A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

pedig goromba, veszekedős, udvariatlan fráter, annak kék zafírt kellene a szivarzsebébe csúsztatni, mindjárt előzékennyé, szeretetreméltóvá válna. A tűzoltóknak is figyelmükbe ajánljuk a zafírt, mert állítólag felér egy modern tűzoltó felszereléssel — pompásan oltja a tüzet. A villámhárító helyett meg elég egy picinke rubin, mellyel megérintjük a ház négy sarkát és egész nyáron nyugtunk lesz a mennyköcsapásoktól. A skorpióktól. pókoktól a jáspis, a mérgeskígyóktól pedig az achát véd meg. A zöldszínű smaragd a reménység köve volt. De megmutatta a jegyesek hűségét is, ha csalfa volt a kedves a kő színe olyanná vált, mint a hervadó falevél, ellenben a hü szerelmesek kezén a tavaszi levelek eleven zöld színével ragyogott. A jövendőmondók is kedvelték, mert a szem kövének, a látás javítójának is tartották. Plinius, római történetíró feljegyzése szerint Nero a gladiátorok viadalát egy simára csiszolt smaragdlapon nézte végig. Állítólag innen ered a szemüveg használatának története. Ha a szőke lányok nyakukban opáit viselnek, akkor hajuk szép színe soha nem változik meg és akár a mesében, aki opált hord, az láthatatlanná is válik. A türkizről meg az a legenda járja, hogy az aki viseli, ha megbetegszik akkor a kő eleven kék színe is a beteg sápadtságával együtt halaványodik, sőt, ha tulajdonosa meghal, a kö is teljesen megfakul. Mondják, — akiknek nincsen órájuk — hogyha zsinegen egy pohárba lógatják a követ, az az üveg falán pontosan kiveri, hogy hány óra van! A veszekedő házastársaknak is ajánlották, mivel békéltető hatást tulajdonítottak neki. A régi rómaiak szerint, ha balkarunk bőréhez gyémántot kötünk, nyugodtan alhatunk, mert nem lesznek rémes álmaink. A gyémánt a hatalom, az erő jelképe is volt az ókorban. Megvédett a varázslattól. a betegségektől, a rontástól, vadállatok támadásától. De ereje állítólag csak akkor van, ha önként, kapzsiság, alkudozás nélkül kapjuk. A gyémánt a rejtett mérget is megérzi, mert rögtön nedvesedni, izzadni kezd, ha méreg van a közelében. Nagyon sok szép értékes gyémántot porrátörtek a gazdagok udvarában és borral hígítva megitták, különösen akkor, ha egy-egy dúsgazdag nábob valami halálos nyavalyában szenvedett. A gyémánt igazi hazája India. Általában elmondhatjuk, keleten mindig sokkal nagyobb szerepe volt a drágaköveknek, mint Európában. A legendák is legtöbbször ott születtek róla. És az amulettek viselése is — melyek főként drágakövekből készültek — ott terjedtek el leginkább. A világhírű Koh-inoor gyémánt (a világosság hegye), a Nagy Mogul és az Orlov is indiai eredetű. A dél csillaga gyémántot pedig egy brazíliai négerasszony találta, aki aztán örökre megszabadult a rabszolgaságtól. De ízelítőnek ennyi is elég lesz. Meg kell még említenünk a népszerű cseh gránátot is, mely az óborra emlékeztető tüzes színét finom köszörüléssel, csiszolással kapja. A neve a latin granumból származik, amely maghoz hasonlót, a gránátalma magjára emlékeztetöt jelent, ugyanis a gránátalmának apró vörös magvai és virágai megtévesztésig hasonlítanak a nyers gránáthoz. A drágakövek varázsa ma is fogva tartja az embert. A kiállítás felbecsülhetetlen értékeit, szépségeit nézegetve az az érzésem, és azt hiszem másoknak is, hogy a természet alkotóművészete, változatos kifejezésmódja szinte utánozhatatlan. ozsvald árpád Dendrit-opái Ametiszt kristályok Csiszolt kalcedon A drágakövek szépségének varázsa, ragyogása már ősidők óta fogva tartotta az embert. De azt veszem észre a prágai Nemzeti Múzeum nagyon ízlésesen, szakszerűen megrendezett drágakö-kiállításán, hogy ez a vonzalom ma is változatlan. A jól megvilágított vitrinek előtt csitri lányok, kamasz fiúk. álmélkodó tekintetével, idősebbek elismerő mosolyával, halk sóhajával találkozom. És egy-egy pompás achát, nemesopál, sejtelmes leírhatatlan színe, szinte hosszú percekre megállásra kényszerít. Így nem csoda, ha egyes vitrinek előtt nagy a tolongás. A kiállítás érdeme, hogy jól áttekinthető és Csehszlovákia valamennyi drágakő félesége, féldrágaköve megtalálható itt, mégpedig érdekes módon háromféle formába csoportosítva: mint természetes ásvány, majd csiszolt drágakő és mellette a belőle készülő ékszerek, modern, néha meglepő apró figurák, gyűrűk, fülbevalók, kámeák vagy az ezüst- és aranynyakláncok tartozéka. A középkorban a drágaköveket misztikus. varázslatos tulajdonságokkal ruházták fel. A számos legendából, babonából érdekességként ez alkalomból érdemes lesz néhányat feleleveníteni. Akinek például bánat nyomja a szívét az kalcedont viseljen a nyakában és attól rögtön jókedvre derül; hatása még fokozható, ha a követ átfúrva egy szamárszört húzunk rajta keresztül. Az álmatlanságban szenvedőknek sem kellene bárányokat számolgatniuk hosszú éjjeleken — elég. ha nyakukba akasztanak egy szép hegyi kristályt. és mindjárt üdítő álomba merülnek. Az utazókat, turistákat, vándorlókat a citrin (sárga korund) megvédi minden veszélytől. Az ibolyaszínű ametiszt nagyon jó a részegség ellen, azért ha pincébe vagy mulatságba megyünk, ne felejtsünk egy darab amatisztet a zsebünkbe tenni! Aki Cseh gránátok (Átlagos átmérőjük 5 mm)