A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

A Csemadok életéből A SZELLEMI GAZDAGSÁGÉRT Berta Anikó áji népdalokat énekel A Mátyusföldi tánc Bélyi csárdás (Archívumi felvételek) TÖBBET TENNI Az olvasó előtt talán nem teljesen ismeretlen kulturális életünk, hiszen már több cikk jelent meg a Hétben és más lapokban a szinai Rozmaring népművészeti táncegyüttesről, sőt a TV közvetítésében is láthatták a nézők táncosainkat. Abaújszina a magyar és szlovák etnikum peremhatárán helyezkedik el, Kassától (Kosice) délre. Főutcáján naponta sok autó robog a határátkelőhely felé és vissza. Régen is forgalmas volt falunk. Erre vezetett a vándorkereskedők észak-déli útvonala, itt pihenték ki fáradalmaikat, vagy adták-vették áruikat. A községnek valamikor még címere is volt: lóvontatta postakocsi. A község lakossága egyrészt a mezőgazdaságban dolgozik, de Kassára is sokan bejárnak dolgozni, vagy tanulni. Minden év október első vasárnapján jelentós esemény helye a falu, ugyanis itt van a Nemzetközi Béke Maraton fordulója. Ilyenkor a község apraja-nagyja kivonul és kitartóan buzdítja az egész világból összesereglett futókat. A falu lakosságának száma megközelítően kétezer. Többségben szlováknak vallják magukat, de a családokban túlnyomórészt magyarul beszélnek. Ez a hovatartozási bizonytalanság visszatükröződik az emberek gondolkodásmódján és az anyanyelvi kultúra iránti igényén is. Ilyen körülmények közepette dolgozik a CSEMADOK-nak átlagban 120 tagot számláló helyi szervezete. A CSEMADOK Központi Bizottságának felhívására 1949 őszén alapította meg néhány kommunista az itteni helyi szervezetünket. A több mint három évtized alatt tagságunk jelentós szerepet töltött a be a község politikai és kulturális életében. Itt kiemelnénk főleg a mezőgazdaság szocializálását, továbbá azt, hogy számos alkalommal kultúrfellépéseivel vonzotta a lakosságot az ünnepélyekre és nyilvános gyűlésekre. Szórakoztató jellegű műsoraival fokozatosan a környéken is ismertté váltak színjátszóink és táncosaink. Ha ezekre az évekre gondolunk, illő megemlíteni Berta Bertalan, Kontúr Mihályné, Kuzma János, Koncsol Endre, Mitró László és Erőss Pálné nevét, akik sok szabad időt föláldoztak a kultúrmunka irányítása érdekében. Kulturmunkánk legfőbb erőssége a népi hagyományokat ápoló Rozmaring táncegyüttes, amely több mint huszonöt éves múltra tekint vissza. A negyedszázados évfordulót tavaly ősszel ünnepeltük meg. A műsor előkészítésekor meghívtuk az idősebb kultúrtársakat is, akik valamikor az ő általuk előadott táncokat és dalokat vitték színre. A gazdag és színvonalas kultúrműsor iránt nagy volt az érdeklődés. A vezetőket és szereplőket az öröm érzése hatotta át, hogy nem volt hiábavaló a fáradozás. Táncegyüttesünk minden évben fellépett több alkalommal községünkben ünnepélyeken és évzáró közgyűléseken. Részt vett a járási és körzeti rendezvényeken Rozgony-Vallomás lobogással r ban (Rozbanovce), Somodiban (Drienovce), Nagyidán (Vetká Ida) és más tavakban! Több alkalommal eljutottak a zselizi (Zeliezovce) országos népművészeti versenyre és Gombaszögre a fesztiválra, két éve pedig a magyarországi Nagykállón szerepeltek táncosaink. Ez év áprilisában és májusában a választási előkészítő gyűléseken nyolc alkalommal adtunk kultúrműsort a Kassa-vidéki járás falvaiban, augusztusban pedig meglátogattuk az Országos Nyári Művelődési Tábor résztvevőit a Somodi-fürdöben. Táncosaink eredményes munkájában nagy érdemei vannak Mitró Lászlónak és Csurilla Erzsébetnek. Mitró László a kezdet óta több alkalommal vissza-visszatért a táncosok közé, hozzáértéssel és jó szervezőkészséggel irányította munkájukat. Csurilla Erzsébet, az együttes koreográfusa pedig iskoláskora óta együtt él a csoporttal. Több éven át táncolt, néha még ma is „beugrik", ha szükséges. A hároméves koreográfusi tanfolyam elvégzése óta minden próbán ott látjuk a pódiumon, ahol irányítja a táncosok mozdulatait. Az iskolai gyermekcsoportot is már több alkalommal versenyre vitte. A Rozmaring táncegyüttes munkájának korábbi múltjáról nem célunk most részlete sen Írni, de megemlítem, hogy több színvonalas rendezvényen vett részt, pl. Svidníken, Lőcsén (Levoca) és Vychodnán, két alkalommal pedig első díjjal tért haza Zselizröl. Akkori szervezői és előkészítői az együttesnek Eröss Pálné, Mura Ferencné és Eröss Zoltán voltak. A műsorban túlnyomóan a Mátyusföldtöl a Bodrogközig terjedő etnikumon gyűjtött táncok szerepelnek, de más tájak táncait is felhasználjuk. Korábban a menyecskekórus is besegített, de különböző akadályok miatt, sajnos, ezt most mellőznünk kell. Vannak azonban jó hangú fiatal lányok, pl. Berta Anikó, Berta Ildikó, Mitró Csilla és Lucskéy Gyöngyi, akik már több alkalommal énekeltek Kassa környéki magyar és szlovák népdalokat. A táncegyüttes hetenként két-három alkalommal próbál a helyi kultúrházban. A kultúrház vezetője a lehetőségekhez viszonyítva igyekszik igényeinket kielégíteni. A hnb szintén segíti munkánkat. Közbenjárásunkra a járási művelődési osztálytól már évek óta rendszeres anyagi támogatásban részesül együttesünk. Persze, gondjaink is akadnak. Nem könnyű az utánpótlást biztosítani, a próbákon sem tud mindig az összes táncos megjelenni. Új táncok tanulásánál és begyakorlásánál néha egésznapos összpontosítást szoktunk tartani. Van népi zenekarunk is, de a zenészek különböző helységből vannak, így esetenkénti összehozásuk néha nem kis gondot okoz az együttes vezetőjének. A próbákon a zenekíséretet többnyire zongorával oldjuk meg. A szakmai irányítás és utánpótlás szempontjából ígéretes számunkra, hogy koreográfusunk Budapestre jár továbbképző tanfolyamra, táncosaink közül pedig ifj. Mura Ferenc és Mitró Csaba megkezdték a CSEMADOK KB által szervezett többéves koreográfusi tanfolyam elvégzését. Nagyra értékeljük a Központi Bizottság ezirányú segítséget, továbbá Quittner Jánosét, akinek koreográfiáival szép sikereket értünk el. Szervezetünk más irányú tevékenységet is kifejt. Szintén szép hagyományai vannak a színjátszásnak. Sajnos, az utóbbi években csupán egy színdarabot sikerült betanulni és lejátszani, Dávid Teréz Bölcs Johanna című színművét. Több alkalommal belefogtunk egy-egy darabba, de a próbákon felmerült akadályok miatt megrekedt, és ez elkedvetlenítette az agilisabb szereplőket és a rendezőt. Irodalmi jellegű rendezvényeink is voltak minden évben, pl. magyar és szlovák népballadaest, megemlékezés a nagyobb írókról jubileumi évfordulók alkalmával. Idén tavaszszal foglalkoztunk a szlovákiai magyar költészettel; beszélgetést folytattunk Gál Sándor íróval. A téli hónapokban ismeretterjesztő előadásokat is tartunk. Ezt rendszerint a helyi népművelési otthon munkaterve alapján oldjuk meg. Egyúttal más tömegszervezetek által rendezett előadásokra is aktivizáljuk tagjainkat. A kultúrház előtt felállított faliújságon fényképek és a Hét című folyóirat felhasználásával ismertetjük szervezeti életünket és a CSEMADOK munkájának egyes részeit. Minden évben több alkalommal bekapcsolódunk társadalmi munkával a faluszépítésbe és az efsz-ben pedig nyáron a szalma betakarításában veszünk részt. Az anyagi gazdagság mellett többet tehetnénk a szellemi gazdagság érdekében. El lehetne azon is gondolkodni, hogy az ifjú nemzedéknél az esztétikai és kulturális igény kialakításában mennyit tettek meg a felnőttek, és mennyi biztató szót kapnak az aktiv művelődés keresésére. Persze ez mindnyájunk ügye, kezdve a családoktól a széles társadalomig. A CSEMADOK abaújszinai helyi szervezetének vezetősége bízik abban, hogy továbbra is folytatni tudjuk a három évtizedes munka hagyományait. Ha változnak is az idők és körülmények, annak megfelelően új formában és tartalommal fogunk tovább dolgozni. MURA FERENC 6