A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-02 / 1. szám
Jogi tanácsok okássá vált, hogy Romániába csak akkor látogatunk el, amikor a Fekete-tenger partmenti vizei elérik a 20 ° Celsiust, amikor a napsugarak teljesen felforrósítják a homokfövenyt. Akad azonban csemege a téli sportok kedvelőinek is: a Déli-Kárpátok kedvező feltételeket biztosít a téli kikapcsolódáshoz. Tegyünk egy sétát Páltinisben, a téli sportok^,legmagasabban fekvő központjában, amely klimatikus gyógyhelyként is ismert. Páltinis Románia közepén, a Cibinului-masszívumban terül el. A ma már több mint százezer lakosú Szebentől (Sibiu) délnyugatra egészen Páltinisig 35 km hosszú, jó minőségű út vezet. Utunk először a néprajzi szempontokból érdekes Rasinari falun keresztül a Cibinului-masszívum nyugati részén át halad és 1450 méter tengerszint feletti magasságban ér véget. Festői szépségű völgykatlan ez, amelyet az 1717 méter magas Oncesti és más, 1500 méter magas „dombok" veszik körül. A völgykatlanban már a múlt század végén megindult az építkezés. Az első sízők 1914-ben jelentek meg itt és ezzel megkezdődött az a folyamat amelynek eredményeként a korábbi nyári turistaközpontból a téli sportok központjává vált. A festői környezeten, a turisztikára és sízésre alkalmas lejtőkön kívül a kedvező klimatikus viszonyok is hozzájárultak ehhez. Az állandó fagy, az elegendő hó, a sok napsütés lehetővé teszi, hogy Páltinisben decembertől márciusig lehessen sízni. A tiszta hegyi levegő jótékonyan hat az idegrendszeri betegségekre, a vérszegénységre és a vérkeringésre. Páltinis nem túl nagy üdülőközpont. Épp ezért kellemes, nyugodt itt a légkör. Még az épületeket is — szándékosan — egymástól távol építik. A központban néhány régi, egyemeletes faépület áll. A 19. században ilyen jellegzetes stílusban építették a helyi turistaközpontokat. A kis tértől kissé oldalra új szállodák várják a külföldi vendégeket. Télen és nyáron itt elsősorban csehszlovák, magyar és NDK-beli vendégek keresnek és találnak kényelemre és kikapcsolódásra. A központtól kb. 500 méterre levő sűrű tűlevelű erdő közepén található a felvonó alsó állomása, amely egyben a sífelvonó felső állomása. Van itt hely a kezdő és haladó sízőknek egyaránt. A közeli minibár és turistabár meleg étellel, itallal várja a sízőket. A felvonó legmagasabb állomásáról (1600 méter) gyönyörű kilátás nyílik a Maros (Mures) folyóra, amelyet a Déli-Kárpátok övez. Páltinis nemcsak jelentős téli, hanem nyári turistaközpont is. Innen vezetnek az utak Cibinului csúcsai felé. IMem véletlen tehát, hogy az 1980—85-re szóló terv szerint Páltinis a jövőben további szállodával és vállalati üdülővel gazdagszik. PETER MARIOT 1. Páltinis központját a 19. század 4. Cibinului végén kezdték építeni 5. A régi faházak jellegzetes hangú-2. Páltinis panorámája latot keltenek 3. Felvonóval (A szerző felvételei) A CSEMADOK Központi Bizottsága az elmúlt év derekán megalakította a Központi Népművelési Szakbizottság Jogi Albizottságát. A Hét szerkesztősége a jogi nevelést a Jogi tanácsadás című — ezentúl kéthetente megjelenő — új rovattal szándékszik elősegíteni. Az új rovatban olvasóinknak a hozzánk intézett jogi kérdésekkel kapcsolatos leveleire válaszolunk és adunk jogi tanácsot. Szeretnénk, ha az új rovat betöltené küldetését. Olvasóink gyakran érdeklődnek a nemzeti bizottságok működése és hatásköre, a választott képviselők szerepe és munkája iránt, a bíróságok, ügyészségek konkrét tevékenysége és intézkedési joga iránt. Legtöbbször a mindennapi életünkben, a családi életben, vagy vagyonjogi ügyekben, a családi ház, kert, házhely, garázs, szövetkezeti lakás kérdésében, vagy örökösödési ügyekben fordulnak hozzánk tanácsért, útbaigazításért. Olvasóink e kérdések, felmerült problémáik megítélésével kapcsolatban gyakran csak a vonatkozó törvényes rendelkezések szószerinti szövegéből indulnak ki, s nem veszik tekintetbe azokat az általános, alapvető rendelkezéseket, amelyek a szocialista állam és társadalmi rend alapját határozzák meg. Az alkotmány értelmében ugyanis minden törvényt, rendeletet és jogszabályt az alkotmányban lefektetett alapelvek szellemében és ezekkel összhangban kell magyarázni. Ezért olvasóink általános tájékoztatása céljából röviden ismertetjük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának alapvető rendelkezéseit, amelyeket a 100/ 1960. sz. alkotmánytörvény, a Csehszlovákia szövetségi államjogi elrendezéséről szóló 143/1968 sz. és a nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmánytörvény rögzít. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a munkások, a parasztok és az értelmiségiek szövetségén alapuló szocialista állam, amelynek az élén a munkásosztály áll. A két szövetségi köztársaságból, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságból álló állam, a két egyenjogú testvéri nemzetnek, a cseheknek és a szlovákoknak, valamint az állam területén élő nemzetiségeknek a közös állama. A nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó alkotmánytörvény az itt élő nemzetiségek számára a szocialista demokrácia és az internacionalizmus szellemében minden lehetőséget és eszközt megad, ami a fejlődésükhöz szükséges. Államunk a szocialista világrendszerhez tartozik; arra törekszik, hogy minden néppel baráti kapcsolatokat létesítsen és hogy az egész világón a tartós béke biztosítva legyen. Csehszlovákiában minden hatalom a dolgozó népé, amely politikai hatalmát a választott szervek útján gyakorolja. E választott szervekhez tartoznak a Szövetségi Gyűlés (Népi Kamara és Nemzetek Kamarája), a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a kerületi, járási, városi, városterületi és helyi nemzeti bizottságok. Ezeket a szerveket a választásra jogosult állampolgárok választják általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással. Államunk és társadalmunk vezető ereje a munkásosztály élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja. A dolgozók az állam és a társadalom fejlesztésében sokoldalú tevékenységükkel és aktív kezdeményezésükkel vesznek részt; e célból önkéntes társadalmi szervezetekbe tömörülnek jogaik érvényesítésére. E szervezetekhez tartoznak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a különböző szövetkezeti, ifjúsági, kulturális, testnevelési és egyéb szervezetek. A társadalmi szervezetek a csehek és szlovákok Nemzeti Frontjába tömörülnek, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a városok és vidék dolgozói szövetségének politikai kifejezője. Társadalmunk gazdasági alapját a szocialista gazdasági rendszer képezi, amely kizárja az embernek ember általi kizsákmányolását. Népgazdaságunkban a termelő eszközök társadalmi tulajdonban vannak: minden téren a tervirányítás érvényesül, amely biztosítja a termelés hatalmas fejlődését és a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. A szocialista társadalmi tulajdonnak két alapvető formája van: az egyik az állami tulajdon, amely az egész nép közös tulajdonát képezi, ez az ún. nemzeti vagyon, a másik a szövetkezeti tulajdon, a népi szövetkezetek vagyona, ahová az egységes földmüvesszövetkezetek, a különböző termelő és fogyasztási szövetkezetek, valamint a lakásszövetkezetek vagyona tartozik). A nemzeti vagyonhoz tartoznak a természeti kincsek (bányák, földgáz-, kőolajforrások stb.), az alapvető energiaforrások (villamos, víz- stb. energia), az erdők, a folyó és állóvizek, a gyógyforrások, az ipari termelő eszközök, a tömegközlekedés és a távközlési rendszer, a pénz- és biztosítóintézetek, a rádió, a televízió, a filmipar, továbbá a legfontosabb társadalmi intézmények, mint amilyen például az egészségügyi hálózat, az iskolák és a tudományos intézetek. A dolgozó parasztok által a közös szövetkezeti gazdálkodás céljaira egyesített földek az egységes földművesszövetkezet közös használatában vannak. Alkotmányunk megengedi a szocialista gazdasági rendszer keretei között a személyes munkán alapuló és az idegen munkaerő kizsákmányolását kizáró kisvállalkozásokat. Biztosítja továbbá az állampolgárok személyi tulajdonát, vagyis jogát a személyes és háztartási szükségleteink kielégítésére szolgáló tárgyakhoz, mint amilyenek például a különböző ingóságok, családi házak, garázsok, kiskertek, hétvégi házak, személygépkocsik, családi üdülök, valamint a munkával szerzett megtakaritott pénzhez (készpénz, betétkönyv). A személyi tulajdon a törvény külön védelme alatt áll. Az alkotmány biztosítja az öröklés jogát, s a vonatkozó törvényes rendelkezések (Polgári Törvénykönyv, adó- és illetékelőírások) a magántulajdonnal szemben a személyi tulajdont bizonyos kedvezményekben részesítik. Az öröklésre vonatkozó részletes jogszabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ezek szerint az elhunyt vagyona törvényes öröklés címén legközelebbi hozzátartozóira száll, akikhez, rokoni, érzelmi vagy életközösségi szálak fűzték. Ezek közé tartoznak az elhunyt házastársa, leszármazottai (gyermekei, unokái), továbbá szülei és testvérei. Jogrendszerünk a végrendeleti úton történő örökhagyást is ismeri, amikor az örökhagyó a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és alakban írásbeli végrendeletben rendelkezik halála esetére a vagyonáról, meghatározva, hogy mely személyek mit és milyen arányban öröklik hagyatékát, illetve az egyes vagyontárgyakat. De a leszármazottakat végrendeleti úton nem lehet az örökségből teljesen kizárni. Dr. BERTHA GÉZA 17
