A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-05 / 49. szám

Csak egy percre» • ••••• a rock jegyében •••••• ZAtKÓ GYULA nagykürtösi lakos, de Ipolykérröl (Kiarov) származik. 1970-től, a LIAZ-autógyár ottani üzemének megalapításától él és dolgozik a városban. Szakmát Losoncon tanult, mezőgazdasági gépjavítónak készült, de katonaság után nem ment vissza a kéri szövetkezetbe, hanem Zólyomban (Zvolen) vállalt munkát: darukezelő lett. — Mi hozta haza ? — Zólyomban megnősültem, de nem volt lakásom. Akkor hallottam, hogy itt szervezik a LIAZ munkásgárdáját és lakást igémek. — Mikor kapta meg a lakást? — A következő évben, az elsők között. Akkor éppen csak az alapkőletétel történt meg, Jablonecban tanultam a gépek kezelését, beállítását, összehangolását, itt mint gépkarbantartó dolgozom. Mégis az első szakmám mellett maradtam. — Elégedett? — A munkahellyel igen, egy a baj, hogy öregek a gépek és kevés a hozzájuk való alkatrész. Magunk gyártjuk a hiányzó darabokat, sokszor éjszakára is bent maradunk. — Mivel tölti a szabad idejét? — Négyáras hétvégi kertem gondozásával. Hol reggeltől reggelig, hol estétől estig, mindig akad tennivaló. — Megérte elhagyni a falut? — Amikor eljöttem, rosszul ment nálunk a földművesszövetkezet. Édesapám is azt mondta: jól tettem, hogy eljöttem, — Szocialista brigádtag, élmunkás, mi hajtja ? — Ha egyszer valamibe belefogok, azt megcsinálom. Hajlandó vagyok mindenre. Ha leáll egy gép, nem nézem, hogy kertet kéne-e locsolni vagy szülői értekezletre menni, hanem megjavítom. — Május kilencedikén megkapták az ezüstjelvényt. Mivel érdemelte ki ezt a brigád? — Mint már mondtam, sok az öreg gép, sok a javítani való. Gyakran romlanak. Ha előbb üzemképessé tesszük, nem kell túlórában behozni a termeléskiesést, hanem rendes munkaidőben folyhat a termelés. Ezzel megtakaríthatjuk magunknak a nagyobb kilengéseket, mondjuk az éwégi hajrát. Zaíkó Gyulát tavaly, sokéves jó munkája jutalmául, ötnapos társasutazásra küldték. A Szovjetunióban járt, mégpedig Moszkvában. Re pülövel. — Nincs abban a repülésben semmi különös. — Mi a véleménye a város fejlesztéséről, az iparosításról? — Itt ipari üzemet kellett létrehozni, hiszen csak a bánya volt. Mindenki nem vágyik a föld alá. Aki a gépet szereti, a vasmunkát, itt megtalálja a helyét, a számítását. Meg aztán így legalább az országban is többet tudnak a járásról. Mi csináljuk a LIAZ gépkocsik motorját, a gépkocsik bejárják az országot, a világot, viszik a jó hírűnket. — Ön szerint mi hiányzik nagykürtösről? — Kevés az óvoda és a bölcsőde. Sokan nem tudják elhelyezni a gyereküket, az asszonyok kénytelenek otthon maradni. Ha a férfi egyedül keres, nehezebb az élet... — Talán így éi ön is? — Az én gyerekeim már nagyok, két lányom van. Az egyik kilenc-, a másik nyolcéves, de az ember nyitott füllel jár, meghallja miről beszélnek mások. Az emberek beszélnek. Elmondják egymásnak gondjaikat, bajaikat. Azt is, ha jól megy a soruk, azt is, ha rosszabbul. Elsősorban a szomszéd gépen dolgozónak, a brigádtársnak. Az ő nevükben is beszélt Zaíkó Gyula. Fister Magda ILLÉS „1965 nyarán négy fiú találkozott: Illés Lajos, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János, később jött az együttes dobosa Pásztory Zoltán." Ilyen indillikusan írta le az Illés együttes megalakulását Keresztes Tibor az Illés első nagylemezén. A valóság persze kissé bonyolultabb, hiszen az Illés már 1960-tól létezett, de az új korszak valóban Szörényi Levente érkezésével, illetve a Szörényi—Bródy szerzőpáros létrejöttével kezdődött. Az Illés együttesről szinte már mindent leírtak, ezért csak a legszükségesebbeket említem: Nagy mértékben nekik köszönhető a magyar nyelvű popzene létrejötte, a magyar popzene határait alaposan kiszélesítették mind zenei, mind szövegi vonatkozásban. A korai Illés zenéjét két alapvető tényező határozta meg: A Beatles hatása és az az igyekezet, hogy a magyar népzenét beépítsék zenéjükbe. Az első dolog természetes volt, hiszen ök is rockzenét akartak játszani. Problematikusabb volt azonban a magyar népzenei elemek felhasználása. A rock legfontosabb forrása az elvárosiasodott amerikai néger népzene, ez pedig szinte minden elemében különbözik a magyar népzenétől. Ezt összeegyeztetni, ráadásul a rock akkori fejlettségi szintjén nagyon nehéz volt. Az Illés ezt legtöbbször csupán néhány tipikus dallam beépítésével, népi hangszerek felhasználásával tudta elérni, de valódi zenei anyanyelvet ebből nem sikerült kialakítani. Néhány eredmény Ígéretes volt, de maguk is érezhették, hogy ez az út hosszabb távon nem járható. A népzenei kutatók próbálkozásai jól tanulmányozhatók az első Illés nagylemezen (1969). Ugyancsak itt figyelhető meg a Beatles hagyományokhoz való erős kötődés. Abban az időben, mikor a többi élvonalbeli együttes zenéjében már kezdtek a kifáradás jelei mutatkozni, amikor ez a zene egyre több elemet kezdett átvenni a hagyományos tánczenéböl, az Illés nagylemezen friss, ötletes, vérbeli beatszámokat találhatunk. Amit a lemez kiemelkedő értékének tartok, az Szörényi Levente éneke és Bródy néhány szövege. Szörényi abban az időben konkurrencia nélkül a legjobb énekes volt. Bródy szövegeinek többsége itt még a szerelemről szól, igaz más, őszintébb módon mint az addigi szövegek. Néhány dalban azonban már felsejlik a későbbi szenvedélyesen kutató Bródy, akit mélyen érdekel az őt körülvevő világ, látja a szavak és a tettek közti különbséget, aki szeretne mélyebbre hatolni, akinek véleménye van a világról. Még ma is kevés az ilyen szövegíró, akkor azonban teljesen forradalmi dolognak számított és jelezte a rock nagykorúsodási kísérleteit. Vonatzakatolással, pályaudvari zajjal kezdődik a második Illés lemez (1969), megérkezett a Nagy Csapat A lemez összeállításánál némiképp a Bors őrmester hatása érezhető. Ugyanúgy mint a Beatles, az Illés is hangsúlyozza szerepét a szórakoztatóiparban. Levente mint vásári kikiáltó csábit az előadásra, ahol a „művészet legragyogóbb drágaköveit" látja a nagyérdemű közönség. Találkozunk a részeges lenézett Kuglival, Bródy válaszol a beérkezett levelekre, szól a reklám mindenható erejéről, saját gyengeségükről, de egyben lépni akarásukról (Keresem a szót), a szerelem nehézségeiről (Két év nem sok. Oh, kisleány), régi történetekre emlékszik (Esténként, Történet M.-ről), tettekre buzdít (Téged vár), majd a végén egy Új sorozat indul a Hét hasábjain. Célja, hogy bemutassa és egyben megpróbálja értékelni a rock által többé-kevésbé befolyásolt jelentősebb magyar, cseh és szlovák együttesek részét — lemezeik alapján. Jelen esetben nem az együttesek pályafutásának részletezésén van a hangsúly. A sorozat nagyobb figyelmet szentel az egyes lemezeknek. A nagylemez mindig egy-egy periódusról ad meglehetősen hű képet, összegezi az együttes bizonyos időszakban végzett munkáját, jellemzi pályafutásának egy szakaszát, sejteti a jövőt. A nagylemezek értékelése pontozás alapján történik. Az egyes lemezeket 0-tól 10 pontig terjedően osztályoztuk, figyelembe véve a zene és szöveg színvonalát, és mind ezt viszonyítva az akkori popzenei helyzethez. Valakinek hiányosnak tűnhet majd a diszkográfia, mert nem minden lemez került bele; csak azokat a nagylemezeket vettük figyelembe, amelyek zenei agyaga addig nagylemezen nem jelent meg. Nem kerültek tehát értékelésre az LGT vagy a Piramis angol nyelvű nagylemezei, de ott található az Illés utolsó lemeze, mert nagylemezen eddig meg nem jelent számokat tartalmaz új hangszerelésben. Az egykori Illés: (föntről) Illés Lajos, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János, Pásztory Zoltán önvallomás, ami fölfogható életcélként is: „Nem akarok állni, ha fordul a Föld". Szonda ez az akkori életbe, nincs benne egyetlen hamis és mesterkélt szöveg sem. A lemez zenéjéről szólva határozott előrelépést ta-DISZKOGRÁFIA: 1. Nehéz az út 7 2. Illések és pofonok... 8 3. Human Rights 9 4. Add a kezed 7 5. Ne sírjatok lányok 6 pasztaihatunk az első LP-hez képest. Sokkal kevesebb a népzenei elemek öncélú alkalmazása, a hangszerelés gazdagabb, jobban tükrözi a dalok hangulatát. A kezdeti ösztönösséget felváltotta a tudatosság. Ami a mondanivaló nagyságát és horderejét illeti, még nem ez volt a csúcs. Angela Davisnek ajánlották Szörényi Levente és társai a harmadik nagylemezt (1971). Az alapeszmét az ENSZ közgyűlés által 1948 decemberében elfogadott Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozata adta. Ha meg is szokták a hallgatók az Illés fajsúlyosabb gondolatait, ilyen komoly és nehéz témára senki sem számított. A lemez témája és feldolgozásának színvonala máig is elérhetetlen csúcsot jelent a magyar popzenében. Ha hozzá hasonlókat keresnénk, csak a Képzelt riport és a Sztárcsinálók mérhetők az itt feldolgozott témához gondolatilag és művészi megfogalmazásunkban. A Human Rights cimü oratórium bevezetéséből és a Nyilatkozat első öt pontjára épülő öttételes zenekari műből áll, ez adja a lemez első oldalát. Bródy szövegei hol szorosabban, hol szabadabban kapcsolódnak a nyilatkozat pontjaihoz, sugallják a végső tanulságot: Az emberi jogok veszélyben vannak, kötelességünk harcolni érvényesítésükért. A zenei anyagból később nagyon sok magyar együttes merített. Az egyetlen dolog, amit nem érzek teljesen- megoldottnak, a számok összekapcsolása. Az oratórium egysége némi kívánnivalót hagy maga után. A lemez másik oldala már inkább kielégíti a közönség igényét. Említést érdemel a hindu népzenei elemeket felhasználó Approximáció. Kiváló lemez született tehát, de az együttes nagyon eltávolodott a közönség Ízlésétől, amit hosszú ideig senki sem engedhet meg magának, (kivéve persze a megszállottakat, akiket a pénz nem érdekel). Maguk is érezték, hogy a közönség túlnyomó többsége nem tudja őket követni a megkezdett úton, következő lemezük már sokkal populárisabb zenét tartalmaz. A hetvenes évek elején divatba jött kemény rockzene hatása az Illést sem kerülte el, a hatás érződött az ő zenéjükön is. Ismét felfigyelhetünk Szörényi Levente kitűnő énekére, aki újra bebizonyítja, hogy otthonosan mozog ebben a stílusban is. Ekkor már kiéleződtek az ellentétek Levente és Illés Lajos között. Szörényi nem érezte jól magát az együttesben, számukra teljesen kiírta magát. Az Illés utolsó nagylemeze nem is tartalmaz új számokat, már csak egy válogatás az előző nagylemezeiken meg nem jelent számaikból. A dalokat áthangszerelték és a KITT-egylet segítségével kissé sietve lemezre játszották. A kihajtható lemezboritón egy csomag fénykép van, ahol régi Illés emlékek találhatók, a rajongók levelei, újságkivágások, régi fotók. Már maga a cím is szimbolikus: Ne sírjatok lányok. (A KITT-egylet szabad társulás volt, tagjai: Koncz, /llés, Tolcsvay és a Trió.) Nem sokkal a lemez megjelenése után Szörényi Levente kiadta első szólólemezét. A zenét már a jelenlegi Fonográf együttes tagjai szolgáltatták. „Egyszer csak azt kezdtük észrevenni Pásztory Zolival, hogy miránk itt nics szükség" mondta később egy interjúban Illés Lajos. A feloszláshoz a végső lökést az adta, mikor Szörényi Levente a szólólemez dalait már a mai Fonográffal akarta előadni Illés néven az NDK-ban. 1973 november elején Illés Lajos hivatalosan is bejelentette az együttes felbomlását. GYUROVSZKY LÁSZLÓ