállítását, amelyet a művész születésé nek 90. évfordulója alkalmából rendeztek. Ladislav Šaloun tárlata azért is emlékezetes, mert a művész kisplasztikáit a prágaiak 1914 óta nem láthatták kiállításon. (Šaloun készítette egyébként az Óvárosi téren álló Hus-emlékmüvet.) Karel Pokorný nemcsak mint művész, hanem mint pedagógus is jelentős szerepet játszott a huszadik századi cseh szobrászat alakításában. A kiállított 56 rajz és 34 kisplasztika között szerepelt például a brnói Janáčekemlékmü és a prágai Némcová-emlékmű vázlata, az 1917-ben készült Sorbanállás kenyérért című szoborkompozíció stb. A Nemzeti Galéria időszakos kiállításon mutatta be kelet-ázsiai gyűjteményének legújabb darabjait. Mivel a több mint 12 000 darabból álló gyűjteménynek még nincs önálló kiállítóhelye, az érdeklődők ilyen időszakos kiállítások segítségével ismerhetik meg a 30 esztendeje létrehozott gyűjtemény legérdekesebb és legújabb szerzeményeit. A most bemutatott anyag legértékesebb darabjai a Távol-Keletről, Kínából és Japánból származnak. Nagy érdeklődést keltett a Mánes teremben megrendezett Fiatal képzőművészek alkotásai című kiállítás, ahol 70 fiatal szobrász, grafikus és festő mutatkozott be a közönségnek, elsősorban közéleti témájú, a ma emberét munkája közben ábrázoló képzőművészeti alkotásokkal. A Vincent Špála kiállítóteremben láthatta a közönség Jiíí Švengsbír grafikus és bélyegtervező prágai vonatkozású rézmetszeteit és egyéb technikával készült miniatűr grafikáit, amelyeket a mester 60. születésnapja alkalmából mutattak bé. SIMEONA HOŠKOVÁ 9
