A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-13 / 7. szám
JI mikor — 1979 januárjában — I megérkeztünk Dél-Amerikába, a a hőmérő árnyékban 31 Celsius foil kot mutatott. Prágából az út, Dakaron és Rio De Janeirón keresztül, Buenos Airesig 20 óráig tartott. A hófedte Prágában megmosolyogtuk a didergő afrikaiakat, Buenos Airesben pedig mi nevettettük meg az embereket meleg öltözetünkkel, nehéz, hegymászó cipőnkkel. Az ottani nyár közepén érkeztünk az argentin fővárosba. Első találkozásunk Argentínával nem nevezhető hagyományosnak, hiszen csehszlovák állampolgár várt bennünket a repülőtéren. „Csak nem hagyom önöket ebben a forróságban szomjan halni" — mondotta Masný elvtárs, és meghívott bennünket egy sörre. Nem telt el fél óra megérkezésünktől és már Latin- Amerika legnagyobb sugárútján az egyik vendéglőben söröztünk. Azután már gyorsan zajlottak az események. Kíváncsian és türelmetlenül vártunk minden információt, amihez az ember idehaza nehezen jut. Az első élmény azonban jobban lehűtött bennünket, mint a viszonylag jó hazai sör: vendéglátónk ugyanis a három korsó sörért 35 dollárt fizetett. Ezt — enyhén szólva — sokalltuk. Ilyen volt tehát az egykori Argentína. A szomszédos Chilével folytatott fegyveres konfliktuson kívül elsősorban a magas infláció okozta a legnagyobb gondot. így Buenos Aires nemcsak Dél-Amerika legnagyobb, de a világ legdrágább városa is volt egyben. Legfeljebb Tokió vehette fel vele e tekintetben a versenyt. A Rio de la Plata jobb partján elterülő argentin fővárosnak 8 millió lakosa van. HEOTMÄSZÓ Totem — Latin-Amerika indián jelképe Las Cuevas, az argentin—chilei határon Travertin-híd. amelyről Puenta de! Inka a nevét kapta ARGENTÍNÁBAN Ezt a területet 1516-ban Juan Diaz de Selis fedezte fel, később pedig járt itt Magellhaes és Cabot is. Az első település 1535-ben keletkezett. Neve: Ciudad de la Santissima Trinidady puerto de nuestra Senora la Virgen Maria de los Buenos Aires. Ma már csak a két utolsó szót használjuk az argentin főváros megnevezésére. Buenos Aires: jó levegő, jó szél... A Rio de la Plata az „ezüst folyó" elnevezés szülőatyja Sebastian Cabot, akinek expedíciója ezen a vidéken nagy mennyiségű ezüstből készült tárgyat talált a helyi lakosoknál. Ennek alapján nevezték el az országot is az ezüstről Argentínának. Buenos Aires nem ragadtatott el bennünket túlságosan. A város síkságon terül el, s nincs egy magasabb domb vagy hegy, ahonnan a hegymászó madártávlatból láthatná a várost és környékét. Márpedig mi hegyet mászni jöttünk ide — az Andok második legmagasabb csúcsáét, a 6958 méteres Aconcaguát akartuk megmászni. A lehető leggyorsabban igyekeztünk tehát Buenos Aires
