A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

A KATONAI ENYHÜLÉS -KORPARANCS Képes krónika Az Októberi Forradalom ünnepségei November 4-én az idén is a hagyományos katonai díszszemlével és utána a moszkvai dolgozók fel­vonulásával ünnepelték meg a szovjet fővárosban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lóját. A díszalakulatok előtt Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Elhelyezték Lörincz Gyula hamvait A bratislavai krematórium urnaligetében a gyá­szoló család tagjainak, valamint a párt- és társa­dalmi szervek képviselőinek jelenlétében novem­ber 4-én elhelyezték a Lörincz Gyula nemzeti művész, a CSKP KB volt tagja, volt nemzetgyűlési képviselő, a CSEMADOK KB volt elnöke hamvait tartalmazó urnát. Csehszlovákiai inter­brigádosok találkozója A spanyol köztársaság védelmében 45 évvel ez­előtt a nemzetközi brigádokban harcolt cseh­szlovákiai interbrigadisták találkozóját tartották meg november 10-én Prágában. A találkozón Tomás Trávnícek. a CSKP KB tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front alelnöke mondott ünnepi beszédet. Amerikai-egyiptomi hadgyakorlat Bright Star fedőnévvel közös amerikai-egyiptomi hadgyakorlatot tartottak Egyiptom, Szudán, Szo­mália és Oman területén oz amerikai intervenciós gyorshadtest repülőgépekkel közvetlenül Ameriká­ból a helyszínre szállított 6000 katonájának rész­vételével. Felvételek: CTK és Prandl (1) Október utolsó napjoibon a madridi kongresszusi pa­lota üléstermei és folyosói újból megteltek oz európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országok képviselőivel. A madridi találkozó ott lolytatja munkáját, ahol a tárgyalási szünetet megelő­zően abbahagyta, vagyis lolytatódik a záróközlemény négy nyílt kérdésének megszövegezése. A leiadat a már nagyrészt megfogalmazott záróközlemény olyan befeje­zése-, hogy elfogadható legyen az összes résztvevő or­szág számára. Milyen kilátások vannak arra, hogy a találkozó részt­vevői eredményeket érnek el a tárgyalóasztalnál? Va­jon van-e reális lehetőség arra, hogy a már közel egy éve folyó tárgyalássorozat sikerrel fejezi be mun­káját; Európa és vele együtt az egész világ további lépést tesz a nemzetközi enyhülés és leszerelés görön­gyös útján. Hisz az elmúlt hónapok a reagani külpo­litika következtében nem sok pozitivot hoztak, mivel ez még azt is kétségbe vonta, amit az európai népek az elmúlt évtized lolyamán ezen a területen elértek. Az idei világpolitikai események o tárgyalások és a köl­csönösen elfogadható eredmények helyett a hideghába. rús konlrontációt, valamint a korlátozott atomháború veszélyét hozták előtérbe. Ilyen feltételek közepette egyre többen tudatosítják Európa nyugati leiében is, hogy az amerikai külpolitika semmibe veszi az európai népek sorsát, és ez nem egy esetben kifejezésre jut magában Madridbon is, hogy kell valamit tenni Európa megmentése érdekében. E szempontból ma a legidőszerűbb tárgyalási alapot a katonai enyhülés és leszerelés kérdése jelenti. A szocialista országok képviselői a madridi találkozó kez­detétől lógva arra törekednek, hogy kimozdítsák a holtpontról az európai leszerelési értekezlet összehívá­sának gondolatát, amely nem minden tárgyaló part­nernél talált megértésre kezdettől lógva. A szünetet megelőzően egyes hatalmak, de lóként az Egyesült Államok képviselője a szelíd tárgyalás he­lyett állandó kirohanásokkal illetve a Szovetuniót, azzal vádolva, hogy Alganisztán az oka, hogy nem tudnak előbbre jutni Madridban. Az USA képviselője többször is kísérletet tett arra, hogy Madridot megtorpedózza és utána azzal vádolhassa a Szovjetuniót, hogy nem tel­jesiti a helsinki záróokmányban loglaltakat. A konfrontáció erőinek számára az idei tárgyalások második szakaszában a legnagyobb akadályt a Szov­jetunió és a szocialista országok jelentették. Nem lehet kikerülni a SZKP XXVI. kongresszusán a párbeszédre tett le/hívást, sem azokat a konkrét tárgyalási javasla­tokat, amelyeket a szovjet kommunisták tettek a béke megerősítése, az enyhülés és a leszerelés érdekében. Az eddigi tárgyalásokon bár sok nehézséget, sok tá­madást, rágalmat kellett meghallgatni és sok esetben visszautasítani, a szocialista országok számára a leg­iontosabb volt mindent alávetni az alapvető célnak, a tárgyalások eredményességének. A szocialista országoknak a madridi találkozón elfog­lalt álláspontját mindenki ismeri. A szocialista országok vezetői nyári krimi találkozójukon ismét kinyilvánították, hogy a párbeszéd kiszélesítésére törekszenek, az eltérő társadalmi rendszerű országok között. A szocialista or­szágok kívánsága, hogy tovább haladni a helsinH zá­róokmányban meghatározott történelmi jelentőségű úton. Az elmúlt hónapok madridi tárgyalássorozatának eredménye az a tény, hogy a záróközlemény megszöve­gezésében jelentős előrehaladást sikerült aláirni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már minden akadály el­hárult a közlemény végső lormába öntésének útjából. A legnehezebb kérdésben, a katonai enyhülés és a le­szerelési értekezlet összehívásának kérdésében még akadályok tornyosulnak a megállapodás útján. A nyu­gati partnereken múlik, hogy továbbra is a merev ál­láspontot támogatják-e, vagy Európa békéje érdekében hajlandók az együttműködésre. Minden nehézség, probléma ellenére is bizakodással tekintünk a jövőbe és elvárjuk, hogy földrészünk béké­jének megőrzése érdekében elsősorban ' mi, európaiak mondjuk ki a döntő szót. PÉK VENDEL 5

Next

/
Thumbnails
Contents