A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-28 / 48. szám

i nemzeti tanács elnöksége gyakorolja. Ebben az esetben államhatalmi szervként lép fel. Nem jogosult azonban alkotmánytörvényeket létrehozni és módosítani, sem pedig határozatot hozni a köztársaság állami költségvetésének ügyében. Ha nemzeti tanács rendkívüli okból kifolyólag nem ülésezhet a nemzeti tanács elnöksége gyakorolja teljes hatáskörét, kivéve az alkotmánytörvények elfogadását és módosítását. Akkor, amikor a nemzeti tanács nem ülésezik, az elnökség hozhat törvényerejű intézkedéseket olyan halaszthatatlan kérdésekben, amelyek külön törvényt igényelnek. Ezeket az intézkedéseket a nemzeti tanácsnak legközelebbi ülésén jóvá kell hagynia, különben hatályukat vesztik. A nemzeti tanács elnökségének hatáskörébe tartozik továbbá: a) a köztársasági kormány elnökének és többi tagjának kinevezése, visszahívása, valamint a minisztériumok és egyéb központi szervek irányításával való megbízása, b) állami funkcionáriusok kinevezése a törvény által meghatározott esetekben, c) díjak és kitüntetések adományozása a köztársaság törvényei szerint, d) a nemzeti tanács és a nemzeti bizottságokba való általános választások kiírása. A nemzeti tanács elnöke A nemzeti tanács elnöke képviseli a nemzeti tanácsot o külső kapcsolatokban, aláírja a nemzeti tanács törvényeit és elnökségének törvényerejű rendelkezéseit, kezébe teszik le a köztársasági kormány tagjai fogadalmukat, összehívja és vezeti a nemzeti tanács üléseit. A nemzeti tanács alelnöke Az alelnök oly mértékben helyettesíti az elnököt, ahogy azt a nemzeti tanács elnöke meghatározza. Abban az esetben, amikor az elnök lemond tisztségéről, vagy más okból kifolyólag megüresedik az elnöki tisztség, az alelnök teljes mértékben ellátja az elnöki teendőket. A nemzeti tanácsok bizottságai A CSNT és az SZNT az ügyrend értelmében létrehozza a mandátumvizsgáló és a nemzeti bizottságot, valamint a többi bizottságot. Az utóbbiakat nem tartalmazza a CSNT és a SZNT ügyrendje, hanem a nemzeti tanácsok külön határozatai alapján létesítik. A bizottság élén az elnök áll, akit a nemzeti tanács választ meg. A bizottságok az ügyrend értelmében és az elnökségek beleegyezésével létrehozhatják állandó vagy ideiglenes munkacsoportjaikat (albizottság). Tagjai: képviselők, elméleti vagy gyakorlati szakemberek, társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A csoport munkáját a nemzeti tanács képviselője irányítja. Hitelesítők A nemzeti bizottságok hitelesítői felelnek a jegyzőkönyv tartalmi helyességéért, teljességéért, felügyelnek a szavazásnál és a választásoknál, (esetleg részt vesznek a szavazatok összeszámlálásónál), aláírják a nemzeti tanács határozatait. A Szövetségi Gyűlés, a CSNT és a SZNT helyzetének, jogkörének, tevékenysége módszereinek és formáinak értékelésével kapcsolatban hongsúlyozni kell, hogy munkájuknak állandó figyelmet szentel a CSKP és annak központi szervei. Hasonlóan mint a CSKP korábbi kongresszusai, de elsősorban a XIV. és a XV. kongresszus, az idei XVI. kongresszus is pozitívan értékelte eddigi sikeres munkáját. Ugyanakkor meghatározta számára a jövő feladatait, amelyek közvetlenül a fejlett szocialista társadalom további építéséből adódnak. Az említett három törvényhozó testület feladatait a CSKP XVI. kongresszusa így fogalmazta meg: A szocialista államiság tökéletesítése, a törvényhozás elmélyítése, és a társadalmi élet jogi alapjának megszilárdítása során pótolhatatlan szerepet játszik a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács. Szerepük tovább nő. Hasznos lesz, ha a törvényhozó testületek jobban hozzá fognak járulni a gazdasági- és szociálpolitika társadalmi ellenőrzéséhez, s törekedni fognak arra, hogy a végrehajtó szerveknek szóló ajánlásaikat végrehajtsák. Dr. JAROSLAV CHOVANEC kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa Hétvégi levél Lassan ismét vége egy évnek. Még néhány hét és nemcsak 1981-től búcsúzunk el, hanem pontot teszünk a hetedik ötéves terv első évének a végére is. Számos munkahelyen a jól végzett munka tudatában dolgoznak. Már jelentették, vagy rövidesen jelentik, hogy célba értek. Több. helyen hajráznak, hogy az évet ne zárják tartozással. Ám akadnak üzemek, vállalatok - méghozzá bőven -amelyek az igyekezet és a hajrá ellenére sem hozzák be a lemaradást. Az évi terv teljesítése mostanában azért áll az érdeklődés Homlokterében, mert jelenleg nem egyszerűen arról van szó, hogy milyen sikerrel zárunk egy évet, hanem arról is, hogy a hetedik ötéves terv első évére előirányozott feladatok teljesitésével milyen feltételeket teremtünk a további munkához, a későbbi feladatok teljesítéséhez. Számos külső tényező (a kedvezőtlen világpiaci helyzet), valamint számos előre nem látott belső tényező (energiaellátási gondok) fékezik a munkát, és kedvezőtlenül alakítják az előirányzott tervek teljesítését. De a hanyagság, a nemtörődömség, a laza munkaerkölcs és a rossz munkaszervezés miatt is sok a zavar, a kiesés. A legjobban talán a mezőgazdaság nehézségei szorítanak. Még mindig távol vagyunk attól, hogy az élelmiszertermelésben önellátóak legyünk. Pedig napjainkban az az egyik legfontosabb feladat, hogy az élelmiszerfogyasztás növekedését ne a behozatal növekedésével, hanem a saját erőforrások kihasználásával oldjuk meg. A CSKP Központi Bizottságának az október 28-29-én megtartott 4. ülése értékelte a megtett utat és megállapította: a dolgozók erőfeszítéseinek és kezdeményezéseinek köszönhetően a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése során jelentős eredmények születnek. Ennek ellenére az a stratégiai irányvonal, hogy növeljük a hatékonyságot, javítsuk a munka minőségét és tegyük intenzivebbé a társadalmi termelést, nem érvényesül megfelelően. A termelés lassan alkalmazkodik a megrendelők szükségleteihez. Fontos építkezéseket késve adnak át, hiányos a gabonatermelés. Tovább növekednek a népgazdaság nemkivánatos elfekvő készletei. Nem kielégitőek azok az eredmények sem, amelyek a termelési költségek, főként a fűtőanyag-, az energia-, a nyersanyag-és az anyagfogyasztás csökkentését jelzik. És még sok más problémát tárt fel és elemzett az emiitett ülés. Egyben rámutatott arra is, mi a teendő, hogy legyőzzük a nehézségeket és az előirányzott tervnek megfelelően dolgozzunk. A határozat leszögezte: „A helyzet megköveteli, hogy az év hátralevő részében sokkal aktívabban gondoskodjunk a hetedik ötéves tervidőszak első évére kitűzött feladatok teljesítéséről, ne engedjük meg a tervek lefaragását, határozottabban oldjuk meg a problémákat, és reagáljunk a változó feltételekre. Ennek érdekében következetesen végre kell hajtani a tervszerű népgazdaságirányitás tökéletesítését célzó komplex intézkedéseket, mindenekelőtt javítani kell a tervezést és az irányítást, a munkaszervezést és az ellenőrzést minden szinten." A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése, a nép életszínvonalának és szociális biztonságának a megtartása követeli, hogy korlátozzuk a beruházásokat! és maximálisan takarékoskodjunk a fűtőanyaggal, főként a kőolajszármazékokkal, valamint a fémekkel és valamennyi nyersanyaggal. Mivel az idén a vártnál kevesebb gabona termett, és korlátozottak a behozatali lehetőségek is, a mezőgazdaság problémájának a megoldása érdekében a határozat azt sürgeti, hogy az illetékesek célszerűen és hatékonyan használják fel a takarmányalapot. Ennek megfelelően módosítsák a gazdasági haszonállatok állományát, főként a sertéseket. A mezőgazdaság minden területén törekedjenek az eszközök, főként az abraktakarmányok gazdaságos felhasználására, a mindennemű veszteség csökkentésére és a tartalékok mozgósítására. Ésszerűen kell gazdálkodnunk az élelmiszerekkel is, minden vonalon. A határozat egyik kulcsmondata találóan jegyezte meg: »Nem növelhetjük adóságunkat a jövő rovására. Ellenkezőleg: a kiegyensúlyozott külgazdasági kapcsolatok megteremtése egyik döntő feladatunk." Az ülésen elhangzott elnökségi beszámoló példaként emiitette a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás Lúcs (Lúc na Ostrove) község efsz-ét, ahol a hatodik ötéves tervidőszakban gabonafélékből hektáronként átlag 6,53 tonnát értek el. A lúcsi szövetkezet jó munkája és a párt központi bizottságának ülésén a lúcsi szövetkezetre történő hivatkozás bizonyára nemcsak a lúcsiakat, hanem az egész dunaszerdahelyi járás, sőt az egész Csallóköz dolgozóit arra ösztönzi, hogy új sikerekkel járuljanak hozzá a CSKP mezőgazdasági politikája egyik legfontosabb céljának - Csehszlovákia önálló élelmiszerellátása - mielőbbi eléréséhez. A fogyasztás mutatóit tekintve a világ élenjáró országai közé tartozunk. Tavaly például az egy lakosra eső húsfogyasztás már elérte a 85,6 kilogrammot. Tiz éve (1970-ben) egy lakos évente átlag 72 kilogramm húst fogyasztott. Nagy előrelépés történt más területen is. Az elmúlt évben tej- és tejtermékből Csehszlovákiában egy fő 233 kilogrammot, tojásból 316 darabot fogyasztott. Az előirányzott tervet azért szükséges minden vonalon teljesíteni, a munka szervezését és irányítását azért szükséges jobbá, a termelést hatékonyabbá, az áruk minőségét tökéletesebbé tenni, hogy a már elér» viszonylag magas életszínvonal az egyre nehezebb külső körülmények ellenére is megmaradjon, esetleg tovább növekedjék. (LuUA.J«-)