A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-06 / 6. szám
A Csemadok életéből egészen más jellegű a száz körüli tagot számláló Barátnő Klub. A hónap első hétfőjének délutánja nemcsak a színvonalas műsorokat, a közösen elfogyasztott teasüteményes uzsonnákért várják a tagok, hanem a meghitt hangulatért, az egymásnak adott figyelmességért, a kedves szavakért, mosolyért is, amivel egymást megajándékozzák. A Barátnő Klub hatéves munkájának eredményeit nemcsak a rendezvények mennyiségi és minőségi színvonala szerint lehet megemlíteni, hanem azt a baráti légkört is értékelni kell, amelyet nemcsak a tagok tapasztalnak, hanem az alkalmi látogatók is. A fiatalok és felnőttek klubjának sikeres tevékenysége láttán a helyi szervezet vezetősége hasznosnak és szükségesnek vélte a kicsinyek számára is valami kis közösség létrehozását. így indult meg a munka az PRÓBÁLKOZÁSOK, EREDMÉNYEK, KUDARCOK Nem könnyű feladat elfogultság nélkül elemezni egy szervezet életét, több évi tevékenységének eredményét, ha maga a krónikás is cselekvő tagja a szervezet vezetőségének. része van a nem sikerült kezdeményezésekben, és maga is örvend az eredményeknek. • A CSEMADOK bratislava-óvárosi helyi szervezete az eltelt huszonöt esztendő alatt többször volt hullámvölgyben, de eredményekben szép esztendőket is maga mögött tud. Az utolsó tíz esztendőben megszakítás nélkül, folyamatosan működőben a szervezet. Ez alatt jött mozgásba a Barátnő Klub, az éneklöcsoport, megerősödött a József Attila Klub és rendszeresebbé váltak a különféle összejövetelek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tevékenység kifogástalan, az eredmények elkápráztatóak, nincs mit javítani a munkán. Nem, ennyire még nem rózsás a helyzet. Csupán annyi az eredmény, hogy sikerült mozgásba hozni a szervezeti életet, amely azelőtt inkább csak papíron szerepelt, illetve évi egy két rendezvénnyel kimerült. A klubélet fejlesztése, új klubok létrehozása egyben kialakította sokakban a közösséghez tartozás jó érzését, a közösen elért eredmények fokozták a vállalkozási kedvet, és igy elindult nálunk is egy új, folyamatos szervezeti élet, illetve közművelődési munka, tartalmat adva a szervezeti keretnek. A már régebben megalakult József Attila Klub munkája rendszeresebbé vált, műsorpolitikája jobban tükrözi a tagság igényeit. A klub tevékenységéről a tagságon kívül szinte alig tudnak mások, pedig sokan és rendszeresen járnak a klubba. Látványos nagy rendezvényük az évente megismétlődő gólyabál; ezt igyekeztek úgy megrendezni, hogy az erkölcsi siker mellett az anyagi siker is meglegyen, mert a gólyabál bevételéből kell aztán egész esztendőben fedezni a klub kisebb-nagyobb kiadásait. A vezetőség ezért nem kevés erő és ötlet, idő ráfordításával készíti elő mindig az új tanév kezdetén a fővárosba felkerült magyar diákoknak ezt az első nagy találkozóját. Maga a klubélet szeptemberben kezdődik, és az egész tanévben rendszeresen folyik a munka. Szerda esténként a CSEMADOK KB székházának nagyterme megtelik lányokkal, fiúkkal; előadások, diavetítés, vita, közös éneklés, beszélgetés szerepelnek ezeknek az estéknek műsorán, igen sokrétű lévén a klubtagok érdeklődése. A József Attila Klub eredetileg a Bratislavában tanuló magyar főiskolások és egyetemisták összefogásával alakult meg, de az eltelt több mint két évtized alatt természetesen sokat változott a tagság összetétele. Jelenleg is több olyan tagja és tisztségviselője van a klubnak, akik már elvégezték tanulmányaikat, munkaviszonyban vannak, de ragaszkodásuk a klubhoz megmaradt, és az évek során szerzett tapasztalataikkal sokat segítenek a fiataloknak a különféle rendezvények, műsorok megszervezésében. Nem kevés azoknak a volt klubtagoknak a száma sem, akik tanulmányaik befejezése után vagy visszatérnek szülőhelyükre, vagy más városba, községbe kerülve, napi elfoglaltságuk mellett értékes kulturális munkát végeznek. A József Attila Klub lehetőséget biztosít tagjainak, hogy az előadásokon való részvétellel, a vitákba való bekapcsolódással, az ajánlott könyvek olvasásával jobban megismerjék hagyományainkat, gyarapítsák tudásukat, műveltségüket, erősítsék nemzetiségi tudatukat. A klubélet megismerése és megszokása hozzájárult tartós barátságok alakulásához, ismeretségekből szerelem szövődött és házasság is kötődött — nem is egy — a klubtagok között. Mindezt összegezve úgy értékelhetjük a klub munkáját, hogy teljesíti küldetését, bár néha adódnak még javítani való. simításra váró dolgok. De mindezt csak azok végezhetik el, akik tenni akarnak és tesznek is, nem keveset, maguk és társaik fejlődése érdekében. A nagyszámú fiatalnak csak kis része tagja az óvárosi szervezet éneklőcsoportjának. Öt éve működik, megalakulásakor tizenhatan jelentkeztek, s jelenleg húsz tagjainak száma. A lelkes kis csoport munkájának eredményeiről, fejlődéséről mindazok képet alkothatnak maguknak, akik rendszeresen látogatják a rendezvényeket. A hajdani egyszólamú dalolástól eljutottak a háromszólamú kulturált énekléshez. A csoport tagjait és vezetőit egyformán illeti elismerés a végzett munkáért, mert csak a rendszeres keddi próbák, a komolyan vett gyakoriás, a türelem és az összehangolt igyekezet hozhatta meg az eddig elért színvonalat. Néhány énekelni szerető fiatal lány és fiú bekapcsolódása nemcsak számban, de hanganyagban is gazdagítaná az éneklőcsoportot, mivel a tagok átlagos életkora 50 év, s igy nagy szükség lenne az utánpótlásra. A mostani éneklöcsoport magva lehetne egy jövőbeni énekkarnak, amely sok évi kihagyás után a hajdani Bartók Béla vegyeskar szép eredményeit folytatva részese lehetne a dél-szlovákiai magyar kórusmozgalomnak. Sokkal nagyobb létszámú, tevékenységében elmúlt esztendő májusában az első gyermekdélután megtartásával, amelyet a nyári szabadságok után továbbiak követtek. Minden hónap utolsó szombatjának délutánján szülők, nagyszülők kíséretében eljönnek a 3—6 éves gyermekek, hogy együtt énekeljenek, verseljenek, játsszanak. Míg az első találkozón hüszan jelentek meg, az eddigi utolsón már több mint negyvenen, ami azt bizonyítja, hogy a szülők megértették: ezek a délutáni összejövetelek minden kisgyermek számára hasznosak, függetlenül attól, hogy milyen nyelvű óvodába járnak; vagy éppen itt pótolhatják az anyanyelvű oktatás hiányát. Az is pozitív kihatással van, hogy a kicsik itt kezdhetik megízlelni a közösségbe tartozás jó érzését, megismerni a közös versmondás, éneklés, játék örömét. A szülök érdeklődése igazolja az okos kezdeményezés hasznos voltát, sőt szükségességét. Az 1981 -es esztendőben volt a helyi szervezetnek egy továbbbi, de eddig még különösebb eredményt felmutatni nem tudó kezdeményezése is, megpróbálta felvenni a kapcsolatokat a Bratislavában szakmát tanuló fiatalokkal. Bár több üzemben próbálkoztunk már, de még nem sikerült olyan csoportos találkozást összehozni, amely alapját képezhetné egy klub megalakításának a 15—18 éves munkásfiatalok részére. Az 1982-es esztendő legfontosabb tennivalói közé soroltuk ezt a feladatot, mert a falvakból felkerült lányok, fiúk kiszakadva az otthoni környezetből, sokszor a nagyváros rossz hatása alá kerülnek. Hogy ez ne történjék meg, ebben kell segítségére lenni a fiataloknak, megfelelő szórakozási lehetőséget találva nekik, hogy hasznosan tölthessék el szabad idejüket. Igyekeztünk összefoglaló áttekintést nyújtani a pozsony-óvárosi szervezet tevékenységéről, ennek eredményeiről és sikertelen kísérleteiről. Az utolsó öt esztendőben sikerült valamivel többet tenni kultúránk terjesztése érdekében, de még sok munka vár ránk. hogy tevékenységükkel igazán elégedettek lehessünk. Bába Piroska Vallomás lobogással RÖVIDEN • A CSEMADOK-na* a losonci (Lučenec) járásban működő helyi szervezetei december végére mindenütt megtartották az évzáró taggyűléseket Az összejöveteleken képviseltették magukat a párt- és állami szervek tisztségviselői. A vitában a tagság köréből összesen 194-en szólaltak fel. A vitázók időszerű kulturális kérdésekkel foglalkoztak. • A CSEMADOK Bratislava-vidéki Járási Bizottsága arra törekszik, hogy az irányítása alá tartozó helyi szervezetekben egyre igényesebbé váljék az iskolánkívüli felnőttoktatás. Ennek érdekében a történelmi-honismereti munka keretében gyakran rendez különféle előadásokat. Tavaly például a Szlovák Nemzeti Felkelésről 3. a CSKP történetéről 1. a felszabadulás évfordulója alkalmából 5. a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról 3 előadást tartott. Népszerűek a helytörténeti előadásai és a honismereti kirándulásai is. Az említett időszakban helytörténeti előadást 6. honismereti kirándulást 5 alkalommal szervezett. • A CSEMADOK szenei (Senec) helyi szervezetének művelődési klubja egyre népszerűbb. A népszerűséget a jó munkával vívta ki. Összejövetelein ismert szakemberek és művészek mutatkoznak be. tartanak közérdekű témáról előadásokat. Egy-egy klubesten átlag 80— 100-an jelennek meg. A helyi szervezet Kincskereső nevű ifjúsági klubja is jó! dolgozik. Legutóbb a szovjet irodalomról. valamint Bartók Béla életéről és munkásságáról tartott, hanglemezhallgatással egybekötött sikeres előadást. Az ifjúsági klub rendezvényein átlag 30—35-en vesznek részt. • A CSEMADOK helyi szervezetei gyakran rendeznek könyvárusítással egybekötött író-olvasó találkozót vagy könyvárusítást. A közelmúltban Fél és Zone községben rendezett könyvkiállítás alkalmából a helyi szervezetek tagjai öszszesen ötezer korona értékben vásároltak könyveket. • A CSEMADOK magyarbéli (Veiké Bietj helyi szervezete mellett működő táncegyüttes felújította munkáját. A művelődési otthon tatarozása miatt tavaly kényszerszünetet tartott együttes rendszeresen próbát. Készül a nyári rendezvényekre. 0 A CSEMADOK Bratislava Városi Bizottsága ez év február 6-án tartja a városi konferenciát Bratislavában. a CSEMADOK KB tanácstermében. A helyi szervezeteket mintegy 40 küldött képviseli. 6
